Pilisszentlélek látnivalói – az igazi Pajkaszeg
Pilisszentlélek, az alig 300 lakosú község neve pár évvel ezelőttig csak a pilisi túrázók körében volt ismert. 2016-ban azonban az egész ország megismerte a festői fekvésű zsákfalut, amikor itt kezdték el forgatni az RTL Klub nagysikerű, A mi kis falunk című vígjátéksorozatát. Azóta – főleg a forgatási napokon – megtelik Pilisszentlélek, azaz, Pajkaszeg, özönlenek ide a sorozat rajongói. Pilisszentlélek látnivalói főleg a sorozat helyszíneire korlátozódnak, de nagyon kellemes túrákat tehetünk innen indulva a Pilis turista útjain. Érdemes például elsétálni az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok egykori kolostorának romjaihoz.
Pilisszentlélek rövid története
Pilisszentlélek (szlovákul: Hut(a), németül: Glasshütte, a köznyelvben Huta) egykori község, 1985 óta Esztergom része. Hivatalos neve 1907-ig Szentlélek volt, de használták a Szent-Lélek, Huta-Szent-Lélek formákat is. 2016-tól itt forgatják A mi kis falunk című vígjátéksorozatot.
Pilisszentlélek Esztergom belvárosától 9 kilométerre délkeletre fekszik, az 1111-es út mentén, a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén. A település házai egy völgyben helyezkednek el, amit minden irányból erdő vesz körül.
A terület már az őskorban is lakott volt. IV. Béla 1263-ban a „Benedekvölgye” nevű erdős völgyet a pilisszentkereszti pálosoknak ajándékozta, hogy monostorrá alakítsák az Árpád-házi királyok vadászkastélyát. Az 1287-re elkészült kolostor kiszolgálására parasztokat telepítettek a birtokra, így alakult ki a patak mentén a falu.
A 15. században a település Pilis vármegyéhez tartozott. Pilisszentlélek a török korban, 1541–43 táján elpusztult, elnéptelenedett. A 18. század elején a pesti pálosok birtokába került, akik tótokat telepítettek ide a Felvidékről. Ekkor a település üveghutájáról volt ismert, innen a Huta név.
1857-ben épült a katolikus templom, az óvoda 1912-ben, az iskola és a könyvtár 1936-ban nyitotta meg kapuit.
A falu a második világháború alatt jelentős harcok színtere volt.
Pilisszentlélek látnivalói
Pilisszentlélek hivatalos neve 1907-ig Szentlélek volt, de használták a Szent-Lélek, Huta-Szent-Lélek formákat is. 1985 óta a 9 kilométerre fekvő Esztergom része, lakóinak száma csupán 300 fő. A Duna-Ipoly Nmezeti park területén fekvő település házai egy völgyben helyezkednek el, amit minden irányból erdő vesz körül.
Pálosok és Boldog Özséb emlékezete: pálos kolostorromok
A Pilisszentlélek központjától egy kilométerre, a Pilis erdővel borított hegyeinek ölelésében található az egykori Szentlélek pálos kolostor és templom romja.
Pilisszentlélek neve a 13. századtól ismerős lehet, hisz itt alakult meg az egyetlen magyar alapítású szerzetes rend, a pálosoké. A pálos rendet (hivatalos neve: Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje, latinul: Ordo Fratrum Sancti Pauli Primi Eremitae) Boldog Özséb, lemondott esztergomi kanonok alapította 1250-ben.
A pálosok a Cséve-szirtek alatt, Pilisszentlélek határában a „hármas-barlangnál” telepedtek meg. 1263-ban IV. Béla király a pálosoknak adta a 13. század közepén épült királyi vadászkastélyát, ez lett a kolostoruk épülete. A szerzetesek 1287-ben kápolnát is építettek a mai Pilisszentlélek közelében a Szent Kereszt tiszteletére szentelve. Az egykori pálos kolostor romjait 1985-1992 között feltárták, ma is megtekinthetők a faluból indulva.
Az itt létesült kolostor kiszolgálásához a birtokra parasztokat telepítettek, így alakult ki a patak mentén a falu. A török időkben a település elpusztult, elnéptelenedett. A 18. század elején a pesti pálosok birtokába került, akik tótokat telepítettek ide a Felvidékről, Nyitra környékéről. Ekkor a település üveghutájáról volt ismert, innen ered a korábbi Huta-Szent-Lélek elnevezés is.
A pálos kolostor ma látható romjait 1985-ben tárták fel, és az oltárt is ekkor szentelték fel.
Katolikus templom Pilisszentléleken
A pálos rend feloszlatása után a ferencrendiek alapítottak plébániát 1810-ben. Temploma 1857-ben épült és a mai napig áll. A Mi kis falunk sorozat szerint Pajkaszegnek nincs temploma, a fittneszteremben tartják a szerttartásokat. A valóságban létezik a templom, a filmesek azonban nagyon ügyelnek rá, hogy ez a felvételeken egyáltalán ne látszódjon.
A Mi kis falunk sorozatból ismert tavat viszont ne keresd. Pilisszentléleki tó nem létezik. A tóparti forgatások helyszíne a horgászok körében kedvelt Dédai-tó a közeli Búbánatvölgyben található. Erről bővebben a Pajkaszeg látnivalói cikkben olvashatsz.
Pajkaszeg látnivalói – A mi kis falunk
Szlovák tájház és Falumúzeum
Pilisszentlélek történetével és az elődök életével a Szlovák tájházban és a Falumúzeumban ismerkedhetünk meg. A kiállítást egy az 1920-as években épített, jellegzetes alaprajza és formája miatt műemlékké nyílvánított épületben alakították ki.
Látnivalók Pilisszentlélek környékén
Pilisszentlélek tökéletes kiinduló pont túrázásokhoz is.
Igen népszerű a Pilisszentlélek kör: Pilisszentlélek – pálos kolostor romjai – Két-bükkfa-nyereg – Fekete-kő – Pilis-nyereg – Fekete-hegyi turistaház – Pilisszentlélek útvonalon.
A közelben számos barlang található: Tűfok-barlang, Bivak-barlang, Legény-barlang és Leány-barlang, amelyek a történelem során rablótanyául szolgáltak. Feltárások szerint a Legény-barlangban egykor titkos pénzverde működött. A kijelölt turista útvonalakon ezeket is elérhetjük.
A Boldog Özséb-kilátó a Pilis és a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján, a Pilis 756 méteres csúcsán épült 2014-ben. A kör alaprajzú, több mint 17 méter magas, közigazgatásilag Pilisszentkereszthez tartozó kilátó felső teraszáról 360 fokos körpanorámában gyönyörködhetünk.
A hosszabb távot kedvelők a Dobogó-kő és Pilisszentlélek közötti 14 kilométeres távot is megtehetik.
Esztergomból induló autóbuszjáratokkal is eljuthatunk Pilisszentlélekre.
Pilisszentlélek vagyis Pajkaszeg videón
Kapcsolódó olvasnivalók
A Pest megyei Pilisszentkereszt és Csobánka között található a Pilis egyik leghangulatosabb patakvölgye, a Dera-patak csodálatos szurdokvölgye. A Dera-szurdok mindamellett, hogy rendkívül látványos, földtani és geomorfológiai szempontból jelentős természeti értéket képvisel. A szurdok mélyén vezető, fahidakkal gazdagított turistaút romantikus sétákra hívogat. A gerincen található geológiai-botanikai tanösvény pedig változatos sziklák és a meredek szakadékok között haladva mutatja be különleges természeti képződmény kialakulását, geológiai történetét és élővilágát.
Pilisszántó nem véletlenül kapta a Pilis kapuja nevet. A Pilisvörösvár és Pilisszentkereszt között fekvő község a Pilis (757 méter), a Hosszú-hegy (485 méter), illetve a Zajnát-hegyek határolta völgyben terül el. A település határában lévő botanikai és geológiai ritkaságok miatt a falut körülölelő terület a Duna–Ipoly Nemzeti Park (korábbi nevén Pilisi Tájvédelmi Körzet) részét képezi. A csodás erdőkkel övezett településről találtam egy fantasztikus videót, amit szerintem mindenkinek látni kellene.
A különleges sziklaalakzatok kedvelői számára kihagyhatatlan a Pilisborosjenőről és Pilisvörösvárról is egyszerű túrán elérhető Teve-szikla. A Kevélyhegyi tanösvényen haladva nem csak a kétpupú tevére hasonlító sziklát csodálhatjuk meg, de feljuthatunk a fantasztikus kilátást nyújtó a Nagy-Kevély csúcsára is, ami a legtöbb környékbeli túraútvonal célpontja.
Tudtad, hogy nemcsak Egerben van Egri vár? A Pilisben, a Nagy-Kevély délnyugati lejtőjén, Pilisborosjenő közelében található a legendás Egri vár másolata. A díszletvárat a Várkonyi Zoltán által rendezett Egri csillagok című film forgatásához építették az 1960-as években. Az ország legkülönlegesebb várromja csodálatos fekvés miatt napjainkban is népszerű kirándulóhely.
