Múzeumkert: A Magyar Nemzeti Múzeum kertje
A budapesti Múzeumkert a Magyar Nemzeti Múzeumot övező park, amely nem csupán gyönyörködtető zöldfelület, de történelmi emlékhely is egyben. A kert a 19. század óta a város kulturális és társadalmi életének fontos színhelye, ma pedig kedvelt pihenőhely a budapestiek és a turisták számára.
Múzeumkert története
A Múzeumkert területe a 18. században még a pesti városfalon kívül esett. A 19. század elején, a Magyar Nemzeti Múzeum építésekor alakították ki a parkot. Az 1837 és 1847 között épült múzeum épületét Pollack Mihály tervezte, és az intézmény azóta is meghatározó szerepet játszik a magyar kultúrában.
A Múzeumkert kialakítása az épület építésével egy időben kezdődött, és azóta többször is átalakították, hogy megfeleljen a kor igényeinek és a látogatók elvárásainak.
A múzeumkert terveit Pecz Ármin készítette. 1855-ben ültették el az első csemetét, 1879-ben nyerte el végleges formáját. A kertben tölgyfák, gesztenyefák, fenyőfák és páfrányfenyők is találhatóak. A szükséges pénz összegyűjtésére koncerteket rendeztek, melyeken többek közt Liszt Ferenc és Erkel Ferenc is részt vett.
A dualizmus korában, egészen a Parlament felépültéig a Múzeumkert számított az ország központi terének, mivel a felsőház a múzeum épületében, a képviselőház pedig a kert melletti egyik palotában ülésezett.
A kertben számos fontos történelmi esemény zajlott le, itt tartották az 1848. március 15-i forradalmi gyűlést, de szónokolt itt Kossuth Lajos is. Annak ellenére, hogy 1900-ban egy táblát is elhelyeztek itt, az csak legenda, hogy itt is elszavalta Petőfi Sándor a Nemzeti dalt.
Napjainkban természetes, hogy az 1848-as forradalomról itt emlékezünk meg. Azonban csak 50 évvel a forradalom után, 1898-ban ünnepelték először itt a forradalom évfordulóját.
Több neves politikust, költőt és politikust, például Kossuth Lajost, Görgei Artúrt, Teleki Lászlót, Ady Endrét, Eötvös Lorándot innen kísérték utolsó útjukra.
Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényének alaphangját megadó jelenet a Múzeum kertben játszódik: a Pásztor fiúk elveszik, „einstandolják” Nemecsek Ernő üveggolyóit. Fábri Zoltán az eredeti helyszínen, itt a kertben rendezte ezt a filmjelenetet.
Érdekességek a park látnivalóiról
A kert területén több híres magyar személyiség szobra található, mint például Arany Jánosé és Petőfi Sándoré, akik a magyar irodalom történetének meghatározó szereplői. Ezek a szobrok nemcsak díszítik a kertet, hanem emléket is állítanak az itt megforduló nagy neveknek.
Arany János-emlékmű
A Múzeumkert legismertebb szobra Nemzeti Múzeum bejárata előtt álló Arany János-emlékmű. A nagy költőnk három és fél méteres ülőszobra 1893 óta díszíti a kertet. A háromalakos szoborcsoportot Stróbl Alajos készítette, a haraszti mészkőből felépülő többlépcsős talapzatot Schickedanz Albert tervezte.
Az emlékmű közepén kimagasló Arany János alakját a Toldi-trilógia hőse, Toldi Miklós és annak szerelme Rozgonyi Piroska, illetve lent középen egy lanton álló, kiterjesztett szárnyú turulmadár övezi. Toldi mellett továbbá megjelennek bronzban megformázott attribútumai: pajzs, kard és sisak.
Gróf Széchényi Ferenc szobra
A múzeum alapítójának Istók János által készített szobra méltó helyen áll. Széchenyi István apja magán vagyonának felajánlásával alapította a múzeumot 1802-ben.
Berzsenyi Dániel szobra
A szobrok közül elsőként, 1860-ban Berzsenyi Dániel szobra került a kertbe, Vay Miklós alkotása. A lépcsőtől balra található márványoszlop a római Forum Romanumról származik. Széchényi Ferenc szobrát 1902-ben állították fel,
Kazinczy Ferenc szobra
A szobrot szintén Vay Miklós szobrász készítette 1881-ben, és Kazinczy Ferenc magyar írónak és nyelvtudósnak állít emléket. A szobor a Múzeumkert bejáratánál, a jobb oldalon található.
Belvederei Apolló szobor másolata
A férfiszépséget jelképező szobor Tomori Anasztáz mecénásnak, az Akadémia levelező tagjának ajándéka. Arany János egykori nagykőrösi tanártársa kétszer is költöztette birtokai között a szobrot, amelyet végrendeletében hagyott a Múzeumra. A kertben 1894 óta áll.
Herman Ottó szobra
A szobrot Beck Ödön szobrász készítette, és Herman Ottó magyar ornitológusnak és természettudósnak állít emléket. Itt eredetileg Maróti Géza ún. Kacsás kútja állt, ami az 1906-os milánói világkiállítás magyar pavilonjának egyik szenzációja volt. Az eozinmázas kacsák a fény és a víz hatására szinte mozogni látszottak.
A kútból a Zsolnay-gyár több példányt készített. A Nemzeti Múzeumnak Zsolnay Miklós küldött egyet, ezt 1909-ben állították fel a kertben. A kutak sorsát nem kísérte szerencse. A milánói példány elégett, a múzeumit pedig részben jégeső verte, majd úgy döntöttek, hogy a helyére Herman Ottó emlékműve kerül, ezért elbontották.
Múzeumkert látogatása
A Múzeumkert a nap 24 órájában nyitva tart, a belépés ingyenes. Központi fekvése miatt könnyen elérhető, így akár egy városi séta során is betérhetünk ide egy rövid pihenőre. Tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthető. A park közelében a parkolási lehetőség korlátozott, hétköznaponként parkolási díj ellenében tehetjük le az autót.
A park ma már csendes, békés oázis a belváros forgatagában. A kertben sétálva gyönyörködhetünk a szobrokban, a virágágyásokban és a gondozott pázsitban. A kertben több pihenőhely is kialakításra került, ahol leülhetünk és kikapcsolódhatunk. Kiváló hely a piknikezéshez, a napozáshoz, de akár egy könyv elolvasásához is.
A kert területén található információs táblák segítenek a tájékozódásban, és hasznos információkat nyújtanak a kert történetéről és növényzetéről.
A parkban a gyerekek számára is akad tennivaló. Található itt egy játszótér, ahol a kicsik kedvükre szaladgálhatnak, mászhatnak és csúszdázhatnak. Ezenkívül nyáron gyakran tartanak gyerekprogramokat is a kertben, bábszínházi előadásokkal, kézműves foglalkozásokkal és koncertekkel.
Gyakran rendeznek kulturális programokat és szinte mindig van valamilyen kiállítás a kertben. A nyári szezonban szabadtéri koncerteket, színházi előadásokat és filmvetítéseket tartanak. Különösen népszerű és sok látogatót vonz az évente megrendezett Múzeumok Majálisa és a Múzeumok Éjszakája. Ezek a programok ingyenesek és mindenki számára nyitottak.
Felfrissülésre is akad lehetőség, pár éve az épület háta mögött megnyílt a nagymúltú, 1870 óta működő Auguszt cukrászda Geraldine nevet viselő egysége. Itt többek közt a híres Auguszt krémest is megkóstolhatjuk. Ez utóbbit és a kapucínót bátran ajánlom, igazán finom volt mindkettő.
A programok időpontjárért és egyéb információkért keresd fel a múzeum hivatalos oldalát.
Magyar Nemzeti Múzeum kertje videón
A Nemzeti Múzeumról itt olvashatsz
A Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország első országos múzeuma, 1802 óta gyűjti, őrzi és mutatja be hazánk tárgyi és szellemi örökségét. Budapesten, a Múzeum körúton található klasszicista stílusú épület 1837–47 között épült, Pollack Mihály tervei alapján. Alapítója gróf Széchényi Ferenc volt. 1848. március 15-én a homlokzat előtti tér a forradalom egyik fontos színhelye volt, amivel a szabadság szimbólumává vált.
