Opatija (Abbázia), a Kvarner gyöngye látnivalói
Az Isztria-félsziget egyik legismertebb és legkedveltebb városa az elegáns villákkal teli Opatija, régi nevén Abbázia. 1868-tól Magyarország fennhatósága alá tartozott, a századfordulón a pesti és a bécsi arisztrokácia a klimatikus gyógyhelyként is ismert egykori halászfaluban pihente ki fáradalmait. Így nem csoda, hogy úton-útfélen magyar emlékekbe botlunk. Horvátországi Monte Carlo-ként vagy az Adria Nizzája-ként is említik, elegáns, régi stílusú épületei miatt. Opatija látnivalói azonban nem merülnek ki a monarchiabeli gyönyörű villákban és palotákban. A hegyoldalra felfutó gyönyörű villák és elegáns szállodák között hangulatos parkok, pálmafás sétányok adják Abbázia varázsát. Az időlátogatók többsége az ingyenes fürdést kínáló, tiszta tengerben való megmártózást sem hagyja ki.
Opatija rövid történelme
Opatija 12 km-re Rijekától a Kvarner-öbölben, az 1396 méter magas Ucka (Monte Maggiore) tövében fekszik. Klimatikus gyógyhelyként is régóta ismert. Reumatikus, asztmás és szívbeteg emberek zarándokhelye.
A település helyén a 15. században Benedek-rendi apátság állt, melytől a nevét is kapta. (Opatija=apátság). Az egykori kis halászfalu a Velencei Köztársaság bukásával a tizennyolcadik század végén Ausztria ölébe pottyant.
Egy gazdag fiumei kereskedő figyelt fel a hely szépségére 1845-ben, és építette meg az első jelentősebb villát az akkor még csendes falucska tengerpartján. 1868-tól Magyarország fennhatósága alá tartozott. A századforduló idején indult fejlődésnek és vált kedvelt üdülőhellyé. A gyors felvirágzását az Osztrák-Magyar Monarchia idáig elérő vasútépítésének köszönhette.
1907-re Opatija Karlsbad, a mai Karlovy Vary után a Monarchia második legnagyobb üdülőhelyévé vált. Többször tiszteletét tette a nyaraló helyen maga a császár, Ferenc József is. Látogatásainak emlékét ma is őrzi Abbázia fősétányának neve.
A kitűnő klímájú városban több király és művész is megfordult. A kikötőben ringatózott Herczeg Ferenc vitorlása, amelyen a feljegyzések szerint Ady Endre is eltöltött időnként néhány nyugalmas napot. Szanatóriumait többnyire magyar orvosok vezették, melyről emléktáblák tanuskodnak.
Abbáziát 1889-ben klimatikus gyógyhellyé nyilvánították.
1918-ig az Osztrák Tengermellék, majd 1918-ban Olaszország, 1943-ban a Független Horvát Állam, majd 1945-ben Jugoszlávia része lett. Horvátország 1991-es függetlenné válásával hozzá került.
Opatijáben az Ucka-hegy miatt télen is enyhe az éghajlat. A téli átlaghőmérséklet: 7-9 °C, míg nyáron a hegy mérsékli a meleget.
Opatija látnivalói, nevezetességei
Abbázia máig őrzi korabeli eleganciáját. Tágas, tiszta sétaútjait, patinás, grandiózus palotáit máig belengi a monarchia levegője.
Sirályt etető lány
A városközpontban, a tengerből kiemelkedő sziklán áll Opatija jelképe, a sirályt etető kecses lányalak szobra. Zvonko Car szobrászművész munkája 1956-ban készült.
Lungomare, a 12 km hosszú parti sétány
Az Abbáziai Riviéra településeit – Volosko, Abbázia, Ičići, Ika és Lovran – felfűző tizenkét kilométer hosszú tengerparti sétány nemrég ünnepelte fennállásának századik évfordulóját. Az első abbáziai hotelek – a Kvarner 1884-es és az Imperial 1885-ös – megnyitása után kezdték el építeni a híres partmenti sétányt, a lungomarét. Ferenc József építette felesége, Sisi részére. Innen is a hivatalos neve: I. Ferenc József sétány. Az út első, északi része 1899-re, míg második, déli része 1911-re készült el.
Hírességek márványcsillagai
A sétányon Horvátországot a sport, művészeti és egyéb területeken népszerűsítő hírességek előtt tisztelegve márványcsillagokat helyeztek el.
Szent Jakab-templom
Valószínűleg 1420-ban épült a Szent Jakab apátsági templom, ami a település nevét adta (opatija=apátság). A kapu feletti felirat tanusága szerint 1506-ban Simon apát építtetett egy új templomot vagy építtette át a már meglévő templomot. A templomot a 18. század végén teljesen felújítták, majd az 1930-as években jelentősen kibővítették. A templomban őrzik a neves horvát szobrászművész, Ivan Meštrović Pieta című domborművének a másolatát.
A Szent Jakab-templom mellet áll a zárt belső udvarral rendelkező kolostor. A kolostor épülete és a templom között találjuk a külön álló, kőből készült harangtornyot.
Szent Jakab park
A Szent Jakab templom körüli park Opatija második legrégebbi parkja 1880-ban nyitott, területe 4709 m2. A parkban 44 növényfaj található, többek között kaukázusi jegenyefenyő, indiai babérlevél, kínai narancsfa, illatos olajfa.
A neobarokk szökőkút, Héliosz és Szeléné szoborral, 1889-es, Hans Rathauski szobrászművész alkotása. A Juraj Matija Sporer művészeti pavilon 1900-ban épült, ma kiállításoknak, koncerteknek, és színházi előadásoknak ad otthont.
Angyali üdvözlet-templom
Az Angyali üdvözlet-templom Abbázia legszebb látképei közé tartozik. A zöld kupolás, neoromán stílusban épült templom alapkövét 1906-ban fektették le, de a háború miatt végül 1926-ra készült el.
Villa Angiolina és parkja, Turisztikai Múzeum
Abbázia legrégebbi, 1844-ben emelt villája, a Villa Angiolina. A villát, csodás virágoskertjét, és parkját Iginio Scarpa, egy rijekai nemes kereskedő építtette, szeretett feleségéről nevezte el. 2007 óta ad otthont a Turisztikai Múzeumnak.
A Villa Angiolina 3,64 hektáros parkja Opatija, sőt, Horvátország leghíresebb parkjának számít. 150 növényfaj csodálható benne, köztük kaliforniai gyantásciprus, japán banán, kaliforniai óriás mammutfenyő. Leghíresebb virágai a kaméliák, melyek mára Opatija, és az opatijai riviéra szimbólumai lettek.
A parkban találjuk a hírességek falát is, ahova az Opatiját meglátogató, vagy itt született hírességek portréja van felfestve. Többek között, Ferenc József, Gustav Mahler, Albert Einstein, Vladmiir Nabokov, Robert de Niro, és Louis Lumiere arcképe látható.
Hotel Kvarner
A Hotel Kvarner Abbázia legelső szállodája.1884-ben mindössze 10 hónap alatt épült meg, a Monarchia minden részéről hozattak ide építőanyagokat, és mesterembereket. Az osztrák nemesség kedvenc tartózkodási helye volt, Ferenc József császár is tartózkodott itt.
Miroslav Krleža szobra
Miroslav Krleža horvát író, költő, drámaszerző és esszéíró, a 20. századi horvát irodalom egyik legnagyobb alakja.
Villa Jeanette
A Villa Jeanette oldalán tábla hirdeti, hogy Móra Ferenc ott írta az Ének a búzamezőkről című regényét.
Hotel Bellevue
A neves magyar orvosnak, Markusovszky Lajosnak (1815-1893), az orvostovábbképzés és közegészségügy reformátorának emléktáblája a halálának színhelyén, a Hotel Bellevue oldalán áll.
Amerikai kert
Bármilyen hihetetlen, de még a 2019 tavaszán megnyitott zöld oázis, az Amerikai kert építtetője is magyar volt. A hegyoldalon megbújó titkos kert a béke zöld szigete, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a Kvarner-öbölre és bájos szigeteire.
Carmen Sylva erdei sétány
Opatija belvárosából induló Carmen Sylva erdei sétányt, amelyről remek panoráma nyílik a Kvarner-öbölre.
Opatija strandjai
Opatijában több tisztavízű strandot is találunk. A legnagyobb Slatina strand mellett kis, kavicsos, és betonos strandokat találunk. A város közponjában, az autóbuszmegállóval szemben lévő Slatina strand főleg betonos, csak egy kis homokos része van. Napernyő, napágy bérelhető, zuhanyzók is vannak, a közelben számtalan étterem és bár található.
