Vannak múzeumi kiállítások, amelyeket egyszerűen végignézünk. És vannak olyanok, amelyekbe szinte belépünk. Számomra a szegedi Móra Ferenc Múzeum egyik legnagyobb meglepetése a Móra rengeteg – A zöld Móra című állandó kiállítás volt. Bár Móra Ferenc nevét gyerekkorunk óta ismerjük, ez a tárlat egészen új oldaláról mutatja be az írót: nemcsak mint regényírót, hanem mint természetbarátot, régészt, muzeológust és gondolkodót.
Egy erdő, amely történeteket mesél
A zöld Móra kiállítás már az első pillanatban különleges hangulatot teremt. Nem hagyományos múzeumi termekben járunk, hanem egy varázslatos erdőben, ahol fatörzsek, levelek, madárhangok és finom fények vesznek körül bennünket. Az egész tér azt sugallja, hogy a természet nem csupán díszlet, hanem a történet egyik főszereplője.
Ez tökéletesen illik Móra Ferenc személyiségéhez. Kevesen tudják, hogy földrajz–természetrajz szakos tanárként végzett, egész életében rajongott a természetért, és már több mint száz évvel ezelőtt olyan gondolatokat fogalmazott meg a környezetvédelemről, amelyek ma talán még aktuálisabbak, mint valaha.
A „zöld” Móra
Amikor Móra Ferencről beszélünk, legtöbbünknek a Kincskereső kisködmön vagy a Rab ember fiai jutnak eszünkbe. Ez a kiállítás azonban egy sokkal összetettebb embert mutat be.
Megismerhetjük az írót, aki órákig figyelte a madarakat, a régészt, aki szenvedélyesen kutatta az Alföld múltját, a múzeumigazgatót, aki évtizedeken át gyarapította a szegedi gyűjteményeket, és azt az embert is, aki mély tisztelettel fordult minden élőlény felé.
Móra szerint az ember a természet része, nem pedig annak ura. Ez a gondolat végigkíséri az egész kiállítást, és talán ez adja annak legfontosabb üzenetét.
Virágszeretét jól jellemzik az alábbi szavai, amit a kiállításon is olvashatunk:
„Én a virágnak olyan bolondja vagyok, hogy legjobban szeretnék virágruhában járni, mint a tahiti emberek, de mivel attól félek, hogy levénszamaraznának, ha felvirágozom magam, a városban sohasem járok virággal. Falun azonban mindig virág van a gomblyukamban, még pedig rendesen olyan, amit más ember nem tűzne föl: cickafark, pimpó, tikszem s más ilyen földhözragadt Isten szegénykéi, akiket úgy szánok, mert a jó Istenen kívül senki sem törődik velük.”
Nem csak nézni lehet – játszani is
A Móra rengeteg egyik legnagyobb erőssége, hogy interaktív élményt kínál. Nem kell végigsétálni a termeken hangtalanul, mint egy hagyományos múzeumban.
A fatörzsek között megbújó idézetek, eredeti dokumentumok, fényképek és levelek mellett számos játékos elem várja a látogatókat. Kipróbálhatjuk az interaktív állomásokat, meghallgathatunk filmrészleteket és hanganyagokat, sőt még azt is megtudhatjuk, milyen növény vagy állat szeretett volna lenni Móra Ferenc, ha nem embernek születik. A látogatók akár „közös verset” is alkothatnak vele, vagy virágokkal díszíthetik fel a portréját.
Ez a játékosság nemcsak a gyerekeket szólítja meg, a felnőttek is könnyen elidőznek az egyes állomásoknál.
Látvány és irodalom különleges találkozása
A kiállítás egyik legnagyobb erénye, hogy az irodalmat nem könyvlapokon keresztül mutatja be. Inkább érzéseket, hangulatokat közvetít.
A természetközeli díszletek, a különleges világítás, a hangok és az interaktív installációk együtt olyan élményt teremtenek, amely sokkal közelebb hozza Móra személyiségét, mint egy hagyományos életrajzi kiállítás.
A tárlat kurátora Móra Ferenc dédunokája, Vészits Andrea, a látványvilág megalkotásában pedig Zöldy Z Gergely látványtervező működött közre. Nem véletlen, hogy a kiállítás egyszerre hiteles és rendkívül kreatív.
Érdekességek, amelyeket nem mindenki tud
- A kiállítás központi gondolata Móra Ferenc természet iránti szeretete és környezetvédő szemlélete, amely jóval megelőzte a korát.
- A tárlat nemcsak irodalomkedvelőknek készült: a látványvilág és az interaktív elemek miatt azok számára is élvezetes, akik kevésbé ismerik Móra műveit.
- A fatörzsekbe rejtett idézetek, tárgyak és dokumentumok miatt szinte minden látogatáskor felfedezhetünk egy új részletet.
- A kiállítás akadálymentesített audionarrációval és audioguide-dal is bejárható, így még szélesebb közönség számára nyújt élményt.
Miért volt számomra ez a múzeum legemlékezetesebb része?
Többször jártam már a Móra Ferenc Múzeumban, így jól ismerem az állandó kiállításait. Örömmel fogadtam, amikor a Móra Ferencre emlékező, természetközeli kiállítást megnyitották.
A természetszeretetemen túl szerintem azért maradt meg bennem ennyire, mert nem egyszerűen információkat adott át. Inkább arra ösztönzött, hogy lassítsak le, figyeljek a részletekre, és más szemmel nézzek a természetre. Éppen úgy, ahogyan Móra Ferenc tette.
A kiállítás egyszerre modern, látványos és elgondolkodtató. Ritka az olyan múzeumi élmény, ahol a dizájn, az irodalom, a természet és az interaktivitás ennyire harmonikusan kapcsolódik össze.
Ha a szegedi Móra Ferenc Múzeumba látogatsz, ezt a tárlatot semmiképpen sem érdemes kihagyni. Nemcsak Móra Ferencet ismerhetjük meg közelebbről, hanem talán egy kicsit saját kapcsolatunkat is újragondolhatjuk a minket körülvevő természettel.
