Munkácsy Mihály: Honfoglalás című festménye
Munkácsy Mihály „Honfoglalás” című festménye a magyar történelem egyik legfontosabb eseményét, a magyarok Kárpát-medencébe érkezését örökíti meg grandiózus módon. A hatalmas méretű alkotás nem csupán művészi remekmű, hanem egyben a nemzeti identitás szimbóluma is. Nézzük meg közelebbről a kép történetét és érdekességeit! Aztán pedig nézd meg személyesen Munkácsy remekművét 2025. március 30-ig a Szépművészeti Múzeumban, ahol egész márciusban meghosszabbított nyitvatartással várnak.
A megbízás története
A 19. század végén, a millennium közeledtével egyre nagyobb igény mutatkozott arra, hogy a magyar történelem legfontosabb eseményeit méltó módon megörökítsék. Az 1890-es évek elején merült fel az ötlet, hogy egy nagyszabású festmény készüljön a honfoglalásról, amely a magyarok Kárpát-medencébe érkezését mutatja be.
Jókai Mór vetette fel, hogy a tervezett új Országház épületébe Munkácsyval kellene megfestetni a honfoglalás jelenetét, amelynek középpontjában a békés hódítás eszméje áll.
A festményt a Parlament főrendiházi ülésterme számára, az elnöki pulpitus fölé szánták. A megbízást Munkácsy Mihály kapta meg, aki ekkor már elismert, nemzetközileg is híres művész volt és rég vágyott arra, hogy a magyar történelem egyik legfontosabb eseményét megörökítse.
A megbízást azután kapta, hogy A reneszánsz apoteózisa című mennyezetfreskóját elhelyezték a bécsi Kunsthistorisches Museum lépcsőházában. A felkérés két szempontból is fontos volt számára, egyrészt, hogy a magyar államtól érkezett, másrészt, hogy történelmi tárgyú képre vonatkozott. Bár egészségi állapota ekkor már romlóban volt, hatalmas lelkesedéssel vetette bele magát a munkába.
A Honfoglalás megfestése
Munkácsy párizsi otthonából hazajött, és Nagykovácsitól Szegeden át Miskolcig utazgatott az országban, jellegzetes karaktereket, ruhákat, kellékeket gyűjtött, munkáját régészek, fotográfusok segítették.
Úgy tartják, egyetlen alkotása sem került annyi lelki, fizikai és szellemi küzdelmébe, vívódásába, mint a Honfoglalás.
A hatalmas képhez több vázlatot készített. Ezt a kisméretű vázlat a kaposvári Rippl-Róna Múzeum képzőművészeti gyűjteményét megalapozó Rippl-Rónai Ödön-magánkollekció foglalta magában.
A Szegedi Móra Ferenc Múzeumben megtekinthető például a „feles méretű szénvázlat”, amely alapján a festő elkészítette az olajvázlatot. Ezt a színvázlatot szintén a szegedi Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításán láthatjuk. A történelmi hűség az egyik legfontosabb tényező volt számára a Honfoglalás kidolgozása közben.
A színvázlat még nem volt befejezve, amikor Szeged városa megvásárolta, bírva a festő igéretét, hogy befejezi azt. A szifilisz betegség következtében bomlott elmével élő mester azonban már nem tudta befejezni. A város Munkácsy özvegyével megállapodást kötött, hogy a befejezetlen festmény fejébe vigaszdíjul az özvegy a szénvázlatot odaajándékozza a városnak.
A végleges kép és a színvázlat között a méreteken túl is van némi különbség. A végleges váétozaton a természeti részek, a tájképi elemek nagyobb hangsúlyt kapnak. Lényeges különbség látható Árpád környezetének arctípusainál. A szegedi változaton, típuskutató körútja alkalmával készített fotográfiák eredményeit használta fel, a budapestin egykorú magyar arisztokraták és közéleti személyiségek arcvonásait is megörökítette.
A Honfoglalás bemutatása és kiállítása
Maga a festmény végül másfél munkával, 1893 tavaszára készült el. Munkácsy először Párizsban mutatta be. Többszöri átdolgozás után a kész képet 1893 decemberében fejezte be, és 1894 februárjában hozatta Budapestre. A kép ideiglenesen a Nemzeti Múzeum épületébe került, mivel az Országház új épülete még nem volt kész. Eredeti elhelyezése – a képviselőházi ülésterem fő falán – sokaknak nem tetszett, köztük a tervező Steindl Imrének sem.
A képpel kapcsolatban több kritikát is megfogalmaztak. A kép középpontjában fehér lovon ülő Árpád vezér vonásaiban ugyanis erősen emlékeztetett az akkori miniszterelnökre, Tisza Istvánra. A szerbek sem örültek az Árpád előtt fejet hajtó szerb vonásokkal rendelkező alaknak.
Amikor végre elkészült az Országház épülete 1904-ben, már sem Steindl, sem Munkácsy nem élt. Eleinte a Nemzeti Múzeumban, majd a Szépművészeti Múzeumban volt kiállítva. Csak 1929-ben szállították el az Országház épületébe, az egykori elnöki fogadóterembe, a mai Munkácsy-terembe, amit régen Vadászteremnek is hívtak.
A Kárpát-medencébe érkezés monumentális ábrázolása
A festmény hatalmas méretű: lélegzetelállítóan nagy vászonra készült, 66 négyzetméteren, ami egy közepes méretű lakás alapterületével megegyező. Több, mint 4 és fél méter magas, a szélessége pedig meghaladja a 13 és fél métert, ami már önmagában is lenyűgöző. Munkácsy egy hatalmas műteremben dolgozott rajta Párizsban, és számos tanulmányrajzot, vázlatot készített, hogy pontosan megkomponálja a jelenetet.
A festmény középpontjában Árpád vezér, a magyarok fejedelme látható látható, aki méltóságteljesen irányítja népét az új haza földjére. Fehér lován a Kárpát-medencében élő népek hódolatát fogadja. Körülötte törzsfők, harcosok, asszonyok és gyermekek sorakoznak, mindannyian a nagy pillanat részesei. A kompozíció dinamikus és mozgalmas, a tekintetek és gesztusok drámaisága pedig mély érzelmi hatást kelt.
A remekművön Munkácsy saját magát is megörökítette, a kép jobb szélén, a nagy fehér szakállú ember mögött látható.
Árpádtól balra pedig a képálmodójának, Jókai Mórnak a vonásait fedezhetjük fel a fekete lovon ülve.
Érdekességek a Honfoglalásról
- Évekig tartó alkotói folyamat: Munkácsy több mint három évig dolgozott a festményen, amelyet 1893-ban fejezett be.
- Inspiráció és előtanulmányok: A festő különböző történelmi forrásokat tanulmányozott, és több vázlatot készített, hogy a ruházat, fegyverzet és lovak hitelesen jelenjenek meg.
- Modellként használt alakok: Egyes források szerint Munkácsy valódi embereket is felhasznált modellként, hogy minél élethűbben ábrázolja a jelenetet.
- A festmény sorsa: Az elkészült mű az Országház számára készült, de csak évek múlva került oda, egy a látogatók elöl elzárt terembe. A nagyközönség csak különleges alkalmakkor láthatja. Vannak elképzelések arra vonatkozóan, hogy a későbbiekben széleskörűen látogatható helyen állítsák ki.
A Honfoglalás hatása és jelentősége
A „Honfoglalás” nem csupán egy festmény – a magyar történelem egyfajta vizuális krónikája. Az alkotás mérete és részletgazdagsága miatt a néző úgy érzi, mintha maga is részese lenne a honfoglalásnak. A mű azóta is a magyar festészet egyik legkiemelkedőbb darabja, amely méltó módon őrzi a nemzeti emlékezetet.
Ha még nem láttad élőben, érdemes 2025. március 30-ig ellátogatni a Szépművészeti Múzeum Munkácsy-kiállítására, hogy személyesen is megcsodáld ezt a lenyűgöző alkotást!
Hosszabb hétvégi nyitvatartás a Munkácsy-kiállításon:
Szombaton (kivéve március 15-én): 9.00-18.45, pénztár és belépés 18.00-ig
Vasárnap: 9.00 -17.45, pénztár és belépés 17.00-ig
A fenti változás a többi kiállítás nyitvatartását nem érinti.
Március 10., 17., 24. hétfő:
Munkácsy kiállítás nyitva: 10.00-17.45,
pénztár és belépés: 17.00-ig.
Más kiállítások zárva tartanak.
Honfoglalás a Parlamentben videó
A Parlement épületében még én sem láttam a Honfoglalást. Jó éhány éve a Nemzeti Múzeumban, idén pedig a Szépművészetiben volt szerencsém megcsodálni. Történetével pedig szegedi és békéscsabai kiállításokon is megismerkedhetettem. A fotók ezeken a kiállításokon készítettem.
Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulóján, 2024-ben a békéscsabai Munkácsy Múzeum nagyszabású kiállításon mutatta be a Honfoglalás létrejöttének viszontagságait. Ebben a videóban pedig a Parlament épületében látható a monumentális festmény.
