Noszvaji De la Motte-kastély, a késő barokk remeke
A késő barokk jegyeit hordozó Noszvaji De la Motte-kastély (röviden: Noszvaji kastély) a Bükk festői környezetében, egy csodálatos parkban fekszik. A 2012-ben újra nyitott kastély elsősorban gyönyörű rokokó falfestményeiről és angolparkjáról híres. Napjainkban szállodaként üzemel, de néhány terme nyitva áll a látogatók előtt is.
Noszvaj története
Noszvaj Egertől 10 km-re, a Bükki Nemzeti Park déli határán, a 667 m magas Várhegy lábánál, a Kánya-patak völgyében helyezkedik el. A település nevét régen szláv eredetűnek tartották, a legújabb vélekedés szerint a Noszvijj latin eredetű szóból származik, melynek jelentése a „mi falunk”. A 11. században latinus népcsoportok (Itáliából olasz, Franciaországból ófrancia, Németalföldről pedig vallon nyelvet beszélő telepesek), telepedtek le a környéken, tőlük származhat az elnevezés.
Noszvaj már az Árpád korban lakott település volt. A honfoglalás után királyi birtok volt, majd adományozással az egri püspöké lett. Ezt a tényt az első írásos dokumentum IV. Béla király idejéből, 1248-ból származó oklevél bizonyítja.
A törökök a települést már az egri vár első ostroma előtt felégették. Az 1552-es ostrom után I. Ferdinánd Noszvajt az egri várvédő Figedy Jánosnak ajándékozta. A Figedy család feltételezések szerint a mai de la Motte kastély helyén épített kúriában élt.
Az 1680-as években egy gazdag török borkereskedő fia a szultáni kincstártól megvette Noszvajt és Almagyart. Később megkeresztelkedett és felvette a Noszvaji Ferenc nevet. Utódja nem lévén, halálával minden vagyonát a minorita rendre hagyta.
Területileg és közigazgatásilag 1948-ig Borsod megyéhez tartozott.
Noszvaji kastély – De la Motte-kastély
A De la Motte-kastély késő barokk, copf stílusban épült 1774-78 között Báró Szepessy Sámuel megbízásából a 25 hold kiterjedésű parkban. A kastély tervezője nagy valószínűség szerint Fellner Jakab, aki az Esterházyiak tatai kastélyát is tervezte. Másik nézet szerint a tervező maga a kivitelező, Povolni János volt. A falfestmények Kracker János Lukács és Zach József, Szikora György valamint Lieb Antal munkái.
A kastély felépítése túl sokba került, így a báró kénytelen volt eladni az épületet és a birtokot. A kastély elnevezés a későbbi tulajdonos gróf Almásy Antal özvegyének, báró Vécsey Annának a nevéhez kapcsolódik. Vécsey Anna második férje a Mária Terézia udvarában szolgáló francia származású De la Motte Antal ezredes volt. Neki tulajdonítják a kastély belső franciás díszítéseit is.
Az ezredes halála után a bárónő első házasságából származó fiúk és leszármazottaik, az Almásyak birtokolták a kastélyt.
Az évszázadok alatt többször cserélt gazdát. 1944-ig a Balla és Benteley Drake házaspár voltak birtokosai a kastélynak. 1956-1957-ben az elhanyagolt, megviselt épületet tatarozták és üdülő céljára rendezték be. Ekkor restaurálták először a közel kétszáz éves, a gyertya és mécses világítástól kormozott freskókat.
1972-től Heves Megye Tanácsa átvette a kastélyt, helyreállította és a freskókat újból restauráltatta.
A 2010-es években több renoválás is történt az épületegyüttesben, ill. a parkban. 2012-ben nyílt meg kastélyszállóként és múzeumként.
A kastély látogatása
A szép kovácsoltvas kapu oszlopfőin egy-egy unikornist láthatunk, amelyek az Almásy család nemesi címerét tartják mellső lábaikban.
A kastély öt termét rendezték be múzeumnak. Az ajtók, kályhák, köztüka copf stílusú cserépkályha a nagyteremben, a freskók mind eredetiek, a bútorzat máshonnan került ide, de azok is korhűek.
A kastély fő látnivalói az elsősorban antik témájú, néhol pajzán, rokokó falfestmények. Az emeleti előtér mennyezetén Auróra, a hajnal istennője látható, a díszteremben pedig a bor istene Bacchus mulatozik.
Római szoba
Madaras szoba
Angolpark
A kastélyt körülölelő, növényritkaságokat is felvonultató park a korai angolkertek egyik nagyszerű példája.
Nyitvatartási és egyéb információkat a kastély hivatalos oldalán találsz.
Nagyon köszönöm a külső fotókat Mészáros Henriettnek és belső képeket Kozma Andreának !
