Naplás-tó: Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize

Szégyen ide, szégyen oda, Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvizét nem ismertem egészen 2016-ig. Aztán amikor a fotós suliban itt tartottuk a természet fotós tanfolyamunkat, teljesen elbűvölt. Ideje, hogy mások is megismerjék, milyem szép a Naplás-tó!

Naplás-tó

Naplás-tó

A Naplás-tó (hivatalos nevén Szilas-pataki árvízvédelmi tározó) Budapest XVI. kerületében, Cinkota mellett található. A tó és közvetlen környezete 1997 óta tájvédelmi körzet. A közeli Cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban.

Naplás-tó

A Szilas-patak visszaduzzasztása révén alakult ki 1978-ban, amikor szabályozni akarták a patak áradását. Területe eredetileg a Szilas-patak árterületének széles, lapos völgyében elhelyezkedő, időszakosan vízzel borított láprét volt. A tó nyugati partja ki van betonozva, a többi partja természetes úton alakult ki. Létrehozása hozzájárult a patak menti láprétek fennmaradásához, amelyeket a 19. századtól kezdődő nagy folyószabályozások és mocsárlecsapolások következtében a kiszáradás fenyegetett.

Naplás-tó

Naplás-tó

A mintegy 150 hektáros Naplás-tó ökológiai szempontból a főváros egyik legértékesebb területe. A környező nádas valamint a lápréten kialakult gazdag növény- és állatvilág miatt védették nyilvánítottákKözép-Európában ez az egyetlen ilyen nagy kiterjedésű városi terület, amelyen a vízi és mocsári növényzet, illetve a hozzá csatlakozó sásréti és lápréti vegetáció viszonylag háborítatlan. Értékesek a nyílt vízi hínáros, nádas, a partvonalon csatlakozó magas sásos rét- és lápréttöredékek is.

Naplás-tó

Olyan védett növényfajok találhatók itt, mint a struccpáfrány, a szibériai nőszirom, borzas füzike és több orchideaféle, valamint a mocsári tisztesfű (Stachys palustris), keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium) és zsombéksás (Carex elata).

A védett gerinctelenek közül említésre érdemes az imádkozó sáska (Mantis religiosa), a nappali pávaszem (Aglais io), a kis balkáni futrinka (Carabus montivagus blandus) és a szentendrei változó futrinka (Carabus scheidleri distinguendus). A tó fontos élőhelye a barna ásóbékának (Pelobates fuscus) és a hazánkban őshonos egyetlen teknősfajnak, a mocsári teknősnek (Emys orbicularis).

A madártani megfigyelések során 150 madárfajt írtak le a Naplás-tó környékén. Ilyen a hegyi fakúsz (Certhia familiaris), az erdei fülesbagoly (Asio otus), fekete rigó (Turdus merula), zöldike (Chloris chloris) és az őszapó (Aegithalos caudatus).

Naplás-tó

Minden évszakban kedvelt szabadidős úti cél. A horgászat megengedett, de fürödni tilos benne és a korcsolyázás is veszélyes lehet.

Naplás-tó

Ezt láttad már?

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

15 − 6 =