Melki apátság – Ausztria legjelentősebb barokk építménye

A Szent Benedek-rendi melki apátság (Stift Melk), Ausztria egyik legjelentősebb barokk építménye közel 1000 éve egyházi és kulturális központ. A 60 méteres hegy tetején álló építmény az A1-es (nyugati) autópályáról is lenyűgöző látványt nyújt. Melkből indulnak az osztrák Dunakanyar, az UNESCO világörökség alatt álló Wachau felfedezésére a kirándulóhajók Krems felé.

Melk, a Babenbergek rezidenciája

Melk a 2000-ben az UNESCO világörökség részévé nyilvánított Wachau kultúrtájon fekvő hangulatos kisváros. Wachaunak a Duna Melk és Krems közötti szakaszát hívjuk. A város fölé magasodik a 60 méteres hegytetején álló hatalmas barokk épület, a Szent Benedek-rendi melki apátság (németül Stift Melk).

Melk környéke már nagyon korán benépesült, illetve bizonyos források szerint a római korban őrhely, római Namare erőd állt ezen a területen. A népvándorlás után szláv földművesek érkeztek ide, és ebből az időból származhat a település neve is, amit a Medjilica (szlávul: lassú patak) névből származtatnak.

A 10. században az itt álló erődmaradványaira a Babenbergek, Ausztria urai egy várat építettek. 976-ban a Német-római Birodalom keleti határvidékét és vele együtt a melki királyi várat babenbergi I. Lipót őrgróf kapta meg, aki ezt választotta rezidenciájának, utódai pedig értékes kincsekkel és relikviákkal bővítették.

Később Melk veszített jelentőségébl, de ennek ellenére a Babenbergek központi vára maradt. 976-ban a melki királyi várat babenbergi I. Lipót őrgróf kapta meg. Ez a Babenbergek temetkezési helye és 1014. október 13-tól Szent Kálmán sírhelye.

Melki apátság története

1089-ban nagy változás következett be Melk életében, ugyanis I. Lipót őrgróf kolostort alapítottitt és az épületet a bencéseknek adományozta. 1113-ban III.Lipót földbirtokok adományozásával biztosította a Babenberg-határőrség perifériáját, ezt a melki apátsági levél is bizonyítja.

Melk bencés kolostorának alapításában fontos szerepet játszott az a tény, hogy II. Lipót osztrák őrgróf menedéket nyújtott a Passaui egyházmegye püspökének, Passaui Szent Altmannnak, akit pápahűsége miatt űztek el Passauból. A lambachi bencés szerzetesek 1089-ben költöztek be az újonnan alapított kolostorba.

Sajnos 1297. augusztus 14-én egy tűzvész elpusztította a kolostort a templommal és a melléképületekkel együtt. A könyvtár is lángok áldozata lett. Több értékes irat és történelmi forrásanyag is megsemmisült, a tragédia a kolostort a csőd szélére sodorta.

Lakóépületeit később ugyan ideiglenesen felépítették, de a 14. században ismételten sorozatos csapások érték, mint a pestis, a rossza aratás és a nagy nagy nyugati egyházszakadás 1378 és 1417 között.

1362-ben IV. Rudolf herceg az apátság legféltettebb kincse – Jézus Krisztus keresztjének egy darabja – részére értékes foglalatot, egy aranyból készült, gyémántokkal kirakott keresztet ajándékozott az apátságnak: ez a Melki Kereszt, amely napjainkban is megcsodálható a múzeumban.

Ezután Berthold Dietmayr apát elgondolásának barokk krvonalai indítottak el egy új, fényes korszakot, melyben új apátsági templom, újraszervezett könyvtár, újjáépített épületegységek készültek el. Az építkezés 1702-ben kezdődött meg, és olyan nagyszabású volt, hogy az apát saját szerzetestársai is lázadoztak a drága projekttel szemben.

1736-ra elkészült a templom és a kolostor. 1738-ban egy tűzeset következtében szinte a teljes tetőzet, mindkét torony és néhány fogadóterem leégett. Az építkezést végül Josef Munggenast fejezte be 1747-ben.

Melki apátság látnivalói

Az épületet az évszázadok során többször átépítették. Az épületegyüttes főtengelye 320 méter, 500 helyiséget foglal magában és 1365 ablaka van. Jelenlegi formájában az osztrák barokk legnagyobb ilyen jellegű épülete. Az apátságból csodálatos kilátás tárul elénk: a magas hegyekkel övezett folyómenti táj. A település alatt a Melk folyó csörgedez, ami beletorkolik a Dunába.

Legértékesebb látnivalói:

• apátsági teplom
• könyvtár
• Márvány-terem
• Császári-szárny kiállításai

Első udvar

Az 1718-ban készült főkaput két bástya szegélyezi. A déli bástya az 1650-ben készült védelmi rendszer része volt, a másik bástyát csak a szimmetria miatt építették. A főbejárat egyik oldalán Szent Lipót, a másikon Szent Kálmán szobra áll, a főbejárat háromszögű oromzatát egy angyal díszíti. Az udvarban találjuk a recepciót és az ajándékboltot.

Második udvar

Az első udvarból az épületekkel körbevett második udvarba jutunk.

A homlokzati freskók az eredetiek megrongálódása miatt a 20. század elején készültek és a négy sarkalatos erényt elevenítik meg: Okosság. (Sapientia), Igazságosság. (Justitia), Lelki erősség. (Fortitudo), Mértékletesség. (Temperancia).

Apátsági Múzeum

Az egykori császári lakosztályokban, ahol VI. Károlyt, Mária Teréziát, VI. Pius pápát és Napoleont is elszállásolták, most az apátság múltját és jelenét bemutató állandó kiállítás van. Az apátság építését és gazdasági múltját számítógépes animációk, fény, hang hatások teszik érdekesebbé.

Márvány-terem

A császári lakrészhez kapcsolódó díszteremként, illetve étkezőhelyiségként szolgáló Márvány-termet eredetileg a császári udvar és vendégei számára alakították ki. Az ajtók fölötti feliratok a bencés rend szabályzatából származnak és a terem rendeltetését igazolják.

Itt található az emeleti tornác, a márványtermet és a könyvtárat összekötő erkély, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Dunára, a wachaui tájra és Melkre.

A nem sok márvánnyal büszkélkedhető Márvány-terem mennyezetét Paul Troger freskója díszíti. Középpontjában Pallasz Athéné istennő látható egy oroszlánok által húzott kocsin, mint a tudás és felvilágosodás jelképe.

Könyvtár

A melki könyvtárat a legszebbnek tartják Közép-Európában. 12 helyiségből áll, legszebb ezek közül a Márványterem. Könyvállománya összesen mintegy 100. 000 kötet. Emellett 1888 kéziratot is őriznek itt. A legrégebbiek a 9. századból származnak és köztük van egy 10-11. századi Vergilius-másolat is.

A könyvtárból egy pompásan kialakított csigalépcső vezet a templomba.

Az apátság temploma

Az apátság temploma (Stiftskirche) Ausztria egyik legszebb barokk stílusú épülete. A homlokzaton két védőszentjénk, Szent Péterenk és Szent Pálnak a szobra látható. Freskóit a legszebb barokk alkotások között tartják számon. Az apátsági templom orgonáján játszott melki látogatása során 1768-ban a 12 éves Wolfgang Amadeus Mozart.

A tornyokat az 1738. évi tűzvész után hozták helyre, már a rokokó formajegyeit is felismerhetjük.

Az apátsági templomnak öt harangja van. A 7840 kg tömegű Vesperin Alsó-Ausztria legnagyobb harangja. A nagy harang Jézus halálának órájában, minden pénteken 15 órakor szól, és ezt kongatják meg főpapi hivatali ceremóniák esetén is. Egyházi ünnepek előestéjén az esti imához és egyházi ünnepeken minden harangot megszólaltatnak.

A Melki apátság kertje

Az apátság kertjében találjuk a barokk kerti pavilont Johann W. Bergl egzotikus freskóival, a rózsakertet és a 250 éves hársfákkal körülvett barokk stílusú medence. A kert májustól októberig látogatható.

Melki apátság látogatása

Az apátság belépődíj ellenében látogatható. A belépőjeggyel a park is megtekinthető, de váltható csak a parkra szóló jegy is.

Előzetes bejelentkezéssel csoportok részére magyarnyelvű idegenvezetés is kérhető.

Nyitvatartási és egyéb információk az apátság hivatalos oldalán találhatók.

A bejegyzésben található fotókat két utazáson képeiből válogattam össze. A benti fotók mindegyikét a több mint 15 évvel ezelőtti látogatásomkor készítettem. 2023 májusában, amikor legutóbb Melkben jártam, már tilos volt a termekben való fotózás.