Modena látnivalói és a balzsamecet
Az étel balzsamecet nélkül olyan, mint az élet napfény nélkül, tartják az olaszok. A fehér szőlőből hosszú évekig érlelt nedűt főleg szűkebb hazájában, Modena környékén tartják nagy becsben. Modena és a balzsamecet neve teljesen egybeforrt. Nem csoda hát, hogy az ínyenc vacsorák kedvencének történetével és készítési módjával múzeumban is megismerkedhetünk. A fekete arany városa, Modena látnivalói azonban nem kizárólag csak a gasztronómiáról és a balzsamecetről szólnak. Modena az eleganciájukról híres olasz autók egyik fellegvára. UNESCO világökségi listás óvárosában áll Európa egyik legjelentősebb román stílusú épülete.
Modena gasztronómiája
Emilia-Romagna Olaszország egyik legtermékenyebb régiója. Itt található Modena is, a fekete arany, a balzsamecet városa.
De Modenából származik a népszerű tortellini is, amelyet a helyiek Vénusz köldökének neveznek. Legendája szerint vagy maga Vénusz vagy Lucrezia Borgia szépsége ihlette: amikor egy fogadós a kulcslyukon át megleste a vetkőző hölgyet, csak a köldökét sikerült meglátnia, de az annyira felkavarta, hogy még aznap éjszaka megalkotta a tortellinit, a városiak szent ételét.
Szintén jellegzetes modenai étel a pesto modenese. Ez a hazánkban is népszerű bazsalikomos pestoval ellentétben nem zöld színű. Inkább a fehérhez közelít a színe, fő alapanyaga a lardo (pácolt sertészsír), a rozmaring, és a fokhagyma. Ezt a szószt nem tésztákra rakják, hanem hagyományosan egy különleges, tigelle nevű kenyérfajtával fogyasztják, és parmezánnal megszórják.
Modena és a balzsamecet
A balzsamecetet (aceto balsamico) a középkorban még gyógyszerként árulták a patikák. A 16. században a modenai Este hercegi családnak köszönhetően került először az asztalokra.
A balzsamecet már az ókori Rómában népszerű volt. A modenai balzsamecet a középkorban olyan ritkaságnak és értéknek számított, mint a gyönbér és a fahéj.Egy hordócska balzsamecetért akár száz paripát vagy kétszáz vadászsolymot is adtak.
A balzsemecet csábítóbb hozomány volt, mint az arany. A méregkeverőnek tartott végzet asszony, Lucrezia Borgia annyira kedvelte, hogy verset is íratott róla udvari költőjével, és harmadik férje, I. Alfonz d’Este elsőként alapított ecetmanufaktúrát. Ám a ma is ismert híres ecetkészítő üzemek csak a 19. század elején alakultak.
A titkos receptet sokáig szóban adták át egymásnak az örökösök, mígnem 1862-ben Francesco Aggazzotti ügyvéd és borász megtörte a hagyományt: Ő jegyezte le a sötétbarna színe miatt fekete aranynak is nevezett balzsamecet készítésének módját.
Az igazi „Aceto Balsamico Tradizionale” csakis Modenában készülhet. Kizárólag a városkörnyéki dombokon termő szőlőfajták hazsnálhatóak hozzá, és egyszerre többféle fából is gyártott hordókban érlelik.
Az édes-savanyú, bársonyos, fűszeres ételízesítőhöz egy fehér szőlőfajtát, a késői szüretelésű trebbianót musttá erjesztik. A mustot sűrűre forralják, míg sötétbarna szirup lesz belőle.
Öreg borecettel keverik, hogy meginduljon az erjedés. Fahordókban, padláson hosszú évekig érlelik. A padláson a hideg tél, a forró nyár és a párás-nedves ősz és tavasz ideális klímát biztosít az erjedéshez és térfogat csökkenéshez. A jó minőségű balzsamecet legalább 25 évig érlelődik, 100 liter mustból csak néhány liter ecet lesz. Így már mindjárt érthető a borsos ára.
A balzsamecet az olaszországi Modena városához és a szomszédos Reggio Emiliához kötődik. Már a körforgalom is erre utal.
Balzsamecet Múzeum
Azt, hogy hogyan készül, Spilamberto-ban a Museo del Balsamico Tradizionale-ban (Balzsamecet Múzeum) lehet megnézni. 
A balzsamecet főzött szőlőmustból (trebbiano fehérszőlőből) készül, nincs benne semmilyen adalékanyag. 12 (affinato) illetve 25 (extravecchio) évig érlelik.
A mustot sűrűre forralják, majd fahordókba töltik. Elsőnek kétszáz literesbe, majd az érlelési folyamat során – ami legalább 12 év (!) – egyre kisebbe, az utolsó legfeljebb húsz literes lehet. Hogy megkaphassa a hagyományos modenai balzsamecet nevet, egy zsűri bírálja el az elkészült művet, amit ezután üvegekbe töltenek.
Az üvegeket ugyanaz az italdesign Giugiaro tervezte, aki a Ferrarikat.
Ahogy érik az ecet, úgy lágyul és sűrűsödik, színe addig sötétedik, míg ébenfekete nem lesz. Szakértők pontozzák az ecet színét, sűrűségét, illatát, ízét.
Kétféle balzsamecetet lehet kóstolni. Az első egy 12 éves, a másik egy 24 éves.
A falon az ecetkészítés folyamatát ábrázoló rajz.
Ha egy hordót egyszer elkezdtek használni, akkor azt évtizedeken keresztül használják… nem ürítik ki, nem mossák ki… abban már „örökre” balzsamecet lesz.
A hagyományos balzsamecet nem pincében érlelődik éveket, hanem a padláson, ahol megfelelő a hőmérséklet az érlelődéshez, télen hideg, nyáron meleg van. Az érleléshez különböző méretű fahordókat használnak.
Évente egyszer átöntik az ecetet az eggyel kisebb méretű hordóba.
A hordók tetején kivágott részt textillel takarják le, védik a portól, viszont biztosítják a folyamatos szellőzést. A képen a spilamberto-embléma.
A bíráló asztal, rajta az értékelő lapok. A falon Massimo Bottura 3 Michelin-csillagos sztárséf ruhája, a barna pöttyök balzsamecettől vannak rajta.
A múzeum egyik legnagyobb kincse az a gyűjtemény, amiben a minden évben legjobbnak kikiáltott balzsamecetből őriznek egy-egy üveggel. A balzsamecet értéke a korral együtt nő: forgalomban vannak 24, 48, sőt akár 100 éves balzsamecetek is.
Nagyon köszönöm Pajorné Kiss Editnek a csodás beszámolót!
Modena látnivalói
Modena híres gasztronómiája mellett az eleganciájukról híres olasz autók egyik fellelgvára. Itt készül a Ferrari, a Lamborghini, a De Tomaso és Maserati is.
Modena óvásora az UNESCO világörökség része, ahol Európa egyik legjelentősebb román stílusú épólete, a Szent Germiniaus-dóm is áll A névadó szent püspök a hagyomány szerint megvédte Modenát Attila hunjaitól. Imáival sűrű ködöt varázsolt, és elrejtette a vársot a barbárok elől. Ünnepét január 31-én tartják.
A Modena védőszentjáról elnevezett katedrálisban vettek végső búcsút az isteni hangú tenortól 2007-ben. Luciano Pavarottiitt kezdett énekelni először a templomi, majd a helyi operakórusban. Egykori villája, a Casa Rossa, vagyis Vörös ház, ma múzeum.
Modena büszkesége Modenai Mária is, akir kora legszebb asszonyaként emlegettek, és akiből királyné lett. Amikor 1673-ban férjhez ment a yorki herceghez, vőlegénye nem volt jelen a szertartáson. Mária bármennyire is gyönyörű volt, a több nyelven beszélő, művelt olasz nőt a protestáns angolok nem fogadták örömmel – senki nem tudta, hogy férje már titokban áttért a katolikus hitre. Viszont a trónörökös II. Jakabot első látásra elbűvölte megérkező hitvese, aki házasságuk alatt nyolc gyermekkel ajándékozta meg.
