A belgrádi erőd, azaz Nándorfehérvár vára a magyar történelem egyik legfontosabb helyszíne. Az 1456. július 4-22. között zajlott ostromban a Hunyadi János vezette keresztény csapatok hatalmas győzelmet arattak a török haderő felett. A pápai rendelettel bevezetett déli harangszó a keresztény világban azóta a nándorfehérvári diadalra emlékeztet. Az ingyenesen látogatható belgrádi vár a Száva Dunába torkollására néz, így Belgrád egyik legszebb természeti kilátója.
Nándorfehérvári vár története
A Duna és a Száva találkozásánál emelkedő Nándorfehérvári vár – ma Belgrádi várként ismert – nemcsak a történelem iránt érdeklődőknek, hanem a festői panorámát, parkokat és kulturális élményeket kedvelőknek is igazi kincsesbánya.
A legendás történetű nándorfehérvári vár a mai szerbiai főváros, Belgrád egyik legjelentősebb látnivalója. Évszázadokig ez a terület volt a város magja, az erőd falain belül élt a lakosság. A legenda szerint Attila sírja a Száva és a Duna találkozásánál, az erőd alatt található.
Belgrád említése a Kr.e. 3. századból származik. Singidunum néven alapította Scordisci kelta törzse miután legyőzte a korábban az erődben és környékén élő trák és dák törzseket. Később a rómaiak is meghódították, a birodalom katonai határvonala volt.
A vár építése az i.sz. 2. század fordulóján kezdődött. Az erődöt eleinte földsáncnak és fa palánknak építették, de nem sokkal később kővel megerősítették.
476-ban a Nyugat-Római Birodalom és a Keletrómai Birodalom (Bizánci Birodalom) határa volt.
I. Justinianus bizánci császár 535 körül újjáépítette az erődöt. A Belgrád (vagy szerbül Beograd ) nevet, ami „fehér várost” vagy „fehér erődöt” jelent, először 878-ban említették először.
Az erőd a 12. századig bizánci fellegvár maradt, majd az újonnan létrejött szerb állam kezébe került. A Szerb Királyság határvárosa lett, később Magyarországgal közös birodalom. Az erődöt I. Béla magyar király a 11. században Szerbiának adta nászajándékba, amikor fia Jelena szerb hercegnőt vette feleségül. Az 1282–1319 közötti időszakot leszámítva gyakorlatilag Magyarország része maradt.
1521-ben az erődöt, a szerb állam nagy részéhez hasonlóan, a törökök meghódították, az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt maradt egészen a 1867-ig, amikor a törökök kivonultak Belgrádból és Szerbiából. Négy külső városkaput a szomszédos falakkal és sáncokkal együtt 1862 és 1866 között lebontották.
Milan Obrenović herceg, majd király elrendelte az erőd keleti szakaszaiban a terep egyengetését, valamint a növényzet és a fák telepítését, amely idővel a Kalemegdan Parkká fejlődött.
Az erőd és a park az I. világháborúban megsérült, majd a második világháborúban további károkat szenvedett.
Belgrád kulturális örökségének egyik legjelentősebb képviselőjeként közvetlenül a második világháború után védetté nyilvánították, Szerbiában az első hivatalosan nyilvánított kulturális műemlékek között. Majd 1979-ben rendkívüli jelentőségű kulturális emlékmű védelmet kapott.
Nándorfehérvári diadal története
A vár évszázadokon át kulcsfontosságú szerepet játszott Európa védelmében az oszmán hódításokkal szemben. A nándorfehérvári ostrom 1456. július 4-22. között zajlott. A török II. Mahmed Szultán háromszor is ostromolta a várat. A 1456. július 22-én Hunyadi János és Kapisztrán János seregei sikeresen megvédték a várat a törököktől. Ennek emlékét őrzi a déli harangszó hagyománya is.
A vár többször gazdát cserélt: a magyar, török, osztrák, majd szerb uralom nyomait ma is felfedezhetjük a falak, tornyok és kapuk között sétálva.
A török szultán, II. Mehmed célja Európa térdrekényszerítése volt. Ehhez az útja Budára, illetve Bécsbe Nándorfehérváron, a mai Belgrádon keresztül vezetett.
Az erősség védelmét Szilágyi Mihály kapitány látta el mindössze néhány ezer fős helyőrségével. Velük szemben 1456. július elején pedig egy nagyjából 60-70 ezres oszmán hadsereg sorakozott fel.
Hunyadi János saját magánkatonaságával sietett sógora megsegítésére. Vele párhuzamosan egy ferences szerzetes, az itáliai hitszónok, Kapisztrán János elszánt hívekből állókeresztesei is megérkeztek a csata helyszínére. Ám a védők így is jóval kevesebben voltak.
Július 21-én a szultán elrendelte a mindent eldöntő rohamot. Az ágyútűzben a falak jórésze leomlott, de várvédők mindannyiszor visszaverték őket.
A legenda szerint ekkor történt a magyar hadtörténet egyik legönfeláldozóbb tette. Az egyik katona, Dugovics Titusz magával rántotta a mélybe a lófarkas, félholdaszászlót éppen kitűzni akaró török harcost. Ez a hősiesség hatalmas lelki erőt adott a védőknak, akik az éjszaka folyamán végül kiverték az ellenséget.
Másnap, 1456. július 22-én Hunyadi János várvédő vitézei és az itáliai ferences szerzetes, Kapisztrán János (Giovanni da Capestrano) keresztes seregei döntő vereséget mértek a törökökre. Még maga a szultán is megsebesült.
Ez a győzelem mintegy hetven évre megállította a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló törekvéseit.
Déli harangszó emlékeztet a hősökre
A világraszóló győzelem híre bejárta egész Európát. A délről érkező muszlim támadás súlyosságát felismerve III. Callixtus pápa (1455–1458) keresztes hadjáratot hirdetett, és 1456. június 29-én imabullájában elrendelte, hogy napi háromszori harangszó szólítson imára minden hívőt a kereszténység védelmében.
A csata után sokan az ima erejének tulajdonították a túlerőben lévő oszmán hódítók elleni győzelmet. A pápa, amikor augusztus 6-án, az Úr színeváltozásának napján értesült a győzelemről, elrendelte, hogy e napot az egész kereszténység ünnepként tisztelje.
VI. Sándor pápa a jubileumi szentév közepén, 1500. augusztus 9-én már arról rendelkezett, hogy a harangszó az egész keresztény világban minden délben szólaljon meg, jelezve, hogy a kereszténység védelme, az összetartás minden időben és minden helyen fontos kötelesség.
Bár I. Szulejmánnak végül 1521-ben sikerült elfoglalnia a várat, később a Buda felszabadítása után a Balkán felé megindult európai sereg innen is kiszorította a törököket.
Nándorfehérvár vára – a belgrádi erőd látnivalói
A történelmi várnegyed ma Kalemegdan néven Belgrád legnépszerűbb turisztikai látványossága. A történelmi falak a békés pihenésről, a kutúráról szólnak, illetve egyik leglátványosabb panorámáját tárják a látogatók elé. Ezen a helyen egyesül a város két folyója. Ahogy a helyiek emlegetik: itt esik szerelembe a Száva a Dunával.
Kalemegdan park – a Nándorfehérvári vár parkja
A belgrádi erőd a régi fellegvárból (Felső és Alsóvár) és a Kalemegdan Parkból (Nagy és Kis Kalemegdan) áll. A Kalemegdan Park mai neve két török szóból ered, szó szerint jelentése „erőd mező”.
A vár körül terül el a gyönyörű Kalemegdan park, amely Belgrád egyik legkedveltebb pihenőhelye. Szépen gondozott sétányok, szobrok, kávézók, játszóterek és látványos kilátópontok várják az ide látogatókat. A parkban gyakran találkozhatunk szabadtéri kiállításokkal vagy zenei rendezvényekkel is.
A várba a belépés ingyenes, a kiállítások megtekintéséért azonban fizetni kell. A becslések szerint az erőd éves látogatószáma meghaladja az évi 2 milliót. A főkapu árkádja alatt található a pénztár, ahol jegyet válthatunk a fizetős kiállításokra.
A parkban dinokiállítás bűvöli el a legkisebbeket.
Sztambul I. kapu
A Sztambul I. kapu egyik bástyája ad otthont a belépő díj ellenében látogatható Hadtörténeti Múzeumnak. A vár külső és belső falai közötti részen található szabadtéri haditechnikai kiállítás megtekintése azonban teljesen ingyenes.
A várfal mentén tett séta jutalma a gyönyörű panoráma. Elénk tárul a Duna és a Száva találkozása, az erdőkkel borított Nagy-Hadi-sziget, a vár alatt elhelyezkedő két ortodox templom, valamint a folyó partján álló, Mátyás király idején, 1460 körül épített Nebojsa-torony.
A közelben található Római kút pedig egy misztikus hangulatú, mély kút, amelyhez számos legenda is kapcsolódik.
A győzelem szobra (Pobednik)
A vár egyik legismertebb jelképe a 14 méter magas Győzelem szobra, amely egy mezítelen, komor képű férfialakot ábrázol, leersztett karddal és galambbal a kezében.
Az európai hírű Ivan Meštrović szobrászművész még 1928-ban készítette az első világháború befejezésének emlékére.Innen nyílik az egyik legszebb kilátás a Duna–Száva találkozására.
Nándorfehérvári diadal emlékköve
Egy díszes emlékkő emlékeztet a dicsőséges nándorfehérvári diadalra, szerb és magyar felirattal.
Despota kapu
Zindan-kapu
A vár legszebb kapuja az 1440 és 1456 között épített Zindan-kapu, amely máig őrzi eredeti szépségét. Tornyai tömlöcként is szolgáltak, innen az elnevezés, ugyanis a „zindan” török szó, és tömlöcöt jelent.
A középkori barbakán tövében két templom áll: a Ruzsica-templom és a Szent Petka-kápolna. Szintén itt található a nyolcszög alaprajzú Jaksity-torony is.
Török kút és Mehmed pasa türbéje
A török uralom idejéből származó emlékek közé tartozik a Török kút és Mehmed pasa türbéje is, amelyeket szintén érdemes megtekinteni, ha mélyebben szeretnénk megismerni a vár sokszínű történelmét.
Szórakozási lehetőségek
A Habsburg Lipótról elnevezett kapu az erődítmény hátsó bejárata. Ezen keresztül az állatkertbe jutunk.
A Zindan-kapu mellett lehetőségünk van a régi harci fegyvereket is kipróbálni.
Hasznos tudnivalók a belgrádi vár látogatásához
- A vár és a park ingyenesen látogatható.
- A múzeumok és kiállítások általában belépődíjasak.
- Legjobb időszak a látogatásra a tavasz és a kora ősz, amikor az időjárás kellemes, és a park is teljes pompájában tündököl.
Zimony, az egykori Magyar Királyság déli határvárosa
A Száva és a Duna torkolatával szemben elhelyezkedő Nagy Hadi-sziget ma Belgrád zöld tüdeje, amely természetvédelmi terület és kedvelt kiránduló-, illetve fürdőhely. Egykor azonban ahogy a neve is mutatja, a barátságos oázis a térség legfontosabb katonai hídfőállása volt.
Belgrád északi, patinás városrésze, a Duna-parti Zimony (szerbül Земун / Zemun) számunkra arról nevezetes, hogy győzelem után – 1456. augusztus 11-én – itt hunyt el pestisben Hunyadi János kormányzó. Ennek emlékére került pár éve a Duna-parti sétányra Madrassy István őt ábrázoló szobra.
A Gárdos-torony néven ismert egykori Millenniumi torony pedig az 1896-ban a történelmi Magyarországön emelt hét honfoglalási emlékmű egyike volt.
Az 1896-os millennium alkalmából emelt hét vidéki honfoglalási (őrszem) emlékmű:
Munkács: A munkácsi várhegyen (ma Ukrajna).
Dévény: A Duna és a Morva összefolyásánál lévő dévényi várhegyen (ma Szlovákia).
Nyitra: A nyitrai Zobor-hegyen (ma Szlovákia).
Pannonhalma: A pannonhalmi apátság közelében (ma Magyarország).
Zimony: A zimonyi várhegyen (ma Szerbia).
Ópusztaszer (Pusztaszer): A pusztaszeri történelmi emlékhelyen, a monostor romjai mellett (ma Magyarország).
Brassó: A brassói Cenk-hegy tetején (ma Románia).
