Munkácsy, közelebb mint valaha: Szegeden tárul fel a festőzseni világa
Munkácsy, a festőzseni címmel látható nagyszabású Munkácsy-kiállítás a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. A tárlaton közel 80 eredeti Munkácsy-alkotás csodálható meg, köztük az Ásító inas, valamint a Honfoglalás című monumentális festmény szín- és szénvázlata. A festmények jelentős része magángyűjtemányből érkezett, így csak a kiállítás ideje alatt, 2024. november 17-ig látható. A kiállítás célja, hogy bemutassa Munkácsy festői pályafutásának különböző korszakait, beleértve portréit, tájképeit és szalonképeit. Emellett fotókkal és interaktív gyermekfoglalkoztatóval is gazdagítják a látogatói élményt.
Munkácsy, a festőzseni kiállítás Szegeden
A Munkácsy Alapítványnak köszönhetően valósulhatott meg a 180 éve született festőzseni munkásságát bemutató rendkívül gazdag és értékes tárlat. A látogatók megismerhetik a magyar művészet egyik legnagyobb alakjának, Munkácsy Mihálynak életművét, teljes festői pályáját a legkorábbi rajzoktól és festményektől a realista alaktanulmányokon keresztül egészen a szalonképekig.
A kiállítás gerincét a Pákh Imre magyar–amerikai műgyűjtő tulajdonában lévő, a világ legnagyobb és legteljesebb Munkácsy gyűjteménye képezi. Pákh Imre mintegy harmincmilliárd forint értékű gyűjtemény tulajdonosa. Az Amerikában élő üzletember tujadonában volt a debreceni Déri Múzeumban látható Krisztus trilógia Golgotája. Az 1884-ben készült festményt 2019-ben 3 milliárd forintért vásárolta meg a magyar állam.
Természetesen látható a múzeum három büszkesége is, Munkácsy egy grafikája, valamint a díszteremben két hatalmas méretű festménye, a Honfoglalás szín- és rajzvázlata.
A Munkácsy alkotásokat kiegészíti néhány róla készült portré. A Munkácsy korai alkotásait bemutató teremben kapott helyet például a Rippl-Rónai József által festett portré.
A korai alkotások közül az egyik népszerűbb és legismertebb magyar festmény az Ásító inas. A kép eredeti címe azonban nem is ez, hanem Hajnal. Ez a látszólag egyszerű, ám mégis rendkívül kifejező művészettörténeti ikon a fáradtság, a küzdelem és az emberi lélek mélységeit tárja fel előttünk. A kiállításon közelről szemügyre vehetjük az ecsetvonásokat, és szinte érezzük a fiatal inas fáradtságát. Szintén látható a mester korai korszakának egy másik, kevésbé ismert remekműve, a Húsvéti locsolás.
A Munkácsyt ábrázoló fotók mellett olyan fotográfiákat is bemutatnak, amelyeket ő készíttetett különböző művei kapcsán. A tárlat részeként olyan mesterművek is láthatók, mint a Krisztus Pilátus előtt egyik vázlata. Az ennek alapján készült remekmű szintén a Krisztus trilógia része, 1881-ben fejezte be Munkácsy, és 1882-ben állították ki először Magyarországon. A kép a kanadai Art Gallery of Hamilton és a Magyar Nemzeti Bank megállapodásának köszönhetően került vissza néhány éve az országba, a debreceni Déri Múzeumban őrzik.
A kiállítás által a látogatók egy pillanatra visszarepülhetnek a 19. századba, és megtapasztalhatják, milyen lehetett Munkácsy műtermében dolgozni. Az interaktív elemeknek köszönhetően bekapcsolódhatnak a művészeti alkotás folyamatába, és saját maguk is kipróbálhatják a festészet alapjait.
A kiállítás 2024. november 17-ig látogatható, és lehetőség van tárlatvezetésekre is, amelyekre előzetesen lehet jelentkezni a Móra Ferenc Múzeum honlapján.
Örömmel tapasztaltam, hogy a múzeumok nagy részével ellentétben a Móra Ferenc Múzeum hétfői napokon is nyitvatart.
Honfoglalás szén- és színvázlat Szegeden
Az épülő Országház részére megrendelt Honfoglalás című képhez Szegeden és környékén is gyűjtött anyagot a Párizsban élő művész 1891-től. A festményt 1893-ban fejezte be, ami végülis csak évtizedekkel később került a Parlament épületébe.
A Honfoglaláshoz több vázlatot is készített Munkácsy. A színvázlat még nem volt befejezve, amikor Szeged városa megvásárolta, bírva a festő igéretét, hogy befejezi azt. A szifilisz betegség következtében bomlott elmével élő mester azonban már nem tudta befejezni. A város Munkácsy özvegyével megállapodást kötött, hogy a befejezetlen festmény fejébe vigaszdíjul az özvegy a szénvázlatot odaajándékozza a városnak.
A végleges kép és a színvázlat között a méreteken túl is van némi különbség. A nagyméretűn a természeti részek, a tájképi elemek nagyobb hangsúlyt kapnak. Lényeges különbség látható Árpád környezetének arctípusainál. A szegedi változaton, típuskutató körútja alkalmával készített fotográfiák eredményeit használta fel, a budapestin egykorú magyar arisztokraták és közéleti személyiségek arcvonásait is megörökítette. A kép középpontjában fehér lovon ülő Árpád vezér vonásaiban erősen emlékeztetett az akkori miniszterelnökre, Tisza Istvánra.
