Nagycenk látnivalói

Nagycenken minden a Széchenyiek nevéhez fűződik. Ők építették a Széchenyi-kastélyt, az Ybl Miklós által tervezett templomot, nekik köszönhető a csodálatos hársfa-allé. Nevüket viseli a kisvasút és itt találtak végső nyugalomra is. Nagycenk látnivalói sokkal többet adnak, mint egy kastélylátogatás. 

Nagycenk látnivalói - Széchenyi István szobra a templommal

Nagycenk látnivalói

Nagycenk és környéke a Széchenyi-család birtoka volt. Itt élt gróf Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi könyvtár megalapítója, valamint fia, gróf Széchenyi István, “a legnagyobb magyar”. A település ma is méltó módon őrzi emléküket.

Széchenyi-kastély

A kasély többszöri átépítés után nyerte el mai barokk-kora klasszicista stílusát. Bent a Széchenyi István Emlékmúzeum földszíntjén a 19. századi arisztokrácia életformáját idéző útorok között a “legnagyobb magyar” munkásságának dokumentumai kaptak helyet. A Széchenyi-kastély történetéenk és kiállításainak korábban már egy teljes bejegyzés szenteltem, így ezt nem ragoznám tovább.

Nagycenki kastély - Széchenyi-kastély

Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút

A kastélytól nem messze találjuk az 1969–72-ben épített, Fertőboz és Nagycenk között közlekedő Széchenyi István Múzeumvasút nagycenki végállomását és a mozdonymúzeumot. A másik végállomáson, Fertőbozon sétát tehetünk a Glorietthez, ahogy tette ezt egykor Széchényi Ferenc az őt meglátogató József nádorral. A klasszicista építmény a sétájuk emlékére épült, páratlan kilátás nyílik a nádas mögött megcsillanó víztükörre és jó idő esetén az Alpok fehérlő csúcsaira.

Mozdonyskanzen

Az emlékmúzeumban látottakra jól reflektál az 1970-es években lelkes soproni lokálpatrióták által kialakított mozdonymúzeum.

Hársfasor

A hársfasort Széchenyi Antal és felesége Barkóczy Zsuzsanna építette 1754-ben. 645 kislevelű hárs kísérte a 2.600 méter hosszú utat. A máig élő fák 16 méter magasak és egyméteres törzsátmérőjüek.

Széchenyi Béla és Erdődy Hanna sírja

Széchenyi István fia, Széchenyi Béla és felesége Erdődy Hanna sírja a hársfasor túloldalán található. Hanna 1872-ben gyermekágyi lázban halt meg 26 évesen. Kívánságára a híres hársfasor végében temették el. A szarkofág alakú síremlék vörös gránitból készült, bécsi mester munkája. A vigasztalhatatlan férj nem nősült meg újra, 46 év múlva került szeretett párja mellé.

Széchenyi István szobra

A templom előtti téren három méter magas kőtalapzaton áll Széchenyi István teljes alakos bronzszobra, Strób Alajos szobrászművész alkotása. A kőtalapzatot Hild Károly soproni kőfaragó mester készítette.

A település képviselő testülete 1891-ben határozta el, hogy Széchenyi István születésének 100. évfordulóján méltó emléket állítanak híres szülöttüknek. Az emlékművet a község, Sopron vármegye, és Széchenyi Béla által felajánlott összegből, valamint országos közadakozásból állíttatták. Avatására országos megemlékezés keretében 1897. szeptember 21-én került sor.

A talapzaton Széchenyi István hitvallása olvasható:

Magyarország nem volt, hanem lesz.

Nagycenk látnivalói

Szent István Római Katolikus Templom

Nagycenk első, 13. századi temploma a Mindenszentek nevet viselte. 1724-ben a templomot újjáépítették, Keresztelő Szent János lett a védőszentje. A 19. század közepén a templom már nagyon rossz állapotban volt, 1859 karácsonyán a mennyezete le is szakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános bezáratta a templomot, és levelet írt Széchenyi Istvánnak, aki ekkor már a Bécs melletti Döbling elmegyógyintézetében élt. Ebben arra kérte, hogy emeljenek egy új templomot Cenken Szent István tiszteletére. Később a faluból küldöttség is ment látogatóba Széchenyi Istvánhoz.

1860 februárjában Széchenyi István fogadta Döblingben Ybl Miklóst, és megbízta a tervek elkészítésével. Kéréseit is megfogalmazta: egyszerű, de mégis elég tágas legyen, a torony ne a kapu felett, hanem a templom oldalán épüljön.

Április 8-i halála miatt Széchenyi István már nem láthatta a kész terveket. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. 1860. augusztus 20-án – Szent István napján – tették le a templom alapkövét, majd 1864. augusztus 20-án szentelték fel.

A templom márványozott főoltárán Széchenyi István és felesége címere látható. A templom orgonája az 1800-as években lebontott régi bécsi Operaházból való. Az oltárkép Szent Istvánt ábrázolja, amikor felajánlja a koronát Szűz Máriának, Blaas Károly alkotása.

Útmenti barokk szobrok

Több útmenti barokk szobrot is találunk Nagycenken. Legrégebbi az “Ecce Homo”-szobor, 1663-ban állították. A Piéta-szoborot és Nepomuki Szent János-szoborát a 18. században emelték. A Szent Család-szobor 1813-ban készült. Szűz Máriát, Szent Józsefet és a gyermek Jézust ábrázolja.

A Pestis-oszlopot 1714-ben, a nagy pestisjárvány után emelték. A szőlőindás oszlop talapzatán Szent Rozália, Szent Flórián és Szent Sebestyén látható, az angyalfejekkel díszített oszlopfőn az Ég királynője áll. 

Nagycenk barokk szobor

Hűségkút – Népszavazási emlékkút

Az első világháborút követően az 1919. szeptember 10-i saint-germain-i békeszerződés alapján Sopron és a környék 9 települése, köztük Nagycenk is Ausztriához kerül. A bizottság 1921. augusztus 29-re tűzte ki a területek átadás-átvételét. A magyar hazafiak nem nyugodtak bele ebbe a döntésbe, országszerte felkelések törtek ki. 1921. október 13-án a Velencei Egyezmény alapján népszavazást írtak elő a 10 település hovatartozását illetően.

1921. december 14-én Sopronban, december 15-én Brennbergbányán, december 16-án Ágfalván, Balfon, Fertőbozon, Fertőrákoson, Harkán, Kópházán, Sopronbánfalván és Nagycenken eldönthették az emberek, hogy hova szeretnének tartozni. Nagycenk lakosságának 99,5 %-a szavazott Magyarország mellett. A népszavazás eredményét Párizsban 1921. december 21-én a Nagykövetek Tanácsa tudomásul vette, és így a szavazásban részt vevő települések hivatalosan is visszakerültek Magyarországhoz.

A nagycenki Hűségkutat 2002. szeptember 21-én avatták fel.

Széchényi Mauzóleum és temető

A mai nagycenki temető területének nagyobbik részét 1778-ban özvegy Széchényi Antalné, Barkóczy Zsuzsanna adományozta a községek lakói számára. Ekkor épült az ovális alaprajzú temetőkápolna. Ringer József soproni építész tervei alapján 1806–1819 között kibővült egy családi temetkezési hellyel, mauzóleummal és a kápolna elé egy klasszicista stílusú előcsarnokot emeltek.

Itt nyugszik „a legnagyobb magyar”, Széchenyi István és felesége, Gróf Seilern-Aspang Crescence is. Itt temették újra 1811-ben az 1710-ben elhunyt Széchényi Pál kalocsai érseket, akinek mumifikálódott holttestét ma üvegkoporsóban láthatjuk. A számos Széchényi sír mellett sok szép 19. századi sírkő is található benne.

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Nagy Jucó

Nagy Jucó blogger, a virágok és az utazások szerelmese

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

3 × öt =

A weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt. További információ

Az Uniós adatvédelmi törvény értelmében tájékoztatlak, hogy a balkonada.hu honlapon "cookie"-kat, magyarul vagy "sütiket" használunk. A sütik kicsi, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé és személyre szabottá tegye számodra a böngészést.
A sütiket bármikor letilthatod vagy újra engedélyezheted a böngésző beállításaiban. Amennyiben a tiltást nem teszed meg, illetve ha a "Rendben" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

További információért a sütikről és az adatkezelésről kattints az alábbi linkre:
Adatkezelési tájékoztató

Bezárás