Nagycenk látnivalói

Nagycenken minden a Széchenyiek nevéhez fűződik. Ők építették a Széchenyi-kastélyt, az Ybl Miklós által tervezett templomot, nekik köszönhető a csodálatos hársfa-allé. Nevüket viseli a kisvasút és itt találtak végső nyugalomra is. Nagycenk látnivalói sokkal többet adnak, mint egy kastélylátogatás. 

Nagycenk látnivalói - Széchenyi István szobra a templommal

Nagycenk látnivalói

Nagycenk és környéke a Széchenyi-család birtoka volt. Itt élt gróf Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi könyvtár megalapítója, valamint fia, gróf Széchenyi István, “a legnagyobb magyar”. A település ma is méltó módon őrzi emléküket.

Széchenyi-kastély

A kasély többszöri átépítés után nyerte el mai barokk-kora klasszicista stílusát. Bent a Széchenyi István Emlékmúzeum földszíntjén a 19. századi arisztokrácia életformáját idéző útorok között a “legnagyobb magyar” munkásságának dokumentumai kaptak helyet. A Széchenyi-kastély történetéenk és kiállításainak korábban már egy teljes bejegyzés szenteltem, így ezt nem ragoznám tovább.

Nagycenki kastély - Széchenyi-kastély

Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút

A kastélytól nem messze találjuk az 1969–72-ben épített, Fertőboz és Nagycenk között közlekedő Széchenyi István Múzeumvasút nagycenki végállomását és a mozdonymúzeumot. A másik végállomáson, Fertőbozon sétát tehetünk a Glorietthez, ahogy tette ezt egykor Széchényi Ferenc az őt meglátogató József nádorral. A klasszicista építmény a sétájuk emlékére épült, páratlan kilátás nyílik a nádas mögött megcsillanó víztükörre és jó idő esetén az Alpok fehérlő csúcsaira.

Mozdonyskanzen

Az emlékmúzeumban látottakra jól reflektál az 1970-es években lelkes soproni lokálpatrióták által kialakított mozdonymúzeum.

Hársfasor

A hársfasort Széchenyi Antal és felesége Barkóczy Zsuzsanna építette 1754-ben. 645 kislevelű hárs kísérte a 2.600 méter hosszú utat. A máig élő fák 16 méter magasak és egyméteres törzsátmérőjüek.

Széchenyi Béla és Erdődy Hanna sírja

Széchenyi István fia, Széchenyi Béla és felesége Erdődy Hanna sírja a hársfasor túloldalán található. Hanna 1872-ben gyermekágyi lázban halt meg 26 évesen. Kívánságára a híres hársfasor végében temették el. A szarkofág alakú síremlék vörös gránitból készült, bécsi mester munkája. A vigasztalhatatlan férj nem nősült meg újra, 46 év múlva került szeretett párja mellé.

Széchenyi István szobra

A templom előtti téren három méter magas kőtalapzaton áll Széchenyi István teljes alakos bronzszobra, Strób Alajos szobrászművész alkotása. A kőtalapzatot Hild Károly soproni kőfaragó mester készítette.

A település képviselő testülete 1891-ben határozta el, hogy Széchenyi István születésének 100. évfordulóján méltó emléket állítanak híres szülöttüknek. Az emlékművet a község, Sopron vármegye, és Széchenyi Béla által felajánlott összegből, valamint országos közadakozásból állíttatták. Avatására országos megemlékezés keretében 1897. szeptember 21-én került sor.

A talapzaton Széchenyi István hitvallása olvasható:

Magyarország nem volt, hanem lesz.

Nagycenk látnivalói

Szent István Római Katolikus Templom

Nagycenk első, 13. századi temploma a Mindenszentek nevet viselte. 1724-ben a templomot újjáépítették, Keresztelő Szent János lett a védőszentje. A 19. század közepén a templom már nagyon rossz állapotban volt, 1859 karácsonyán a mennyezete le is szakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános bezáratta a templomot, és levelet írt Széchenyi Istvánnak, aki ekkor már a Bécs melletti Döbling elmegyógyintézetében élt. Ebben arra kérte, hogy emeljenek egy új templomot Cenken Szent István tiszteletére. Később a faluból küldöttség is ment látogatóba Széchenyi Istvánhoz.

1860 februárjában Széchenyi István fogadta Döblingben Ybl Miklóst, és megbízta a tervek elkészítésével. Kéréseit is megfogalmazta: egyszerű, de mégis elég tágas legyen, a torony ne a kapu felett, hanem a templom oldalán épüljön.

Április 8-i halála miatt Széchenyi István már nem láthatta a kész terveket. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. 1860. augusztus 20-án – Szent István napján – tették le a templom alapkövét, majd 1864. augusztus 20-án szentelték fel.

A templom márványozott főoltárán Széchenyi István és felesége címere látható. A templom orgonája az 1800-as években lebontott régi bécsi Operaházból való. Az oltárkép Szent Istvánt ábrázolja, amikor felajánlja a koronát Szűz Máriának, Blaas Károly alkotása.

Útmenti barokk szobrok

Több útmenti barokk szobrot is találunk Nagycenken. Legrégebbi az “Ecce Homo”-szobor, 1663-ban állították. A Piéta-szoborot és Nepomuki Szent János-szoborát a 18. században emelték. A Szent Család-szobor 1813-ban készült. Szűz Máriát, Szent Józsefet és a gyermek Jézust ábrázolja.

A Pestis-oszlopot 1714-ben, a nagy pestisjárvány után emelték. A szőlőindás oszlop talapzatán Szent Rozália, Szent Flórián és Szent Sebestyén látható, az angyalfejekkel díszített oszlopfőn az Ég királynője áll. 

Nagycenk barokk szobor

Hűségkút – Népszavazási emlékkút

Az első világháborút követően az 1919. szeptember 10-i saint-germain-i békeszerződés alapján Sopron és a környék 9 települése, köztük Nagycenk is Ausztriához kerül. A bizottság 1921. augusztus 29-re tűzte ki a területek átadás-átvételét. A magyar hazafiak nem nyugodtak bele ebbe a döntésbe, országszerte felkelések törtek ki. 1921. október 13-án a Velencei Egyezmény alapján népszavazást írtak elő a 10 település hovatartozását illetően.

1921. december 14-én Sopronban, december 15-én Brennbergbányán, december 16-án Ágfalván, Balfon, Fertőbozon, Fertőrákoson, Harkán, Kópházán, Sopronbánfalván és Nagycenken eldönthették az emberek, hogy hova szeretnének tartozni. Nagycenk lakosságának 99,5 %-a szavazott Magyarország mellett. A népszavazás eredményét Párizsban 1921. december 21-én a Nagykövetek Tanácsa tudomásul vette, és így a szavazásban részt vevő települések hivatalosan is visszakerültek Magyarországhoz.

A nagycenki Hűségkutat 2002. szeptember 21-én avatták fel.

Széchényi Mauzóleum és temető

A mai nagycenki temető területének nagyobbik részét 1778-ban özvegy Széchényi Antalné, Barkóczy Zsuzsanna adományozta a községek lakói számára. Ekkor épült az ovális alaprajzú temetőkápolna. Ringer József soproni építész tervei alapján 1806–1819 között kibővült egy családi temetkezési hellyel, mauzóleummal és a kápolna elé egy klasszicista stílusú előcsarnokot emeltek.

Itt nyugszik „a legnagyobb magyar”, Széchenyi István és felesége, Gróf Seilern-Aspang Crescence is. Itt temették újra 1811-ben az 1710-ben elhunyt Széchényi Pál kalocsai érseket, akinek mumifikálódott holttestét ma üvegkoporsóban láthatjuk. A számos Széchényi sír mellett sok szép 19. századi sírkő is található benne.

Köszönöm a megosztásokat!
  • 368
  • 5
  •  
  •  
  • 368
  •  
  • 5
  •  

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Nagy Jucó

Nagy Jucó blogger, a virágok és az utazások szerelmese

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt. További információ

Az Uniós adatvédelmi törvény értelmében tájékoztatlak, hogy a balkonada.hu honlapon "cookie"-kat, magyarul vagy "sütiket" használunk. A sütik kicsi, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé és személyre szabottá tegye számodra a böngészést.
A sütiket bármikor letilthatod vagy újra engedélyezheted a böngésző beállításaiban. Amennyiben a tiltást nem teszed meg, illetve ha a "Rendben" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

További információért a sütikről és az adatkezelésről kattints az alábbi linkre:
Adatkezelési tájékoztató

Bezárás