Omán, a Közel-Kelet gyöngyszeme
Kókuszpálmák ölelte strandok, türkiz tenger, aranyló sivatag, és nem utolsó sorban több ezer éves történelem. Mind ez Omán, a Közel-Kelet gyöngyszeme, amely olyan titokzatos, mintha egyenesen az ezeregyéjszaka meséiből lépett volna elő. A Magyarországnál háromszor nagyobb területű, mindössze 5 millió lakosú szultánság öt UNESCO világörökségi helyszínnel büszkélkedhet. A főváros, Maszkat a modern világ és az arab klasszikusok keveréke. Cseppet sem véletlen, hogy egyre több turista fedezi fel a Közel-Kelet legbarátságosabb országát, a hagyományőrző és fejlődő Ománt. A téli időszakban Budapestről közvetlen charter jártattal is eljuthatunk Omán fehérhomokos tengerpartjára.
Omán rövid történelme
Omán vagy hivatalos nevén az Ománi Szultanátus az Arab-félsziget délkeleti peremén fekszik. Északnyugaton az Egyesült Arab Emírségekkel, délnyugaton Jemennel, nyugaton Szaúd-Arábiával és a Perzsa-öböllel, keleten az Arab-tengerrel, északon az Ománi-öböllel határos.
Államformája monarchia, uralkodója, a szultán abszolút hatalommal bír. Az 1970-ben vértelen palotaforradalommal trónra került Kábúsz bin Száid szultán beiktatásával az egész országot behálózó fejlesztés indult el, de a régi idők kéznyomai a mai napig láthatóak.
Kábúsz nevéhez köthető az ország egyesítése, teljes függetlenítése az Egyesült Királyságtól és gazdaságának, kultúrájának modernizálása. Kőolajvagyona következtében Omán ma már a magas jövedelmű gazdaságok közé tartozik és a térség egyik legfejlettebb és egyik legszabadosabb államává vált.
A mai ország területének lakói már az időszámításunk előtt 4. évezredben magas szintre fejlesztették az öntözéses földművelést és a hajózást. Az i.e. 6. századtól az iszlám 7. századi érkeztéig Omán három iráni dinasztia birtokában volt, vagy befolyása alatt állt.
Az iszlám már Mohamed életében elterjedt Ománban. 634-ben területét az Arab Birodalomhoz csatolták és a 8. században a mai lakosok elődei, a háridzsiták saját imámjuk vezetésével függetlenné váltak.
1508-ban a portugálok jelentek meg és foglalták el. Maszkat 140 évig, 1508-tól 1648-ig volt a birtokukban, bár sokszor próbálták a portugál gyarmatosítókat kiverni az oszmán-törökök. Tengeri útjaik védelmében az európaiak megerősítették a várost, ahol máig fennmaradtak a gyarmati építészet emlékei. A portugál uralmat az Oszmán Birodalom váltotta fel 1650-ben.
Függetlenség kivívása
A jelenlegi uralkodó dinasztia megalapítója, Ahmad ibn Szaíd 1741-ben vívta ki a terület függetlenségét, és egyesítette az országot. A 19. század második felében az angolok vetették meg a lábukat a térségben.
1913-ban az ország belsejében élő törzsek fellázadtak az angol uralom ellen, és kikiáltották a független Ománi Imamátust. Ezt hétéves véres háború után ismerte el a partvidéki Maszkat és Omán szultánja, valamint Nagy-Britannia.
1951-ben Szaíd maszkati szultán csapatai, angol fegyveresek támogatásával, elfoglalták az imamátus egész területét. Ebben az időszakban általános volt a rabszolgaság, a szultán magánvagyonának tekintette az ország olajkincsét is. A trónörökös, Kábúsz, oxfordi tanulmányait befejezve, megpróbálta rávenni apját egy mérsékelt reformpolitika bevezetésére.
Amikor kudarcot vallott apja meggyőzésében, 1970-ben – az akkor 29 éves herceg, brit segítséggel – csendes puccsal megdöntötte apja hatalmát. 1970-ig az ország két részből állt, a Maszkat és Omán Szultánságból és az Ománi Imamátusból, melyet az új szultán uralkodása kezdetén egyesített.
Kábúsz 2020 elején utód nélkül halt meg, s az ománi örökösödési szabályok szerint utódját a családi tanács választotta ki – elfogadva az elhunyt uralkodó által borítékban hátrahagyott jelöltjét – Hajszam bin Tárik Ál Szaíd személyében.
Omán látnivalói, nevezetességei
A Közel-Kelet egyik igazi kuriózuma Omán, amely a csillogó paloták, égig érő felhőkarcolók mellett valami egészen mást is kínál: az eltűnőben lévő valódi, természetes szépséget.
Omán a kalandturizmus egyik úti célja, az ománi irodák sivatagi terepjárós túrákat és hegyvidéki barangolásokat egyaránt kínálnak.
Maszkat
A főváros, Maszkat több látnivalót rejt.
Szultán Kábúsz Nagymecset
A Maszkatban található Szultán Kábúsz Nagymecset Omán egyetlen olyan mecsete, ami nyitott a nem muszlim vallásúak előtt is. A több mint 160 méter magasságban emelkedő, omániak kedvenc szultánjáról kegyhely húszezer férőhelyes. A belterében 8,5 tonnás csillár függ, amelyet 600 000 Swarovski-kristállyal és több mint 1100 halogén izzóval díszítettek.
Az itt található, 60*70 méteres perzsaszőnyeget, mely a világon a második legnagyobb egybefüggő kézimunka, hatszáz asszony négy éven át szőtte.
Muttrah Corniche vízparti sétány
Kupolás háztetők és hófehér épületek között, szűk sikátorokon keresztül jutunk el a tengerpartra. A Muttrah Corniche vízparti sétányról, amely az éttermekkel és kávézókkal tarkított mólót szegélyezi, a méregdrága jachtok mellett hagyományos, vászonvitorlát lobogtató halászhajókat is láthatunk.
Ubar
Ubar városát a legenda szerint kétezer évvel ezelőtt Noé dédunokájának törzse alapította. Hosszú időn keresztül virágzott itt az élet, a tömjénkereskedelemnek köszönhetően. De lakói nem riadtak vissza a bűnös élvezetektől, ezért Allah homokviharral sújtotta a várost, így megsemmisítve azt.
Természetesen tudományos magyarázat is van arra, miért tűnt el a város. A kutatók szerint egy bomló vízgyűjtő barlang miatt került a föld alá. Az 1990-es években műholdas felvételek segítségvel találtak rá az egykori gazdag város maradványaira.
Salalah
Az ország egyik legnagyobb városa Salalah, amely az Arab-tengerrel való összeköttetése miatt fontos szerepet tölt be a hajózásban. Nem mellesleg az omániakat tartják a világ egyiklegnagyobb hajóépítőinek. Az Al Balid Archeológia Parkban átfogó képet kaphatunk minderről.
A városban található a nem muszlim hívők számára is látogatható, 1981-ben emelt Kábúsz szultán nagymecsete, mely az iszlám építészet egyik remekműve és
Rab el-háli sivatag
Rab el-háli sivatag, vagyis a Nagy üresség az egyik legzordabb, de egyben legkülönlegesebb hely a bolygónkon. A fővárostól három-négyórás autóúttal az Arab-félszigeten áthúzódó, a világ legnagyobb egybefüggő sivatagába érünk, amely nemhiába kapta a Nagy üresség nevet.
A sivatag éghajlata rendkívül száraz, a hőmérséklet elérheti a 60 oC-ot, vagy épp ellenkezőleg, a -10 oC-ot is. Órákon át tartó tevegelés után is csak elvétve észlelhetünk életjelet. A szél hullámokat vet a 300 métert is elérő, végtelen dűnéken, a por pedig örvényként hömpölyög a szikrázó napfényben. Éjjel még különlegesebb és misztikusabb a táj, aki teheti tapasztalja meg éjjel is, milyen átélni a suvatag vad csodáit.
Wadi Shab
Omán északkeleti felén fut végig az Al-Hajar hegyvonulat, melyet időszakos vízmosások, azaz vádik szabdalnak fel. Az egyik híres vádi a Wadi Shab, melynek legkülönlegesebb része egy barlangi vízesés. A barlangba egy keskeny folyosón lehet beúszni a lenyűgöző türkizzöld színű vízen át.
Wadi Bani Khalid
A Wadi Bani Khalid simára csiszolt fehér mészkősziklái között megbújó medencék várják az idelátogatókat.
Wahida-dűnék és a beduinok
Az aranyszínű dűnék a nyári nap alkonyulatámnál vörösbe borulnak. Ez a terület az otthont a beduinoknak. Beduinoknak a Közel-Kelet és Észak-Afrika területén élő nomád arabokat hívjuk. A hagyomáynosan állattenyésztésből élő törzsi csoportok fő jellemzői, hogy egyik helyről a másikra vándorolnak.
Egyedül a perzselő nyáron biztos a beduinok helye, ilyenkor ugyanis az itatóhelyek közelében tanyáznak. Az ősz beálltával, ahogy az első záporok után zsendülni kezd a fű, kisebb csoportokban járják a legelőket. Sokan a könnyebb megélhetés reményében városokba költöztek, vagy túravezetőnek álltak, de nem egy klán még minidig a hagyományos életmódot folytatja, tevéket és kecskéket tart.
Itt átélhetjük az igazi sivatagi hangulatot, tevegelhetünk, vagy akár alhatunk hagyományos beduin sátorban, fölöttünk a ragyogó, csillagos égbolttal.
Bandar Khayran
Ománnak lélegzetelállítóan szép tengerpartjai és gazdag tengervilága is van. Bandar Khayran védett vizei a mangroveerdőkkel, kis szigetekkel és öblökkel övezett lagúnái megannyi állatnak és növénynek adnak otthont.
Wadi Dawkah
A sivatagi területen található a legtöbb tömjént adó fa. Omán a világ egyik legnagyobb tömjénexportáló országa. A boswellia fa kérgének bemetszésével jutnak a gyantához, melyet hagynak megszáradni, majd összegyűjtik. Vallási és spirituális célokra alkalmazzák. Már az ókori egyiptomiak is használták iáik, ceremóniáik során, de a gyógyászatban is hasznát veszik antibakteriális és gyulladáscsökkentő tulajdonságainak. Napjainkban a parfümipar előszeretettel hasznosítja a tömjént intenzív, fás aromája miatt.
Nyársasantilop-rezervátum
1994 és 2007 között UNESCO természeti örökségként tartották nyilván a rezervátumot, 2007-ben azonban törölték a listáról.
Omán területéről eddig öt helyszín került fel az UNESCO világörökségi listára, hét helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.
Egy rövid látogatásra én is átugrottam Ománba amikor az Egyeseült Arab Emírségekben töltöttem el pár napot.
Bármennyire biztonságos ország is, nem javaslom az egyéni szervezésű utazást Közel-Kelet gyönygszemébe. Több magyar utazási iroda is szervez utakat Ománba, tartalmas programmal, a területet jól ismerő idegenvezetővel.
