Mont-Saint-Michel apátság és a tengeröböl Normandiában
Mont-Saint-Michel szigete a középkori keresztény civilizáció egyik legfontosabb helyszíne. A gótikus stílusú, Szent Mihály arkangyalnak szentelt bencés apátságot és a hatalmas falai árnyékában felépült községet a „nyugati világ csodájaként” emlegetik. Mont-Saint-Michel szigete jellegzetes árapálysziget: apálykor a sziget száraz lábbal megközelíthető, dagálykor azonban valódi szigetté válik. Ennek következtében a Mont-Saint-Michelen épült kolostor misztikus jelentőséggel bírt. A Mont-Saint-Michel apátság a középkori vallási építészet egyik legszebb példája, 1979 óta az UNESCO világörökség része.
Mont-Saint-Michel szigete
Régóta terveztem már, hogy írok a különleges Mont-Saint-Michelről. Most aztán nagy löketet adott, hogy kedves olvasóm, Harkay Zsuzsa csodálatos fotókat küldött a helyszínről.
„Kedves Juco!
Ígértem,ha eljutok, mutatók pár képet! Mont-Saint-Michel maga a csoda! Egy élmény volt mai napunk.”
Mont-Saint-Michel a Couesnon folyócska torkolatában, a La Manche csatorna árapálysíkságából kiemelkedő 78 méter magas gránitszikla alkotta sziget. Párizstól 3,5 órára, Franciaország normandiai partjaitól 1 km-re található.
Az alapjánál 900, csúcsánál 80 méter széles apró sziklaszirt homokos talajon áll, melyek a dagály elönt. Az apátság a szirt lábához kapszkodó, egyben a felügyeletét is ellátó parányi község felett uralkodik.
Az épületegyüttes egyedülállóságát az apátság és az erődszerű település e parányi sziget adta határokon együttélése adja. Az épületek sajátos, eredeti elhelyezkedése kirajzolja Mont-Saint-Michel feledhetetlen sziluettjét.
A sziget legendája
A legendák szerint 708-ban Szent Aubert-nek, Avranches püspökének megjelent Szent Mihály arkangyal, és megparancsolta, hogy a tengerből kiemelkedő sziklán építsen zarándokkápolnát. Miután a püspök először nem tett eleget az utasításnak, az arkangyal lyukat égetett ujjával a püspök kalapján. Ez a figyelmeztetés hatott.
Az apátság építése
Mont-Saint-Michel szigetén az első kápolna felszentelésére 708. október 16-án került sor. Két évszázaddal később a kápolna helyett bencés kolostor épült, melynek fejlődését a normann hercegek is támogatták.
Mont-Saint-Michel évtizedről évtizedre nagyobb lett, hozzáépítettek és átalakították.
A mai apátság legrégebbi része a román kor előtti stílusban épült kis templom, a Notre-Dame-sous-Terre megépítése kétséget kizáróan a 10. századra tehető.
Az apátásg főhajóján, valamint több kolostorépületen román stílusjegyek láthatók. A későbbi, középkori, gótikus időszak építésezti fejlődése és eredményei tették lehetővé a sziget előnyösebb kihasználását, a magas falak és a légies tornyok megépítését.
Mont-Saint-Michel szigete 933-tól, amikor a normannok elfoglalták a Cotentin félszigetet, stratégiai jelentőséget kapott, és az ezt követő évszázadokban a kolostor építését a normann építészet stílusjegyei határozták meg.
A kolostor kerengőjét 1225 és 1228 között építették.
A 8. századtól a 18. századig fontos zarándokhely volt. A magányosan álló, tengermosta sziget megközelítése a jámbor zarándokokszámára nem volt veszélytelen, hiszen az alattomos futóhomokkal és a 13 méter magas dagállyal egyaránt meg kellett birkózniuk.
„Ha Mont-ba mész, ne felejtsd el megírni a végrendeletedet!” mondás azoknak a zarándokonak a sorsára utal, akik a hullámok közt lelték halálukat, egészen addig, amíg a19. században ki nem építették a Szent Mihály-apátságés a szárazföld közti összeköttetést.
A francia forradalom idején a bencés kolostort bezárták, és börtönné alakították át. A kolostor épületében a politikai elítéltek börtöne 1863-ig működött. A francia kulturális élet vezető egyéniségei, közöttük például Victor Hugo már 1836-ban kampányt indítottak a sziget és a kolostor műemlékké nyilvánításáért. A mozgalom 1874-ben érte el célját, ekkor a szigetet Franciaország történelmi műemlékévé nyilvánították
A szigetet és a rajta található bencés apátságot az elsők között vették fel az UNESCO világörökség listájára 1979-ben.
Mont-Saint-Michel látnivalói
Az épületkomplexum megtekintése mellett érdemes a különleges természeti jelenségre, a környezetre is szentelni némi időt.
Az apátság nyugati teraszáról, a templomtérről lenyűgöző kilátás nyílik az öbölre. Az öböl homokos térségében való séta, akár gyalogosan, akár lóháton, feledhetetlen élmény.
A Mont-Saint-Michel öböl Európa legnagyobb árapály térségébe tartozik. Dagály idején a szikla valódi szigetté változik és néhány órára megközelíthetetlenné válik. Aki szeretné látni ezt a csodálatos természeti folyamatot, annak a dagály csúcsa előtt két órával a helyszínen kell már lennie.
Megközelítése
Apálykor a sziget száraz lábbal megközelíthető, dagálykor azonban valódi szigetté válik. 1879-ben épült fel a szigetet a szárazfölddel összekötő gát, és ezzel megszűnt szigetnek lenni. 2016-ban egy 150 millió eurós projeknek köszönhetően Mont-Saint-Michel ismét árapályszigetté vált. A szigetet a kontinenssel egy híddal kötötték össze, amely kiváltotta a gátat.
A szárazföld és a Mont-Saint-Michel szikla közötti átjáró teljesen megújult. Új vendégfogadó, új útvonal, új közlekedési lehetőségek gondoskodnak az egyszerűbb megközelíthetőségről.
Az új parkoló 2,5 km távolságba került a szigettől. A parkolóból és az információs központtól ingyenes transzferjáratok vezetnek a szikláig. Gyalogosan a látogatók a gyaloghídon tudnak közlekedni. A transzferjárat a Mont-Saint-Michel-től 400 méterre teszi le az utasokat.
A középkorban zarándokok ezrei jöttek a kolostorba, napjainban pedig évente több millió embert vonz a kolostorhegy mágikus ereje, így a falu főutcája mindig zsúfolt. Alkonyat után már csak néhány helyebli és pár turista sétálgat az utcán.
Számoljunk azzal, hogy számos meredek lépcsőt kell megmásznunk, míg végre beléphetünk a kolostor kapuján.
Nagyon köszönöm a fotókat Harkay Zsuzsának és Jánosnak!
