Nobel-díj átadás helyszíne és átadása + kvíz
A Nobel-díjak ünnepélyes átadását minden évben december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják Stockholmban. 2023-ban két magyar honfitársunk is díjazottak között van. A folytatásban néhány érdekességet is megosztok a Nobel-díjról és az átadásáról és azt is megmutatom, hol tudod élőben vagy utólag megnézni a díjátadót. Valamint egy kvízzel tesztelheted, mennyit tudsz a Nobel-díjról.
Nobel-díj alapítása
A Nobel-díj jelenleg a legrangosabb tudományos díj. Legnagyobb nemzetközi elismerése a kivételes szellemi teljesítménynek, ami nemcsak a díjazott, hanem nemzete számára is hatalmas elismerést jelent.
A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel (1833-1896) alapította. A dinamit feltalálója 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett arról, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat és a vele járó összeget kiérdemli.
A Nobel-békedíj vagy más néven béke-Nobel-díj több szempontból is speciális. Eltérően a többi Nobel-díjtól, a békedíjat kaphatja személy vagy szervezet is. A díjazottak kiválasztása és átadása pedig nem Svédországban, hanem Norvégiában történik. Egyes vélemények szerint Nobel ezzel akarta megelőzni, hogy külföldi hatalmak befolyásolják a kiválasztási folyamatot. Más vélemények szerint Nobel nagy tisztelője volt a norvég Bjørnstjerne Bjørnsonnak, és a norvég parlament volt az első a világon, amely támogatást szavazott a nemzetközi békemozgalomnak.
A rossz nyelvek szerint a díj alapításhoz egy bizarr történet is hozzájárult. 1888-ban Alfréd Nobel a franciaországi Cannes-ban tartózkodott, amikor testvére, Ludvig meghalt. A Le Figaro tévedésből azt hitte, hogy Alfréd hunyt el és a halálhírt a „Le marchand de la mort est mort”, azaz „Meghalt a halál kereskedője” szavakkal közölték. Ezután mindent megtett, hogy jobb színben tüntesse fel magát.
Nobel alig egy évvel a végrendelkezés után 1896. december 10-én szívrohamban elhunyt sanremói lakásában. Halálakor kilencven gyárral és 350 szabadalommal rendelkezett, vagyona – akkori értéken – meghaladta a kilencmillió dollárt (azaz mai kb. 2,25 milliárd svéd korona, vagyis kb. 200 millió euró).
1968 óta a tudományos munkásság nobeli elismerése kiegészül a Közgazdasági Nobel-emlékdíjjal. Ezt a Svéd Bank (svédül Sveriges Riksbanks) kezdeményezte a pénzintézet fennállásának 300. évében, s a díjat hivatalosan Alfred Nobel-Emlékdíjnak nevezik, nem közgazdasági Nobel-díjnak.
Nobel-díj átadás ceremóniája
A Nobel-díjat 1901. december 10-én adták át először, azóta is minden évben a tudós halálálnak évfordulóján tartják az átadó ünnepséget. Míg a fizikai, kémiai, fiziológiai-orvostudományi és irodalmi Nobel-díjat Stockholmban, a Concert Hallban (ld. első fotó), addig a Béke-díjat Norvégia fővárosában, az oslói Városháza nagy csarnokában adják át.
Nobel-díj átadás záróceremóniája a stockholmi városházán (ld. második fotó) tartott díszvacsora, amit 1.300 személy jelenlétében tartanak.
December 13-án, a díjátadás záróünnepségén gyertyás-koronás Luca menyasszonyok köszöntik a frissen díjazottakat.
A koronavírus-járvány miatt 2020-ban változtatni kellett a hagyományokon, és a díjazottak mind a lakóhelyük országában kapták meg az elismerést otthonukban, svéd diplomáciai kirendeltségeken vagy kutatóintézetekben megrendezett kisebb ceremóniák keretében.
2023. évi Nobel-díj kitüntetettek
- Béke: Nargesz Mohammadi
- Fizikai: Pierre Agostini, Krausz Ferenc, Anne L’Huillier
- Kémiai: Moungi Bawendi, Alekszej Ivanovics Jekimov, Louis E. Brus
- Irodalmi: Jon Fosse
- Orvosi: Karikó Katalin, Drew Weissman
- Közgazdasági: Claudia Goldin
Magyar Nobel-díjasok
Igazán büszkék lehetünk arra, hogy az ország kis méretéhez képest kiemelkedő szerepet játszottak magyar vagy magyar származású tudósok a világ természettudományi fejlődésében. Bár a magyar tudósok zöme hazájából elvándorolva érte el világraszóló eredményeit. Voltak, akik politikai okokból távoztak, míg másokat a tudományos kutatás megfelelő hazai feltételeinek hiánya késztetett távozásra.
A Nobel-díj történetében csupán két olyan díjazott volt, akik a díj elnyerésének idején magyar állampolgár volt és Magyarországról utazott ki az átadási ceremóniára: Szent-Györgyi Albert (orvosi, 1937) és Kertész Imre (irodalmi, 2002). Szent-Györgyi Albert, a C-vitamin felfedezője előbb Szegedre vitte az érmét, majd a világháború kezdetén a Magyar Nemzeti Múzeum megvásárolta tőle. A plakett a mai napig ott látható. Szent-Györgyi a múzeumtól kapott összeget az akkoriban kitört finn–szovjet háború finnországi szenvedőinek ajánlotta fel.
Gábor Dénes, a holográfia feltalálója például itthon kezdte el kutatásait, majd 34 évesen, 1934-ben hagyta el az országot, angol állampolgár lett. 1971-ben kapta meg a fizikai Nobel-díjat a holográfia feltalálásáért.
A két új Nobel-díjasunk szintén külföldön él és ott munkálkodva érdemelte ki a hatalmas és igen megtisztelő díjat.
A magyar származású Nobel-díjasokról a Wikipediában olvashatsz többet.
