Millennium Háza a Városligetben
A budapesti Városliget szívében, a Hősök tere árnyékában álló Millennium Háza nem csupán egy épület, hanem a magyar történelem és kultúra eleven tanúja. Az 1885-ös Országos Általános Kiállításra épült Műcsarnok eredetileg a magyar művészet remekműveinek adott otthont, de az idők során funkciója és neve is változott. A 20. század közepén Olof Palme-házként ismerték, majd a Liget Budapest Projekt keretében 2019-ben nyerte vissza régi fényét Millennium Háza néven. Az igényesen felújított épületben a változó tematikájú, időszaki tárlatoknak helyet adó kiállítási tér mellett egy századfordulós hangulatú, Zsolnay kerámiákkal díszített kávéház várja a látogatókat. Környezete is megszépült, 1500 rózsatő elültetésével és egy Zsolnay szökőkúttal alakították ki a Rózsakertet.
Millennium Háza története
A Városliget egyik legrégebbi épülete eredetileg művészeti kiállítócsarnoknak épült, az 1885-ös Országos Általános Kiállításra. A tervezésére és felépítésére kiírt pályázatot a vasútállomások tervezőjeként ismert Pfaff Ferenc nyerte. A neoreneszánsz stílusú épületet Zsolnay-kerámiákkal díszítették, a kiállítás egyik legszebb épülete lett.
Az épület belső térben gazdag stukkózás és freskók kápráztatják el a látogatókat. Az épület nem csupán kiállításoknak adott otthont, de rangos események – köztük bált, koncerteket és ünnepségeket – is szerveztek falai között.
Főbejárata a Hermina út felé néző oldalon volt. Műcsarnokként kicsinek bizonyult, ezért az 1896-os millenniumi ünnepségeken egészségügyi csarnokként funkcionált, ahol egyebek mellett kórházi felszereléseket, sebészeti eszközöket állítottak ki. Később Budapest Főváros Tanácsa döntése alapján Fővárosi Múzeum néven helytörténeti gyűjtemény és kiállítás volt benne. A kiállítótermek zsúfoltak voltak, így 1936-ban ezt a kiállítást is bezárták.
„Városliget Olof Palme sétány (Stefánia út), Magyar Alkotóművészek Háza. Az 1885-ös Országos Általános Kiállításra Műcsarnoknak épült. A felvétel 1896-ban készült.”
A második világháború alatt az épületben hadikórház működött. A bombázásokban súlyosan megrongálódott, a beltéri stukkódíszítések megsemmisültek. A háború utáni helyreállításkor az épületet többször átalakították, a munkákat sokszor érthetetlenül végezték, például a Zsolnay-kerámiadíszeket ereszcsatornákkal takarták el.
Az 1950-es években ideiglenesen szobrászműhelyeknek, majd a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat székhelyének adott otthont.
1954-ben a frissen alakult Művészeti Alap kapta meg, és szobrászok műhelye, illetve a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat székhelye lett. 1958–1961 között Bardon Alfréd tervei alapján teljesen átalakították. Az épület bejáratát a mai Olof Palme sétány felőli oldalra helyezték át, a régi bejárat helyén rámpát és gazdasági bejáratot alakítottak ki.
Megújult Millennium Háza a Városligetben
A Liget Budapest Projekt keretében 2017-ben kezdődött meg a Millennium Háza teljeskörű felújítása. A rekonstrukció célja az eredeti épületkontúr (tetősík, párkányszint) visszaállítása és a homlokzat helyreállítása mellett az eredeti belső térrendszer visszaállítása volt. A megmaradt eredeti elemeket (külső falak, a homlokzat téglaburkolata, Zsolnay-kerámiák) megtartották, helyreállították, illetve pótolták.
Az épület főbejáratát visszahelyezték a Hermina út felőli oldalra. A Zsolnay-kerámiákat restaurálták, a helyszínen közel 2000 elemet mentettek meg, a műhelyekben pedig további 2500 kerámiarészletet renováltak. Az elpusztult elemeket archív felvételek, illetve a Zsolnay Vilmos mintakönyveiben megtalálható, korhű gyártási technológiával alkották újra. A restaurátorok gondos keze nyomán újjáéledtek a Zsolnay díszítések.
A felújítás 2019 őszén fejeződött be. Innentől viseli a Millennium Háza nevet. A Városliget történetét bemutató kiállítással nyílt meg.
Az 1250 négyzetméter alapterületű épület kulturális közösségi térként újult meg, a NEO Kortárs Művészeti Tér néven.
Az épületben Zsolnay-kerámiákkal díszített kávézó is várja a látogatókat.
A Millennium Háza ma már Budapest egyik kiemelt kulturális és turisztikai célpontja. Az épület lenyűgöző építészete, gazdag történelme és változatos programkínálata mindenkit magával ragad, aki ellátogat ide.
Rózsakert
A park-rehabilitáció során egy új rózsakert épült, amely több mint 1500 növénnyel és virággal büszkélkedhet, újrateremtve Budapest aranykorának romantikus hangulatát.
A Rózsakert központi része egy új Zsolnay-díszkút, mellette változatos színű és virágformájú bevezető és szegélyező ágyásokkal.
Kínában már több mint 1000 éve termesztik és imádják a rózsákat, a rózsakertek elődjét Josephine császárné, I. Napóleon császár első felesége alkotta meg a franciaországi Malmaisonban 1799 és 1814 között.
Magyarország első rózsakertje 1810-ben, József nádor kezdeményezésére a margitszigeti nyári rezidenciája közelében Tost Károly főkertész parkosító munkája eredményeként jött létre.
A fotókat 2024 áprilisában készítettem, ekkor a rózsák és a kert növényei még nem nyíltak.
