Mostar óvárosa és az Öreg-híd, amit Csontváry is megfestett

A türkízkék színű Neretva folyó által kettészelt Mostar középkori, török mediterrán és nyugat-erurópai építészeti jegyeivel kiváló példája a multikulturélis városi berendezkedésnek. Mostar óvárosa és az Öreg-híd – az 1990-es háború utáni újjáépítése óta – a megbékélés, a nemzetközi együttműködés és a különböző kultúrájú, etnikumú és vallású közösségek egymás mellett élésének jelképe.

Mostar óvárosa és az Öreg-híd

Mostar történelme

Mostar (ejtsd: mosztár) városa az egykori jugoszláv utódállam, Bosznia-Hercegovina déli részén fekszik, az ország egyik fő turisztikai látnivalója. A boszniai horvátok kulturális, politikai központja. A város nevét egyik vélekedés szerint a Neretván átívelő hidak egyikéről, az úgynevezett „Öreg hídról” kapta (szerbhorvátul Most stari vagy Stari most; most = híd, stari = régi, öreg). Egy másik nézet szerint pedig híd őrzőinek nevéből (mostari) ered, akik a bal parti piaci városrészből átívelő fahídat őrizték.

A Neretva folyó által ketté szelt város egyik oldalán muzulmán bosnyákok, a másikon katolikus horvátok élnek a kisszámú szerb lakók mellett. A térséget a történelem előtti időkben is lakták, római megszállás nyomaira is bukkantak a régészek. A 5.-6. században keresztény templomokat alapítottak.

A Mostar nevet először 1474-ben említik. Fontos kereskedő város volt, az Adria és az ásványokban gazdag Közép-Bosznia közötti kereskedelmi útvonalon helyezkedett el. Az 1468-as török megszállás után a török adminisztráció székhelye lett. Török határvárosként több erődítményt is emeltek a 16. században. Ekkor építették meg a kőhidat is, és több vallási és középületet. Számos török fogadót, iskolát és szökőkutat még a mai napig is láthatunk. A késő középkori lakóépületek több emeletesek, előcsarnokkal, verandával és burkolt belső udvarral. Fennmaradt továbbá néhány kereskedőház, raktár és műhely is. Az alacsony épületetek kőből vagy fából épültek. A régi erődök néhány elemét is felfedezhetjük: őrtornyok, bástyák tanuskodnak a város középkori jelentőségéről.

Mostar óvárosa és az Öreg-híd

Mostar az Osztrák-Magyar Monarchia része lett 1878-tól, az ekorból származó adminisztrációs épületek neoklasszicista és szecessziós jegyeket hordoznak. A 19. századi házak és kereskedelmi épületek szintén neoklasszicisták.

Az 1990-es fegyveres konfliktusok során a történelmi város nagy része és az Öreg-híd is a pusztítás áldozata lett. A 2000-es évek elején az Öreg-hidat és az Óváros sok épületét újjáépítették, illetve restaurálták egy nemzetközi tudományos bizottság segítségével, amelyet az UNESCO hívott életre. Sok épületetn mai napig látszanak a délszláv háború lövéseinek nyomai.

Mostar óvárosát és az Öreg-hidat 2005-ben felvették az UNESCO világörökségei közé.

Mostar óvárosa és az Öreg-híd

Mostar óvárosa és az Öreg-híd

A mostari Stari most (ejtsd: sztari moszt, magyarul „Régi-híd” vagy „Öreg-híd”) a Neretva folyó két partját köti össze. Építését I. Szulejmán szultán határozta el 1557-ben a fából készült, elhasználódott híd helyére. Az építkezést Mimar Hajrudin építész tervei alapján 1567-re fejezték be.

Mostari híd

Az építés idején a mostari híd volt a legnagyobb egynyílású kőhíd, íve 30 métert hidal át 24 m magasságban az átlagos vízszint felett. A hídnak az idő folyamán több neve is volt: „Novi” (új), „Szulejmán szultán”, „Veliki” (nagy). A leginkább elfogadott a „Stari” (régi) lett.

A hídnak több magyar vonatkozása is van. Különösen kedves számunkra, mióta 1903-ban Csontváry Kosztka Tivadar megörökítette. A Római híd Mostarban címet viselő festmény a pécsi Janus Pannonius Múzeumban látható.

Csontváry Kosztka Tivatar: Római híd Mostarban

A mostari Öreg-híd felrobbantása

1992-ben Bosznia-Hercegovina kzdeményezte elszakadását Jugoszláviától, aminek hatására kitört a szerb-bosnyák háború. A 18 hónapig tartó ostrom nem kímélte Mostar történelmi magját sem. Többek között megsemmisült a ferences rendi monostor, a püspöki palota és 50 ezres könyvtára, valamint tizenkét mecset. A bosnyák hadsereg végül boszniai horvát támogatással megállította a támadást. Az ostromot követően azonban a bosnyákok a horvátok ellen fordultak. Végül 1993. november 9-én egy horvát tank pár óra alatt lerombolta 450 éves műemléket.

mostari híd felrobbantása

A híd lerombolásáért Slobodan Praljak horvát tábornokot tették felelőssé, aki 2004-ben állt a hágai Nemzetközi Bíróság elé. Bár később a híd lerombolását mint háborús bűncselekményt ejtették az ellene felhozott vádpontok közül, de Praljakot így is elítélték, aki öngyilkosságot követett el.

Mostari híd újjáépítése

A háború befejeztével 1995-ben azonnal megindult az újjáépítés megszervezése, az UNESCO felügyelete alatt, Világbanki támogatással. Az újjáépítés alatt is biztosítani kellett a város két része közötti forgalmat, ezért egy ideiglenes gyalogoshíd létesítése mellett döntöttek, melyet a Magyar Műszaki Kontingens katonái és a Hídépítő Vállalat szakemberei építették fel.

A Magyar békefenntartói SFOR alakulat, a Magyar Műszaki Kontingens katonái emelték ki a híd darabjait a Neretva folyóból 1997. szeptember 29. és november 23. között. A maradvány újrafelhasználásáról egyenként döntöttek.

Az újjáépítést nehezítette, hogy a korabeli híd építéséről rendkívül kevés dokumentum állt rendelkezésre. A korabeli híd helyi mészkőből épült. Az építőköveket acél csapokkal kapcsolták össze, a csapok a kövekbe vájt furatokba illeszkedtek, a furatokat pedig ólommal öntötték ki. Az így létrejött kő-acél rendszer adta a híd szerkezetét. Az újjáépítés során ugyanezt a módszert követték.

Az új híd hivatalos átadására 2004. július 23-án került sor.

mostari öreg híd

Hídugrás Mostarban

Régi hagyomány a városban a hídugrás. Nyári napokon nagy eséllyel láthatunk mi is bátor sport embereket, akik a híd ívének legmagasabb pontjáról, 27 méter magasból alávetik magukat a türkízkék Neretvába. A hídugrók a hídon bámészkodó turistáktól pénzt szednek össze, ha megvan egy elfogadható összeg, akkor beugranak a vízbe.

Az ugrás nemcsak pénzszerzés, hanem gyakorlás is. A július végén tartott Ikari nevű, ezreket vonzó rendezvényre edzenek, ahol a versenyzők hivatalosan is a mélybe vethetik magukat.

hídugrás Mostarban

Amikor második alkalommal voltam Mostarban, akkor sikerült lefotóznom egy hídugrót, amikor már alávetette magát, de még nem ért a vízbe. Kicsit nehezen kivehető a fotón, ezért pirossan bekarikáztam, hogy jobban kivehető legyen.

hídugrás Mostarban

Hasznos információk Mostarba utazóknak

Készüljünk fel arra, hogy nyáron nagyon meleg van. Mostar Bosznia-Hercegovina legmagasabb hőmérsékletű városa, forró napokon akár 45 °C-ot is eléri a hőmérséklet. Egy fejfedő mindenképp tanácsos és ne feledkezzünk meg a gyakori ivásról sem.

A mészkő, amiből az Öreg-hidat építették nagyon csúszik még a száraz nyári napokon is. Inkább kapaszodjunk a híd korlátjában, mint hogy elessünk.

A városban felkészültek a turisták fogadására, sok éttermet találunk és ajándéktárgyak vásárlására is bőven van lehetőség.

A keskeny minaretbe turisták is felmehetnek, onnan csodálatos a kilátás az Óvárosra és az Öreg-hídra.

A Muzulmán emlékek, közül a Koski Mehmed Pasa-mecset érdemel említést. Két olyan berendezett török ház is van, ahol megnézhetjük, hogyan éltek az emberek egykor. Betérhetünk a 19. században épül keresztény templomokba is.

A háborús borzalmakra emlékezve a város fölé magasodó hegyre egy hatalmas keresztett állítottak.

Mostar óvárosa és az Öreg-híd videón

  • 1.1K
  •  
  •  
  •  
  •  
  • 1.1K
  •  
  •  
  •  
  •  

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Nagy Jucó

Nagy Jucó blogger, a virágok és az utazások szerelmese

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

húsz − 14 =

A weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt. További információ

Az Uniós adatvédelmi törvény értelmében tájékoztatlak, hogy a balkonada.hu honlapon "cookie"-kat, magyarul vagy "sütiket" használunk. A sütik kicsi, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé és személyre szabottá tegye számodra a böngészést.
A sütiket bármikor letilthatod vagy újra engedélyezheted a böngésző beállításaiban. Amennyiben a tiltást nem teszed meg, illetve ha a "Rendben" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

További információért a sütikről és az adatkezelésről kattints az alábbi linkre:
Adatkezelési tájékoztató

Bezárás