Nándorfehérvár vára – a belgrádi erőd
A belgrádi erőd, azaz Nándorfehérvár vára a magyar történelem egyik legfontosabb helyszíne. Az 1456. július 4-22. között zajlott ostromban a Hunyadi János vezette keresztény csapatok hatalmas győzelmet arattak a török haderő felett. A pápai rendelettel bevezetett déli harangszó a keresztény világban azóta a nándorfehérvári diadalra emlékeztet. Az ingyenesen látogatható belgrádi vár a Száva Dunába torkollására néz, így Belgrád egyik legszebb természeti kilátója.
Nándorfehérvári vár története
A legendás történetű nándorfehérvári vár a mai szerbiai főváros, Belgrád egyik legjelentősebb látnivalója. Évszázadokig ez a terület volt a város magja, az erőd falain belül élt a lakosság. A legenda szerint Attila sírja a Száva és a Duna találkozásánál, az erőd alatt található.
Belgrád említése a Kr.e. 3. századból származik. Singidunum néven alapította Scordisci kelta törzse miután legyőzte a korábban az erődben és környékén élő trák és dák törzseket. Később a rómaiak is meghódították, a birodalom katonai határvonala volt.
A vár építése az i.sz. 2. század fordulóján kezdődött. Az erődöt eleinte földsáncnak és fa palánknak építették, de nem sokkal később kővel megerősítették.
476-ban a Nyugat-Római Birodalom és a Keletrómai Birodalom (Bizánci Birodalom) határa volt.
I. Justinianus bizánci császár 535 körül újjáépítette az erődöt. A Belgrád (vagy szerbül Beograd ) nevet, ami „fehér várost” vagy „fehér erődöt” jelent, először 878-ban említették először.
Az erőd a 12. századig bizánci fellegvár maradt, majd az újonnan létrejött szerb állam kezébe került. A Szerb Királyság határvárosa lett, később Magyarországgal közös birodalom. Az erődöt I. Béla magyar király a 11. században Szerbiának adta nászajándékba, amikor fia Jelena szerb hercegnőt vette feleségül. Az 1282–1319 közötti időszakot leszámítva gyakorlatilag Magyarország része maradt.
1521-ben az erődöt, a szerb állam nagy részéhez hasonlóan, a törökök meghódították, az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt maradt egészen a 1867-ig, amikor a törökök kivonultak Belgrádból és Szerbiából. Négy külső városkaput a szomszédos falakkal és sáncokkal együtt 1862 és 1866 között lebontották.
Milan Obrenović herceg, majd király elrendelte az erőd keleti szakaszaiban a terep egyengetését, valamint a növényzet és a fák telepítését, amely idővel a Kalemegdan Parkká fejlődött.
Az erőd és a park az I. világháborúban megsérült, majd a második világháborúban további károkat szenvedett.
Belgrád kulturális örökségének egyik legjelentősebb képviselőjeként közvetlenül a második világháború után védetté nyilvánították, Szerbiában az első hivatalosan nyilvánított kulturális műemlékek között. Majd 1979-ben rendkívüli jelentőségű kulturális emlékmű védelmet kapott.
Nándorfehérvári diadal és a déli harangszó története
A nándorfehérvári ostrom 1456. július 4-22. között zajlott. A török II. Mahmed Szultán háromszor is ostromolta a várat. Az ágyútűzben a falak jórésze leomlott, de várvédők mindannyiszor visszaverték őket. 1456. július 22-én Hunyadi János várvédő vitézei és az itáliai ferences szerzetes, Kapisztrán János (Giovanni da Capestrano) keresztes seregei döntő vereséget mértek a törökökre. Ez a győzelem mintegy hetven évre megállította a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló törekvéseit.
A délről érkező muszlim támadás súlyosságát felismerve III. Callixtus pápa (1455–1458) keresztes hadjáratot hirdetett, és 1456. június 29-én imabullájában elrendelte, hogy napi háromszori harangszó szólítson imára minden hívőt a kereszténység védelmében.
A csata után sokan az ima erejének tulajdonították a túlerőben lévő oszmán hódítók elleni győzelmet. A pápa, amikor augusztus 6-án, az Úr színeváltozásának napján értesült a győzelemről, elrendelte, hogy e napot az egész kereszténység ünnepként tisztelje.
VI. Sándor pápa a jubileumi szentév közepén, 1500. augusztus 9-én már arról rendelkezett, hogy a harangszó az egész keresztény világban minden délben szólaljon meg, jelezve, hogy a kereszténység védelme, az összetartás minden időben és minden helyen fontos kötelesség.
Nándorfehérvár vára – a belgrádi erőd látnivalói
A belgrádi erőd a régi fellegvárból (Felső és Alsóvár) és a Kalemegdan Parkból (Nagy és Kis Kalemegdan) áll. A Kalemegdan Park mai neve két török szóból ered, szó szerint jelentése „erőd mező”.
A várba a belépés ingyenes, a kiállítások megtekintéséért azonban fizetni kell. A becslések szerint az erőd éves látogatószáma meghaladja az évi 2 milliót. A főkapu árkádja alatt található a pénztár, ahol jegyet válthatunk a fizetős kiállításokra.
A Sztambul I. kapu egyik bástyája ad otthont a belépő díj ellenében látogatható Hadtörténeti Múzeumnak. A vár külső és belső falai közötti részen található szabadtéri haditechnikai kiállítás megtekintése azonban teljesen ingyenes.
A várfal mentén tett séta jutalma a gyönyörű panoráma. Elénk tárul a Duna és a Száva találkozása, az erdőkkel borított Nagy-Hadi-sziget, a vár alatt elhelyezkedő két ortodox templom, valamint a folyó partján álló, Mátyás király idején, 1460 körül épített Nebojsa-torony.
A város szimbólumának tekintett szobrot, a „Győztest” az európai hírű Ivan Meštrović szobrászművész még 1928-ban készítette az első világháború befejezésének emlékére. Egy meztelen, komor képű férfialakot ábrázol, leeresztett karddal, bal kezében békegalambbal.
Egy díszes emlékkő emlékeztet a dicsőséges nándorfehérvári diadalra, szerb és magyar felirattal.
A vár legszebb kapuja az 1440 és 1456 között épített Zindan-kapu, amely máig őrzi eredeti szépségét. Tornyai tömlöcként is szolgáltak, innen az elnevezés, ugyanis a „zindan” török szó, és tömlöcöt jelent.
A középkori barbakán tövében két templom áll: a Ruzsica-templom és a Szent Petka-kápolna. Szintén itt található a nyolcszög alaprajzú Jaksity-torony is.
A Habsburg Lipótról elnevezett kapu az erődítmény hátsó bejárata. Ezen keresztül az állatkertbe jutunk.
Zimony, az egykori Magyar Királyság déli határvárosa
Zimony (szerbül Земун / Zemun) 1918-ig a Magyar Királyság déli határvárosa volt a Duna és a Száva találkozásánál. Trianonig Szerém vármegye része volt, napjainkban Szerbia fővárosának, Belgrádnak egy külső városrésze. A régi időkre emlékeztető Hunyadi torony Zimony legfőbb látnivalója, amit a hajdani vár helyére építettek fel. Otthonos vízparti éttermei, szállodái egy tengerparti város hangulatát idézik, kedvelt üdülőhely.
