Omán, a Közel-Kelet gyöngyszeme
Kókuszpálmák ölelte strandok, türkiz tenger, aranyló sivatag, és nem utolsó sorban több ezer éves történelem. Mind ez Omán, a Közel-Kelet gyöngyszeme, amely olyan titokzatos, mintha egyenesen az ezeregyéjszaka meséiből lépett volna elő. A Magyarországnál háromszor nagyobb területű, mindössze 5 millió lakosú szultánság öt UNESCO világörökségi helyszínnel büszkélkedhet. A főváros, Maszkat a modern világ és az arab klasszikusok keveréke. Cseppet sem véletlen, hogy egyre több turista fedezi fel a Közel-Kelet legbarátságosabb országát, a hagyományőrző és fejlődő Ománt. Igazán jó hír, 2023. november 24-től 2024. április 5-ig Budapestről közvetlen charter jártattal is eljutahtunk Omán fehérhomokos tengerpartjára.
Omán rövid történelme
Omán vagy hivatalos nevén az Ománi Szultanátus az Arab-félsziget délkeleti peremén fekszik. Északnyugaton az Egyesült Arab Emírségekkel, délnyugaton Jemennel, nyugaton Szaúd-Arábiával és a Perzsa-öböllel, keleten az Arab-tengerrel, északon az Ománi-öböllel határos.
Államformája monarchia, uralkodója, a szultán abszolút hatalommal bír. Az 1970-ben vértelen palotaforradalommal trónra került Kábúsz bin Száid szultán beiktatásával az egész országot behálózó fejlesztés indult el, de a régi idők kéznyomai a mai napig láthatóak.
Kábúsz nevéhez köthető az ország egyesítése, teljes függetlenítése az Egyesült Királyságtól és gazdaságának, kultúrájának modernizálása. Kőolajvagyona következtében Omán ma már a magas jövedelmű gazdaságok közé tartozik és a térség egyik legfejlettebb és egyik legszabadosabb államává vált.
A mai ország területének lakói már az időszámításunk előtt 4. évezredben magas szintre fejlesztették az öntözéses földművelést és a hajózást. Az i.e. 6. századtól az iszlám 7. századi érkeztéig Omán három iráni dinasztia birtokában volt, vagy befolyása alatt állt.
Az iszlám már Mohamed életében elterjedt Ománban. 634-ben területét az Arab Birodalomhoz csatolták és a 8. században a mai lakosok elődei, a háridzsiták saját imámjuk vezetésével függetlenné váltak.
1508-ban a portugálok jelentek meg és foglalták el. Maszkat 140 évig, 1508-tól 1648-ig volt a birtokukban, bár sokszor próbálták a portugál gyarmatosítókat kiverni az oszmán-törökök. Tengeri útjaik védelmében az európaiak megerősítették a várost, ahol máig fennmaradtak a gyarmati építészet emlékei. A portugál uralmat az Oszmán Birodalom váltotta fel 1650-ben.
A jelenlegi uralkodó dinasztia megalapítója, Ahmad ibn Szaíd 1741-ben vívta ki a terület függetlenségét, és egyesítette az országot. A 19. század második felében az angolok vetették meg a lábukat a térségben.
1913-ban az ország belsejében élő törzsek fellázadtak az angol uralom ellen, és kikiáltották a független Ománi Imamátust. Ezt hétéves véres háború után ismerte el a partvidéki Maszkat és Omán szultánja, valamint Nagy-Britannia.
1951-ben Szaíd maszkati szultán csapatai, angol fegyveresek támogatásával, elfoglalták az imamátus egész területét. Ebben az időszakban általános volt a rabszolgaság, a szultán magánvagyonának tekintette az ország olajkincsét is. A trónörökös, Kábúsz, oxfordi tanulmányait befejezve, megpróbálta rávenni apját egy mérsékelt reformpolitika bevezetésére.
Amikor kudarcot vallott apja meggyőzésében, 1970-ben – az akkor 29 éves herceg, brit segítséggel – csendes puccsal megdöntötte apja hatalmát. 1970-ig az ország két részből állt, a Maszkat és Omán Szultánságból és az Ománi Imamátusból, melyet az új szultán uralkodása kezdetén egyesített.
Kábúsz 2020 elején utód nélkül halt meg, s az ománi örökösödési szabályok szerint utódját a családi tanács választotta ki – elfogadva az elhunyt uralkodó által borítékban hátrahagyott jelöltjét – Hajszam bin Tárik Ál Szaíd személyében.
Omán látnivalói, nevezetességei
Omán a Közel-Kelt igazi kuriózuma, amely a csillogó paloták, égig érő felhőkarcolók meleltt valami egészen mást is kínál: az eltűnőben lévő valódi, természetes szépséget.
Omán a kalandturizmus egyik úti célja, az ománi irodák sivatagi terepjárós túrákat és hegyvidéki barangolásokat egyaránt kínálnak.
Masztkat
A főváros, Maszkat több látnivalót rejt.
Szultán Kábúsz Nagymecset
A Maszkatban található Szultán Kábúsz Nagymecset Omán egyetlen olyan mecsete, ami nyitott a nem muszlim vallásúak előtt is. A több mint 160 méter magasságban emelkedő, omániak kedvenc szultánjáról kegyhely húszezer férőhelyes. A belterében 8,5 tonnás csillár függ, amelyet 600 000 Swarovski-kristállyal és több mint 1100 halogén izzóval díszítettek.
Az itt található, 60*70 méteres perzsaszőnyeget, mely a világon a második legnagyobb egybefüggő kézimunka, hatszáz asszony négy éven át szőtte.
Muttrah Corniche vízparti sétány
Kupolás háztetők és hófehér épületek között, szűk sikátorokon keresztül jutunk el a tengerpartra. A Muttrah Corniche vízparti sétányról, amely az éttermekkel és kávézókkal tarkított mólót szegélyezi, a méregdrága jachtok mellett hagyományos, vászonvitorlát lobogtató halászhajókat is láthatunk.
Rab el-háli sivatag
Rab el-háli sivatag, vagyis a Nagy üresség az egyik legzordabb, de egyben legkülönlegesebb hely a bolygónkon. A fővárostól három-négyórás autóúttal az Arab-félszigeten áthúzódó, a világ legnagyobb egybefüggő sivatagába érünk, amely nemhiába kapta a Nagy üresség nevet.
A sivatag éghajlata rendkívül száraz, a hőmérséklet elérheti a 60 oC-ot, vagy épp ellenkezőleg, a -10 oC-ot is. Órákon át tartó tevegelés után is csak elvétve észlelhetünk életjelet. A szél hullámokat vet a 300 métert is elérő, végtelen dűnéken, a por pedig örvényként hömpölyög a szikrázó napfényben. Éjjel még különlegesebb és misztikusabb a táj, aki teheti tapasztalja meg éjjel is, milyen átélni a suvatag vad csodáit.
Wahida-dűnék és a beduinok
Az aranyszínű dűnék a nyári nap alkonyulatámnál vörösbe borulnak. Ez a terület az otthont a beduinoknak. Beduinoknak a Közel-Kelet és Észak-Afrika területén élő nomád arabokat hívjuk. A hagyomáynosan állattenyésztésből élő törzsi csoportok fő jellemzői, hogy egyik helyről a másikra vándorolnak.
Egyedül a perzselő nyáron biztos a beduinok helye, ilyenkor ugyanis az itatóhelyek közelében tanyáznak. Az ősz beálltával, ahogy az első záporok után zsendülni kezd a fű, kisebb csoportokban járják a legelőket. Sokan a könnyebb megélhetés reményében városokba költöztek, vagy túravezetőnek álltak, de nem egy klán még minidig a hagyományos életmódot folytatja, tevéket és kecskéket tart.
Bandar Khayran
Ománnak lélegzetelállítóan szép tengerpartjai és gazdag tengervilága is van. Bandar Khayran védett vizei a mangroveerdőkkel, kis szigetekkel és öblökkel övezett lagúnái megannyi állatnak és növénynek adnak otthont.
Omán UNESCO világörökségi helyszínei
Omán területéről eddig öt helyszín került fel a világörökségi listára, hét helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.
Bahlá erődje
A fővárostól kétszáz kilométerre délre, egy különleges datolyapálma liget közepén áll Omán legnagyobb és legősibb építménye, a 17. században épített Bahla erőd. A hely már az iszlám előtt is stratégiailag fontos megerősített hely volt. A Bahla-oázis felvirágzását a Banu Nabhani-dinasztiának köszönhette, amely már a 15. században ezt a települést tette meg Omán fővárosának.
Az erőd, amely az ománi agyagépítészet klasszikus alkotása kőalapra épített vályogfalakból áll, védelmét 15 kapuval és 132 toronnyal biztosították. Az oázist egy 12 kilométer hosszú és 5 méter magas szintén vályogtéglákból emelt fallal vették körbe.
Az erőd lábánál fekvő Péntek mecset a 14. századi faragott imafülkéjéről nevezetes. Az oázis műemlékei rendkívül rossz állapotban voltak 1987-ben, amikor felkerültek a világörökségi listára, mert korábban semmilyen állagmegóvó munkát nem végeztek rajtuk.
1988 és 2004 között a veszélyeztetett helyszínek listáján is szerepelt. Végül egy nemzetközi csapat hagyományos technikák alkalmazásával elvégezte a szükséges helyreállítási munkákat.
Bát, al-Hutm és al-Ajn régészeti lelőhelyei
Az 1988-ban a világörökséggé választott helyszín az azonos nevű oázis mellett fekvő Bát települést és temetőjét körülvevő területből, valamint két másik ásatási helyszínből, (el-Khutm és al-Ajn) áll. A régészeti feltárások bebizonyították, hogy a környék már az i. e. 3. évezredben is lakott volt, majd ismeretlen okokból elnéptelenedett.
A térség szoros kapcsolatban állt Mezopotámiával és részt vett a vele folytatott rézkereskedelemben is. Bát területén egy négy tornyú erődöt és egy település maradványait tárták fel.
Al-Ajn nekropolisza méhkas formájú temetkezéseiről nevezetes, a huszonegy sír különösen jó állapotban maradt meg. A barna mészkőből készült kaptársíroknak is nevezett építmények átlagosan négy méter magasak, átmérőjük körülbelül nyolc méter. Ez a temetkezési forma i. e. 3500 és i. e. 2700 között széles körben elterjedt, bizonyítva a helyi kultúra fejlettségét.
El-Khutm legfontosabb emléke egy torony. A lelőhelyek összessége a legteljesebb és legjobban megismert lelőhely az i. e. 3. évezredből az Arab-félszigeten, amely bemutatja a korai bronzkor temetkezési szokásainak fejlődését és változásait.
A tömjén földje
A lelőhelyek egy, a neolítikumtól a késői iszlám korig virágzó civilizációnak a maradványai és az ókor egyik legdrágább luxuscikkének, a tömjéntermesztésnek és kereskedelmének állítanak emléket. A térség az ókorban az i. e. 1. századig a karavánok egyik fontos megállóhelye volt, ekkortól azonban a tömjénkereskedelem áttevődött a tengerekre.
A tömjénkereskedelem meghatározó helye a Dzofár régió három területe volt, a Vádi-Dauka tömjénkert, ahol ma is láthatók tömjénfák, a Siszr-oázis valamint a dél-ománi kikötők, Húr Rúri és al-Balid.
Az ősi város romjai a Rub el-Háli-sivatag szélén fekszenek a mai oázisváros, Siszr közelében. A Húr Rúri lagúnán Sumhuram kikötővárosát az i. sz. 2. században alapították meg a jemeni Hadramaut Királyság fennhatósága alatt. A középkorban al-Balíd (mai nevén Szalála) viszont jelentősebb központtá fejlődött, megerősített középkori településének romjai a kutatók szerint azonos az arábiai utazók által említett Zafár kikötőjével.
A hely 2000-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára.
Afládzsi öntözőrendszer
Ömán területén az öntözéshez kapcsolható legkorábbi régészeti leletek i. e. 2500 körülre datálhatók. A szélsőségesen száraz klímájú Ománban ma is működnek hasonló öntözőrendszerek, számuk háromezer körülire tehető. A világörökségi helyszín öt csatornából – amelyek egy több ezer évvel ezelőtt létrehozott nagy kiterjedésű öntözőrendszer maradványai -, valamint a csatornarendszer védelmére emelt őrtornyokból áll.
Az öntözőrendszer által továbbított vizet észszerűen, az egyenlő elosztás elve alapján osztották szét, a vízelosztást napjainkban is közösségi érdekek, valamint csillagászati megfigyelések szabályozzák. A csatornák egyes szakaszai a föld alatt haladnak, ezeket ma is használják.
A rendszert az Ománi-hegység lábánál fekvő kőzetekben viszonylag kis mélységben található talajvíz táplálta, amelyet alagutakon keresztül vezettek a felszínre, majd juttattak el a mezőgazdaság, valamint a háztartások számára. Az öntözőrendszernek egyetlen elosztója van, ahol a vízellátásért felelős személyek az adott helyzetnek megfelelően nyitották illetve zárták a csatornákat.
2006 óta áll UNESCO világörökségi védelem alatt.
Kalhát ókori városa
Az Ománi Szultanátus keleti partján található, 2018 óta világörökségi helyszín Kalhát történelmi városrészéből, az ezt övező külső és belső városfalakból, valamint a falakon kívül kialakított nekropoliszokból áll. A falak egy 35 hektáros területet fognak közre.
A város a 11. és a 15. század között a Hormuzi hercegek uralma alatt az arábiai térség keleti partvidékének legfontosabb kikötőjévé fejlődött. A történelmi városrész egyedülálló régészeti leletei alapján rekonstruálható az a kereskedelmi hálózat, ami Arábia keleti partja valamint Afrika, India, Kína és Délkelet-Ázsia között épült ki. A legfontosabb árucikkei a datolya, az arab telivérek, a fűszerek és az igazgyöngy voltak. Portugál támadásokat követően a települést elhagyták lakosai, jelenleg régészeti helyszín.
Nyársasantilop-rezervátum
1994 és 2007 között UNESCO természeti örökségként tartották nyilván a rezervátumot, 2007-ben azonban törölték a listáról.
Bármennyire biztonságos ország is, nem javaslom az egyéni szervezésű utazást Közel-Kelet gyönygszemébe. Több magyar utazási iroda is szervez utakat Ománba, tartalmas programmal, a területet jól ismerő idegenvezetővel.
Egy rövid látogatásra én is átugrottam Ománba amikor az Egyeseült Arab Emírségekben töltöttem el pár napot.
