Nagycenki kastély – Széchenyi-kastély, a nemzeti emlékhely
A Győr-Moson-Sopron megyei Nagycenk és környéke a Széchenyi-család birtoka volt. A Nagycenki kastély volt otthonuk, itt élt gróf Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár megalapítója. Később fia, gróf Széchenyi István, “a legnagyobb magyar” birtokolta, ekkor nyerte el ma is látható arculatát. A Széchenyi-kastélyt 2016-ban nemzeti emlékhellyé nyilvánították.
Nagycenki kastély – Széchenyi-kastély története
Nagycenk település legfőbb látnivalója a Széchényi család egykori kastélya, ami régen Kiscenkhez tartozott. Nagycenk és Kiscenk sokáig két önálló község volt, 1893. október 1-jén egyesítették őket Nagycenk néven.
A Nógrád megyéből származó Széchényi család Szécsény mezővárosáról kapta a nevét. Nagycenk zálogjogon jutott a Draskovichoktól Széchényi György kalocsai érsek birtokába a 17. században. Miután a család tulajdonába került a fertőszéplaki kastély a hozzá tartozó földekkel és majorokkal együtt, oda helyezték át székhelyüket.
Széchényi Antal
1741-ben a széplaki birtokrész visszakerült az Esterházyakhoz, Széchényi Antal generális pedig áthelyeztette a családot Kiscenkre. A Nagycenki kastély eredeti terveit az Ő és felesége megbízására Franz Anton Pilgram készítette. Végül egy másik terv alapján, 1750-ban készült el a kastély, amelyről oromzatában lévő, nagyméretű Széchényi-Barkóczy egyesített családi címer és a párkányon körbefutó dombormű, rajta az 1750-es évszámmal tanuskodik. Széchenyi Antal és felesége Barkóczy Zsuzsanna nevéhez köthető a főbejárat elől induló, párhuzamos, 2,5 kilométer hosszú hársfasor.
Széchényi Ferenc
Széchényi Antal halála után unokaöccse, Széchényi Ferenc (1754–1820) Somogy vármegye főispánja, királyi főkamarásmester, aranygyapjas lovag, királyi küldött és biztos lett a kastély tulajdonosa. 1791-ben Hefele Menyhérttel terveket készíttetett az épületegyüttes bővítésére. Végül a kétemeletessé tervezett kastélyt drágának találta. Az egyszerűbb átépítéssel Ringer József 1800-ra készült el.
Széchényi Ferenc értékes műgyűjteményét (nyomtatványok, kéziratok, metszetek, térképek, éremgyűjtemény) és könyvtárát 1802-ben felajánlotta a magyar nemzet javára, és ezzel ő lett nemcsak a Magyar Nemzeti Múzeum, de közvetve az Országos Széchényi Könyvtár alapítója is.
1821-ben sorshúzás útján döntöttek arról, hogy három fia közül ki melyik birtokot örökölje. Széchényi Lajoshoz került Alsó- és Felsősegesd, valamint Felső- és Alsóbogát-puszta. Széchényi Pálnak jutott az iváni hitbizomány (Iván, Újrét, Pusztacsalád, Csér, Nemesládony, Kál, Ság, Hetye, Simaháza, Szopor, Szemere és Csapod). Széchenyi Istváné lett a Zala megyében fekvő pölöskei hitbizomány, a nagykanizsai Fő úton lévő ház és a kiscenki kastély, a cenki uradalom és az ahhoz tartozó hat település.
Széchenyi István
Széchenyi István (1791-1860) Bécsben, a Wilček-palotában született, gyermekkorát azonban részben Nagycenken töltötte. Tanult, katonáskodott, beutazta a keletet. 1819-ben tért haza és a külföldi tapasztalatok alapján mintagazdaságot hozott létre a birtokon és bekapcsolódott a politikai életbe.
Széchenyi István igazi polihisztor volt. Politikus, császári és királyi kamarás, író, , közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere. „A legnagyobb magyar”, ahogy politika ellenfele, Kossuth Lajos nevezte. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja volt. Eszméit a Hitel, a Világ és a Stádium könyveiben összegezte.
Széchenyi István nevéhez köthető többek közt:
- Nemzeti Kaszinó,
- Magyar Tudományos Akadémia alapjának (Magyar Tudós Társaság) létesítése,
- a Lánchíd megalkotása,
- a hajózás és hajógyártás (Óbudai Hajógyár), a balatoni gőzhajózás megteremtése,
- a Vaskapu szabályozása,
- a Tisza-vidék árvízmentesítése,
- korszerű bortermelés,
- a selyemhernyó-tenyésztés,
- cukorgyártás,
- gázvilágítás,
- országos vasútfejlesztés,
- első gőz hengermalom létrehozásával a modern lisztgyártás,
- ő javasolta a budai alagút építését a Várhegy keresztülfúrásával az épülő Lánchíd budai hídfőjénél,
- lóversenyzés és lótenyésztés,
- evezőssport meghonosítója,
- első evezősversenyeket.
- kezdeményezésére nyílt meg 1837-ben Pest-Buda első magyar nyelvű színháza, mely 1840-től a Nemzeti Színház.
Széchenyi István Nagycenki kastélyt is megreformálta. Az eredetileg barokk kastély egyes részeit 1834–1840 között Hild Ferdinánd soproni építésszel átépíttette és korszerűsíttette. A korban még ritka fürdőszobát és vízöblítéses vécét is építtetett. Az épület 1860-ban, Széchenyi halálának évében nyerte el végleges formáját.
Széchenyi Béla
Széchenyi Istvánnak és Seilern Crescence-nek két fia született, Széchenyi Béla és Széchenyi Ödön. A kastély örököse Béla lett, aki az angolparkot ritka fafajtákkal (tulipánfa, vasfa, himalájai és kaukázusi fenyő, kaliforniai mamutfenyő) ültette be. A park Széchenyi Béla halála után hanyatlásnak indult. Széchenyi Béla és gyermekágyi lázban fiatalon elhunyt felesége díszes síremléke a hársfasor kastélytól távolabbi végén található.
A kastélyt 1944. december 6-án légitámadás rongálta meg. Az 1950-es évek második felére szinte már csak a falak álltak. A felújítás az 1960-as években kezdődött meg, első üteme 1973-ra fejeződött be. Ekkor nyílt meg a Széchenyi István Emlékmúzeum a főépületben. 1988-ra fejeződött be a teljes épületegyüttes és a park felújítása.
Széchenyi István Emlékmúzeum
A Széchenyi István Emlékmúzeum 1973-ban nyílt meg. A földszint szobákban a Széchényi család történetét és Széchenyi István életét mutatják be. Az emeleten „a legnagyobb magyar” és fiai munkásságával ismerkedhetünk meg. Széchenyi Ödön volt például a magyarországi tűzoltóság megteremtője.
A kiállításhoz kapcsolódik a Széchényi család mauzóleuma, a magyarság zarándokhelye a nagycenki temetőkertben, a plébániatemplom közelében. Itt talált örök nyugalomra többek közt Széchenyi István is.
A kastély látogatása
A kastélymúzeum belépőjeggyel, idegenvezetés nélkül látogatható. A termekben való fotózáshoz és videózáshoz fotójegyet kell váltani.
Érdemes a csodálatos kertben is tenni egy sétát. A védett hársfasor mellett, 150 éves platánfát és több növényritkaságot is láthatunk. A 2,5 km-es hársfa soron végig sétálva jutunk el Széchenyi Béla és felesége díszes síremlékéhez.
A Nagycenki kastély felújítása is kiemelt célként szerepel a Nemzeti Kastélyprogramban.