Pannonhalmi Bencés Apátság és a Szent Márton-bazilika
A Pannonhalmi-dombság (Sokoró) középső dombján, a Szent Márton-hegyen magasodik a több mint ezer éves Pannonhalmi Apátság, teljes nevén a Pannonhalmi Bencés Főapátság. A Szent Márton-bazilika és monostor alapjait Géza fejedelem rakta le. Az UNESCO világörökségi listára is felkerült épületegyüttes évszázadok óta szellemi központ, hihetetlenül nagy, felhamozott kulturális értékkel. Az apátság arborétuma és lombkorona sétánya egész évben szabadon látogatható.
Pannonhalmi Bencés Apátság rövid története
Géza, Árpád-házi fejedelem helyezte először népét a római egyház oltalma alá, s ezzel az európai kultúrkörhöz kapcsolta a magyarságot. A Szent Márton-bazilika és -monostor alapjait Géza fejedelem rakta le a bencés rend számára. Az apátság a több mint ezer éves magyar történelem egyik legősibb emléke, a legrégibb magyar apátság.
A kezdetek
A pannonhalmi apátság megalapítását követően országszerte számos további hasonló egyházi intézményt hoztak létre, ami a királyi ház megerősödött hatalmát és a kerezstény egyház privilegizált helyzetét jelképezte.
Bencés barátok Géza fejedelm hívására Kr. u 996-ban jelentek meg először az egykori római provincia, Pannónia területén található szent domb vidékén. Hamarosan el is kezdtek egy missziós kápolnát építeni. A munkálatok befejezését Géza azonban már nem érhette meg, azt István király idején 1001-ben szentelték fel.
A hely kiválasztása nem volt véletlen. Pannonhalmán már korábban is álltak épületek. Az elsőt, a Sabaria Sicca nevű erődöt még a rómaiak építették. 800-ban pedig Nagy Károly frank császár emeltetett itt egy templomot Szent Mártonnak, avarok legyőzésének emlékére. géza idejében ezeknek az épületenek már csak a romjai álltak.
A Magyarországra érkezett bencések jól ismerték a római katona, a gallok megtérítésében nagy szerepet játszó, később püspökké választott és szentté avatott Márton történetét, aki halála után Franciaország egyik legnagyobb szentje lett. A legenda szerint Szent Márton, a később tours-i püspökké választott szent jóságos, szerény embervolt, nem akarta elfogadni a püspöki kineveztést és azért a libaólba bújt. A ludak azonban gágogásukkal elárulták.
A bencések a pannohalmi romokban vélték felfedezni Sabaria Siccát, Szent Mártos szülőhelyét, ezért telepedtem meg ezen a helyen.
A kolostorukat a közelben született szentről, Szent Mártonról nevezték el.
Viszontagságos folytatás
A kolostor a XII. században leégett. 2024-ben épp 800 éve, hogy a Szent Márton.bazilikát ünnepélyesen felszentelték.
A ma látható, 1224-ben emelt templom a harmadik szentély a területen, amely az előző épületek néhány részét is magában foglalja. A felszentelesen jelen volt II. András is, akinek leveléből tudjuk, hogy mindez 1224-ben, a monostor 18. apátja, Uros idején történt. A király és a királyné akkor ugyanazokat a falakat láthatta, amelyeket ma is megcsodálhatunk.
A tevékeny Unos apát nemcsak felismerte a tihanyi és a pannonhalmi apátság jelentőségét, de minden jog- és birtokügyletet oklevelekbe foglaltatott, így azok fennmaradhattak az utókor számára. Jó kapcsolatot ápolt II. Andrással, akit szentföldi keresztes hadjáratára is elkísért.
Az pedig harcos jellemének bizonyítéska, hogy 1242-ben, amikor a tatárok megszállták a Dunántúlt, és feldúlták Pannonhalma vdékét, a monostort nem tudták bevenni. Az öreg Uros szerzetesei a támadáskor a várszerűen megerősített épület gyilokfolyosójáról hősiesen védelmezték otthonukat. Ez ma a közönség elől elzárt terüet, csak néha egy-egy vezetett túrán tekinthető meg. Még láthatók azok az eredei lőrések, ahonnan nyílzáporral tartóztatták fel az ellenséget.
Az apát eseménydús életét nem sokkal ezután fejezte be. Sírját a legutóbbi felújításkor a templomban a stallum alatt találták meg. A stallum vagy kóruspad (görög-latinból) a templomokban a szentély vagy a kórus két oldalán a papság illetve a kar elhelyezésére szolgáló ülőpadbútorzat.
Felújítások, bezárás, újranyitás
1472-ben Mátyás király átvette a kolostort és széleskörű felújításba kezdett. Ekkor épült a mai kerengő és néhány más vallási épület, a kolostort pedig megerősítették. Ennek ellenére a szerzetesi élet nehézzé vált, mert a kolostor megrongálódott egy tűzvészben.
1575-ben csaknem teljesen elnéptelenedett az apátság, 1594-been pedig a törökök foglalták el.
A közösség 1638-ban tért vissza. A ma is látható barokk épületeket, köztük a reflektóriumot 1722 és 1768 között emelték.
Nagy csapás volt a kolostor lakói számára, hogy 1786-ban II. József tilalmi rendeletével feloszlatta a nem tanító és nem gyógyító szerzetesrendeket. Ekkor a bencéseknek is el kellett hagyniuk az apátságot, és csak húsz évvel később térhettek vissza, I. Ferenc idején.
Ekkor fő feladatukul az oktatást tűzték ki, de a ma itt élő szerzetesek már borászattal, sörfőzéssel, gyógynövénytermesztéssel és kulturális rendezvények, koncertek szervezésével is foglalkoznak.
Az apátság mai formáját a 19. század elejei hatalmas építkezéseknek köszönhetjük. Ekkor készült el a könyvtárépület és a templom 55 méter magas klasszicista tornya. Ez utóbbi a magyar klasszicista építészet legismertebb alkotása.
A híres gimnázium épülete 1943-ban készült el.
Az okos szamár legendája
A Pannonhalma elnevezés újkori, Kazinczy Ferencnek köszönhető, aki saját szemével láthatta az okos szamár ügyeskedését. Ezt megelőzően a települést Győrszentmártonnak hívták.
A helyi anekdotakincs őrzi az okos szamár történetét. Sokáig szamárkaravánok hordták fel a vizet az apátságba, ám egy csacsi rájött, hogy ha üres puttonyával észrevétlenül átsétál a teli puttonyosok közé, teher nélkül mászhatja meg az emelkedőt. Fönt aztán mielőtt sorra került volna,furfangosan átosont a kiürítettputtonyú állatok mellé. Amikor az emberek észrevették a turpisságot, jót derültek rajta. Egy alkalommal – amikor szerzetesbarátját látogatta meg – Kazinczy Ferenc is megszemlélte a jelenetet.
A Pannonhalmi apátság egyike a nyolc magyar UNESCO világörökségi helyszínnek, 1996 óta áll védettség alatt.
Pannonhalmi apátság látnivalói
A díszes refektórium (ebédlő) nem látogatható.
A háromhajós, gótikus boltozattal fedett baziklika egyedüálló értéke a Szent Benedek- és Szűz Mária-kápolna, valamint kőbordás csillagboltozatos szentélye. A márvány főoltár és a szószék Storno Ferenc tervei szerint készült.
A Krisztus életét ábrázoló színes üvegablakok meleg fénnyel töltik meg a templomot
A kolostor legrégebbi része a kerengőbe vezető késő román stílusú vörösmárványból és fehér mészkőből faragott pompás kapu.
A Szent István-kápolnában Róth Miksa Vajk megkeresztelését ábrázoló üvegablaka látható, amely Benczúr Gyula festménye alapján készült.
A neoklasszicista könyvtárban több, mint 400.000 könyv, köztük nem egy ritkaság is található. Ez Európa egyik legnagyobb egyházi gyűjteménye.
A levéltár leghíresebb okmánya Tihanyi Apátság alapító levele 1055-ben íródott. Ez az irat, I. András király birkabőrre írt oklevele a legrégebbi magyar nyelvű írásos emlékünk.
A Pannonhalmi Bencés Apátság 1996 óta az UNESCO Világörökségi listáján is szerepel. Azóta egyre több látogatót vonz szerte a világból.
A főapátság altemploma
A főapátság altemplomának különlegessége az apáti trón, amely a legenda szerint István király ülőhelye volt.
Habsburg Ottó kérésére halála után a pannonhalmi altemplomban helyezték el szívurnáját, ahova a déli mellékhajóból juthatunk le.
Szintén itt nyugszik Rudolf trónörökös egykori felesége, a belga származású Stefánia. A mindössze 25 évesen özvegyen maradt Stefánia megismerkedett nagylónyai és vásárosnaményi Lónyay Elemér magyar gróffal (1863–1946). Egymásba szerettek. 1900. március 22-én összeházasodtak. A második világháború végén a Lónyay hercegi párnak menekülnie kellett a Magyarországot megszálló szovjet Vörös Hadsereg katonái elől. A Pannonhalmi Bencés Főapátságban kaptak menedéket. Birtokaikat és műkincseiket az apátságra hagyományozták. Stefánia itt hunyt el, 1945. augusztus 23-án, 81 éves korában. Férje egy évvel később halt meg Budapesten. Mindkettőjüket a főapátsági templom kriptájában helyezték végső nyugalomra.
Pannonhalmi Apátság arborétuma
A Pannonhalmi Apátság övező vidék erdei fákból, virágokból, honos éss egzotikus sövényekből, dísznövényekből és természetes tölgyerdőből álló arborétumot foglal magába. A 22 hektáron elterülő kert mindig is fontos szerepet játszott a szerzetesek életében. Itt termelték meg a szükséges zöldségféléket, valamint gyógy- és fűszernövényeket termesztettek. 1830-ban már közel 80 fa- és cserjefaj élt az apátság arborétumában. Az angolkert jellegét Szeder Fábián alakította ki az 1840-es években.
Az apátsági arborétum tavasszal téltemetőktől sárga, nyáron a leveldulák és fűszernövények illatoznak. A levendula a Földközi-tenger vidékén őshonos félcserje. Pannonhalmán a 18. század óta termesztik. Kellemes illata és gyógyhatása miatt igen kedvelt az idelátogató turisták körében. A hagyományos zakcsóba zárt változat mellett illóolaj és kozmetikum formájában is árusítják.
Az arborétumba pár éve halat formázó lombkorona sétányt is építettek. A hal ez első kersztények fontos szimbóluma volt. A fűszerkertben termelt növényeket, köztük a levendulát is sokoldalúan feldolgozzák és a termékeket árusítják.
Az arborétum ingyenesen, önálló séta keretében látogatható.
Pannonhalmi Apátság látogatása
Az épületegyüttes napjainkban is otthont ad egy iskolának és a szerzetesi közösségnek. Különlegességeket kínáló étterme is figyelemre méltó, ahol pl. levendulás desszerteket is kóstolhatunk. Ottjártunkkor én a levendulás sajttortát kóstoltam. Bátran ajánlom mindenkinek!
Az apátság ajándékboltjában a könyvek, képeslapok mellett gyógyteákat, borokat, likőröket, csokoládét, illóolajokat és kozmetikumokat is találunk, melyeket mind az apátsági termékek.
Az apátság belső tereinek látogatása csak helyi idegenvezetés mellett lehetséges.
Pannonhalmát II. János Pál pápa is meglátogatta az apátság milleniuma alkalmából rendezett ünnepségek keretében.
Nyitvatartási és egyéb információkat az apátság hivatalos oldalán találsz.
