Nagycenki kastély – Széchenyi-kastély, a nemzeti emlékhely
A Győr-Moson-Sopron vármegyei Nagycenk és környéke a Széchenyi-család birtoka volt. A nagycenki kastély volt az otthonuk, itt élt gróf Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár megalapítója. Később fia, gróf Széchenyi István, „a legnagyobb magyar” birtokolta, ekkor nyerte el ma is látható arculatát. A Széchenyi-kastélyt – melyek valaha szellemi és kulturális központként tartottak számon – 2016-ban nemzeti emlékhellyé nyilvánították.
Nagycenki kastély – Széchenyi-kastély története
Nagycenk település legfőbb látnivalója a Széchényi család egykori kastélya, ami régen Kiscenkhez tartozott. Kiscenk és Nagycenk sokáig két önálló község volt, 1893. október 1-jén egyesítették őket Nagycenk néven.
A Nógrád megyéből származó Széchényi család Szécsény mezővárosáról kapta a nevét. Nagycenk zálogjogon jutott a Draskovichoktól Széchényi György kalocsai érsek birtokába a 17. században. Miután a család tulajdonába került a fertőszéplaki kastély a hozzá tartozó földekkel és majorokkal együtt, oda helyezték át székhelyüket.
Magát a kastélyt Széchényi Antal generális a 18. században emeltette, ami később unokaöccse, Ferenc tulajdona és családjának otthona lett.
Széchényi Antal
1741-ben a széplaki birtokrész visszakerült az Esterházyakhoz, Széchényi Antal generális pedig áthelyeztette a családot Kiscenkre. A Nagycenki kastély eredeti terveit az Ő és felesége megbízására Franz Anton Pilgram készítette. Végül egy másik terv alapján, 1750-ban készült el a kastély, amelyről oromzatában lévő, nagyméretű Széchényi-Barkóczy egyesített családi címer és a párkányon körbefutó dombormű, rajta az 1750-es évszámmal tanuskodik. Antal és felesége, Barkóczy Zsuzsanna nevéhez köthető a főbejárat elől induló, párhuzamos, 2,5 kilométer hosszú hársfasor.
Széchényi Ferenc
Széchényi Antal halála után unokaöccse, Széchényi Ferenc (1754–1820) Somogy vármegye főispánja, királyi főkamarásmester, aranygyapjas lovag, királyi küldött és biztos lett a kastély tulajdonosa. 1791-ben Hefele Menyhérttel terveket készíttetett az épületegyüttes bővítésére. Végül a kétemeletessé tervezett kastélyt drágának találta. Az egyszerűbb átépítéssel Ringer József 1800-ra készült el.
Széchényi Ferenc értékes műgyűjteményét (nyomtatványok, kéziratok, metszetek, térképek, éremgyűjtemény) és könyvtárát 1802-ben felajánlotta a magyar nemzet javára, és ezzel ő lett nemcsak a Magyar Nemzeti Múzeum, de közvetve az Országos Széchényi Könyvtár alapítója is.
1821-ben sorshúzás útján döntöttek arról, hogy három fia közül ki melyik birtokot örökölje. Széchényi Lajoshoz került Alsó- és Felsősegesd, valamint Felső- és Alsóbogát-puszta. Széchényi Pálnak jutott az iváni hitbizomány (Iván, Újrét, Pusztacsalád, Csér, Nemesládony, Kál, Ság, Hetye, Simaháza, Szopor, Szemere és Csapod). Széchenyi Istváné lett a Zala megyében fekvő pölöskei hitbizomány és a nagykanizsai Fő úton lévő ház. Szintén a tulajdonába került a kiscenki kastély, a cenki uradalom és az ahhoz tartozó hat település.
Az épület tanuja volt a família hétköznapjainak is. A két művelt arisztokrata, Széchényi Ferenc és Festetics Julianna kapcsolatának története igencsak regényes. A család tagjai a korban ritkának számító szerelmi házasságot kötöttek.
Julianna – Széchenyi István édesanyja – kétszer is a szívére hallgatva mondta ki a boldogító igent, mindkétszer egy Széchenyinek. Először 19 évesen a hölgyek által körülrajongott, jóképű gyóf Széchenyi József felesége lett, ám egy tragikus vadászbalesetben megözvegyült.
Országos botrányt kavart, amikor elfogadta sógora, Ferenc udvarlását, miután a művelt, világlátott férfi bevallotta neki szerelmét. A pár boldog házasságban élt, öt gyermekük számára példát mutatva. Sírjuk, a nagycenki temető Széchenyi Mauzóleuma ma történelmi zarándokhely.
Széchenyi István
Széchenyi István (1791-1860) gyermekkora megosztva Nagycenk és Bécs között telt. Bécsben, a Wilček-palotában született, gyermekkorát azonban részben Nagycenken töltötte. Mivel rengeteget betegeskedett, a nagycenki kastélyukban lett magántanuló. A sok szabadban töltött mozgás ugyan megerősítette szervezetét, de ezek az éevk rányomták bélyegüket lelki alkatára.
Apja akarata szerint már 17 évesen katona volt. Részt vett a Napóleon elleni háborukban, ahol ki is tűnt bátorságával. Rengeteget utazott, bejárta Törökországot, Kelet- és Nyugat-Európát, de mindig visszatért Nagycenkre.
1819-ben a külföldi tapasztalatok alapján mintagazdaságot hozott létre a birtokon és bekapcsolódott a politikai életbe.
Széchenyi István igazi polihisztor volt. Politikus, császári és királyi kamarás, író, , közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere. „A legnagyobb magyar”, ahogy politika ellenfele, Kossuth Lajos nevezte. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja volt. Eszméit a Hitel, a Világ és a Stádium könyveiben összegezte.
Széchenyi István nevéhez köthető többek közt:
- Nemzeti Kaszinó,
- Magyar Tudományos Akadémia alapjának (Magyar Tudós Társaság) létesítése,
- a Lánchíd megalkotása,
- a hajózás és hajógyártás (Óbudai Hajógyár), a balatoni gőzhajózás megteremtése,
- a Vaskapu szabályozása,
- a Tisza-vidék árvízmentesítése,
- korszerű bortermelés,
- a selyemhernyó-tenyésztés,
- cukorgyártás,
- gázvilágítás,
- országos vasútfejlesztés,
- első gőz hengermalom létrehozásával a modern lisztgyártás,
- ő javasolta a budai alagút építését a Várhegy keresztülfúrásával az épülő Lánchíd budai hídfőjénél,
- lóversenyzés és lótenyésztés,
- evezőssport meghonosítója,
- első evezősversenyeket.
- kezdeményezésére nyílt meg 1837-ben Pest-Buda első magyar nyelvű színháza, mely 1840-től a Nemzeti Színház.
Széchenyi István Nagycenki kastélyt is megreformálta. Az eredetileg barokk kastély egyes részeit 1834–1840 között Hild Ferdinánd soproni építésszel átépíttette és korszerűsíttette. A korban még ritka fürdőszobát és vízöblítéses vécét is építtetett. Az épület 1860-ban, Széchenyi halálának évében nyerte el végleges formáját.
Széchenyi Béla
Széchenyi Istvánnak és Seilern Crescence-nek két fia született, Széchenyi Béla és Széchenyi Ödön. A kastély örököse Béla lett, aki az angolparkot ritka fafajtákkal (tulipánfa, vasfa, himalájai és kaukázusi fenyő, kaliforniai mamutfenyő) ültette be. A park Széchenyi Béla halála után hanyatlásnak indult. Széchenyi Béla és gyermekágyi lázban fiatalon elhunyt felesége díszes síremléke a hársfasor kastélytól távolabbi végén található.
A hűség emlékhelye egy romantikus, fákkal övezett csendes ligetben, negyven perces gyaloglásra a kastélytól található. Széchenyi Béla és hitvese, Erdődy Hanna sírjához vezető kettős hársfasor vége az örök szerelem szimbólumát rejti.
A szarkofágban nyugvó szrelmeseknek mindössze két boldog év adatott: második lányuk születésekor a grófnő életét vesztette. Hannát kedvenc lovagló- és sétahelyén tamették el. A búskomorságba esett férj gyermekeivel együtt utazni kezdett, és a körútjairól hozott különleges növényket a sír köré ültette. Többé nem nősült meg, és 46 év után szeretett párja mellé temették.
Sírjukra lányaik ezt vésették: „Legyenek oly boldogok a túlvilágon, amint egymást az életben hőn és hűn szerették.”
A kastélyt 1944. december 6-án légitámadás rongálta meg. Az 1950-es évek második felére szinte már csak a falak álltak. A felújítás az 1960-as években kezdődött meg, első üteme 1973-ra fejeződött be. Ekkor nyílt meg a Széchenyi István Emlékmúzeum a főépületben. 1988-ra fejeződött be a teljes épületegyüttes és a park felújítása.
A 2020-as években újabb felújítás indult.
Széchenyi István Emlékmúzeum
A Széchenyi István Emlékmúzeum 1973-ban nyílt meg. A földszint szobákban a Széchényi család történetét és Széchenyi István életét mutatják be. Az emeleten „a legnagyobb magyar” és fiai munkásságával ismerkedhetünk meg, ami előtárja Széchenyi István életét is.
István grófot kedevlték a nők, és barátjával, a nagy duhaj hírében álló Wesselényi Miklós báróval mozgalmasan töltötték ifjúságukat. Széchenyi István szerelemből akart házasodni, ám csak egy évtizedes reménytelen vágyódás után vehette el gróf Zichy Károly özvegyét, Seilern Crescence-t. Gyönyörű hitvese a legöstétebb döblingi időszakban is kitartott mellette. Halálakor viselt ruhája is az emlékmúzeumban van kiállítva.
Széchenyi István egyik fia, Ödön volt például a magyarországi, majd később a török tűzoltóság megteremtője.
Széchenyi család mauzóleuma
A kiállításhoz kapcsolódik a Széchényi család mauzóleuma, a magyarság zarándokhelye a nagycenki temetőkertben, a plébániatemplom közelében. Itt talált örök nyugalomra többek közt Széchenyi István is.
A kastély látogatása
A kastélymúzeum belépőjeggyel, idegenvezetés nélkül látogatható. A termekben való fotózáshoz és videózáshoz fotójegyet kell váltani.
Érdemes a csodálatos kertben is tenni egy sétát. A védett hársfasor mellett, 150 éves platánfát és több növényritkaságot is láthatunk. A 2,5 km-es hársfa soron végig sétálva jutunk el Széchenyi Béla és felesége díszes síremlékéhez.
A Nagycenki kastély felújítása is kiemelt célként szerepel a Nemzeti Kastélyprogramban.
2023. március 15-re befejeződött a kastély parkjának felújítása, így az már látogatható. Az épület és kiállításának felújítása azonban még továbbra is tart. Várhatóan 2023 őszén nyitják meg a látogatók előtt.
