Montmartre, a bohém művésznegyed Párizsban

A Montmartre, Párizs legendás művésznegyede kihagyhatatlan a Franciaország fővárosába érkezőknek. Párizs legmagasabb pontja, a 130 méter magas domb az 1880-as évektől az első világháborúig írók, művészek, festők és népszerű mulatók negyede volt. Dimbes-dombos macskaköves utcáin ma is feledhetetlen élmény az andalgás.

A belvárostól északra, a 18. kerületben elhelyezkedő Montmartre legismertebb látnivalója az 1876 és 1910 között épült fogadalmi templom, a Sacré Coeur-bazilika (Szent Szív bazilika), amelynek lépcsőiről pazar kilátás nyílik a városra. Tőle pár száz méterre található a művészvilág kedvelt célpontja, a festők tere.

A Montmartre neve a korábbi Mons Martyrium névből alakult ki, ami „Mártírhegyet” jelent. A Mártír szó pedig nem másra utal, mint a Kr. u. 250 körül itt kivégezett Saint Denis-re (Szent Dénest). Saint Denis volt Párizs első püspöke, aki később a város védőszentjévé vált. A Saint Denis-kápolna ma is igen kedvelt látnivaló.

A Montmartre negyedet 1860-ban csatoltak Párizshoz. Romantikus, girbe-gurba utcácskáival hamar népszerűvé vált, különösen a bohém életet élő művészek szórakoztak itt.

Így egyre több, mára híressé vált mulató (cabaret) mint a Moulin Rouge (Vörös malom), a Divan du Monde, vagy a Le Chat Noir nyitotta meg kapuit.

Egy ideig itt élt és alkotott többek közt Dali, Monet, Picasso, Van Gogh, Degas és a Moulin Rouge világát is megfestő Toulouse-Lautrec. Mára a negyed némiképp átalakult, de a Festők tere ma is népszerű találkahely, dimbes-dombos utcácskái pedig hangulatos sétákra csábítanak.