A Győr-Moson-Sopron megyei Nagycenk és környéke a Széchenyi-család birtoka volt. A Nagycenki kastély volt otthonuk, itt élt gróf Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár megalapítója. Később fia, gróf Széchenyi István, “a legnagyobb magyar” birtokolta, ekkor nyerte el ma is látható arculatát. A Széchenyi-kastélyt 2016-ban nemzeti emlékhellyé nyilvánították.

Nagycenki kastély – Széchenyi-kastély története

Nagycenk település legfőbb látnivalója a Széchényi család egykori kastélya, ami régen Kiscenkhez tartozott. Nagycenk és Kiscenk sokáig két önálló község volt, 1893. október 1-jén egyesítették őket Nagycenk néven.

A Nógrád megyéből származó Széchényi család Szécsény mezővárosáról kapta a nevét. Nagycenk zálogjogon jutott a Draskovichoktól Széchényi György kalocsai érsek birtokába a 17. században. Miután a család tulajdonába került a fertőszéplaki kastély a hozzá tartozó földekkel és majorokkal együtt, oda helyezték át székhelyüket.

Széchényi Antal

1741-ben a széplaki birtokrész visszakerült az Esterházyakhoz, Széchényi Antal generális pedig áthelyeztette a családot Kiscenkre. A Nagycenki kastély eredeti terveit az Ő és felesége megbízására Franz Anton Pilgram készítette. Végül egy másik terv alapján, 1750-ban készült el a kastély, amelyről oromzatában lévő, nagyméretű Széchényi-Barkóczy egyesített családi címer és a párkányon körbefutó dombormű, rajta az 1750-es évszámmal tanuskodik. Széchenyi Antal és felesége Barkóczy Zsuzsanna nevéhez köthető a főbejárat elől induló, párhuzamos, 2,5 kilométer hosszú hársfasor.

Széchényi Ferenc

Széchényi Antal halála után unokaöccse, Széchényi Ferenc (1754–1820) Somogy vármegye főispánja, királyi főkamarásmester, aranygyapjas lovag, királyi küldött és biztos lett a kastély tulajdonosa. 1791-ben Hefele Menyhérttel terveket készíttetett az épületegyüttes bővítésére. Végül a kétemeletessé tervezett kastélyt drágának találta. Az egyszerűbb átépítéssel Ringer József 1800-ra készült el.

Széchényi Ferenc értékes műgyűjteményét (nyomtatványok, kéziratok, metszetek, térképek, éremgyűjtemény) és könyvtárát 1802-ben felajánlotta a magyar nemzet javára, és ezzel ő lett nemcsak a Magyar Nemzeti Múzeum, de közvetve az Országos Széchényi Könyvtár alapítója is.

1821-ben sorshúzás útján döntöttek arról, hogy három fia közül ki melyik birtokot örökölje. Széchényi Lajoshoz került Alsó- és Felsősegesd, valamint Felső- és Alsóbogát-puszta. Széchényi Pálnak jutott az iváni hitbizomány (Iván, Újrét, Pusztacsalád, Csér, Nemesládony, Kál, Ság, Hetye, Simaháza, Szopor, Szemere és Csapod). Széchenyi Istváné lett a Zala megyében fekvő pölöskei hitbizomány, a nagykanizsai Fő úton lévő ház és a kiscenki kastély, a cenki uradalom és az ahhoz tartozó hat település.

Széchenyi István

Széchenyi István (1791-1860) Bécsben, a Wilček-palotában született, gyermekkorát azonban részben Nagycenken töltötte. Tanult, katonáskodott, beutazta a keletet. 1819-ben tért haza és a külföldi tapasztalatok alapján mintagazdaságot hozott létre a birtokon és bekapcsolódott a politikai életbe.

Széchenyi István igazi polihisztor volt. Politikus, császári és királyi kamarás, író, , közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere. „A legnagyobb magyar”, ahogy politika ellenfele, Kossuth Lajos nevezte. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja volt. Eszméit a Hitel, a Világ és a Stádium könyveiben összegezte.

Széchenyi István nevéhez köthető többek közt:

• Nemzeti Kaszinó,
• Magyar Tudományos Akadémia alapjának (Magyar Tudós Társaság) létesítése,
• a Lánchíd megalkotása,
• a hajózás és hajógyártás (Óbudai Hajógyár), a balatoni gőzhajózás megteremtése,
• a Vaskapu szabályozása,
• a Tisza-vidék árvízmentesítése,
• korszerű bortermelés,
• a selyemhernyó-tenyésztés,
• cukorgyártás,
• gázvilágítás,
• országos vasútfejlesztés,
• első gőz hengermalom létrehozásával a modern lisztgyártás,
• ő javasolta a budai alagút építését a Várhegy keresztülfúrásával az épülő Lánchíd budai hídfőjénél,
• lóversenyzés és lótenyésztés,
• evezőssport meghonosítója,
• első evezősversenyeket.
• kezdeményezésére nyílt meg 1837-ben Pest-Buda első magyar nyelvű színháza, mely 1840-től a Nemzeti Színház.

Széchenyi István Nagycenki kastélyt is megreformálta. Az eredetileg barokk kastély egyes részeit 1834–1840 között Hild Ferdinánd soproni építésszel átépíttette és korszerűsíttette. A korban még ritka fürdőszobát és vízöblítéses vécét is építtetett. Az épület 1860-ban, Széchenyi halálának évében nyerte el végleges formáját.

Széchenyi Béla

Széchenyi Istvánnak és Seilern Crescence-nek két fia született, Széchenyi Béla és Széchenyi Ödön. A kastély örököse Béla lett, aki az angolparkot ritka fafajtákkal (tulipánfa, vasfa, himalájai és kaukázusi fenyő, kaliforniai mamutfenyő) ültette be. A park Széchenyi Béla halála után hanyatlásnak indult. Széchenyi Béla és gyermekágyi lázban fiatalon elhunyt felesége díszes síremléke a hársfasor kastélytól távolabbi végén található.

A kastélyt 1944. december 6-án légitámadás rongálta meg. Az 1950-es évek második felére szinte már csak a falak álltak. A felújítás az 1960-as években kezdődött meg, első üteme 1973-ra fejeződött be. Ekkor nyílt meg a Széchenyi István Emlékmúzeum a főépületben. 1988-ra fejeződött be a teljes épületegyüttes és a park felújítása.

Széchenyi István Emlékmúzeum

A Széchenyi István Emlékmúzeum 1973-ban nyílt meg. A földszint szobákban a Széchényi család történetét és Széchenyi István életét mutatják be. Az emeleten „a legnagyobb magyar” és fiai munkásságával ismerkedhetünk meg. Széchenyi Ödön volt például a magyarországi tűzoltóság megteremtője.

A kiállításhoz kapcsolódik a Széchényi család mauzóleuma, a magyarság zarándokhelye a nagycenki temetőkertben, a plébániatemplom közelében. Itt talált örök nyugalomra többek közt Széchenyi István is.

A kastély látogatása

A kastélymúzeum belépőjeggyel, idegenvezetés nélkül látogatható. A termekben való fotózáshoz és videózáshoz fotójegyet kell váltani.

Érdemes a csodálatos kertben is tenni egy sétát. A védett hársfasor mellett, 150 éves platánfát és több növényritkaságot is láthatunk. A 2,5 km-es hársfa soron végig sétálva jutunk el Széchenyi Béla és felesége díszes síremlékéhez.

A Nagycenki kastély felújítása is kiemelt célként szerepel a Nemzeti Kastélyprogramban.