Megújult a püspökszentlászlói arborétum
Örvendentes hírt közölt az MTI: több mint 130 millió forintból megújult a püspökszentlászlói arborétum. A csodálatos környezetben, a Mecsek legmagasabb csúcsa, a Zengő közelében fekvő arborétum gazdag növénypolulációjának különlegessége a fokozottan védett bánáti bazsarózsa.
Több mint 130 millió forintból megújult a püspökszentlászlói arborétum
Püspökszentlászló a török hódoltság után népesült be. A hely adottságainak megfelelően csak az utca egyik oldalára építettek házakat, ezért szokták azt mondani, hogy itt csak egy oldalon sütnek palacsintát. A barokk kastély melletti arborétumot Esterházy Pál László alapította.
Több mint 130 millió forintos fejlesztési forrásból újult meg a Pécsi Egyházmegye kezelésében lévő püspökszentlászlói kastélyt övező arborétum – írta az MTI.
A beruházó a Pécsi Egyházmegye és a megyei helyhatóság alkotta konzorcium volt. A fejlesztéseket a Terület- és településfejlesztési operatív program 135 millió forintos keretéből valósították meg.
Elsősorban infrastrukturális fejlesztések valósultak meg, így bővítették az ott álló oktatóházat, erősítve ezzel a terület ökoturisztikai lehetőségeit.
Az arborétum területén is jelentős változások történtek. Térkő burkolattal látták el a bemutató és túrautakat, környezetbarát tölgyfa kerítést és kaput építettek, továbbá restaurálták az park területén található kastélyhoz és templomhoz tartozó kisépítészeti tárgyakat, így szobrokat, szószékeket, padsorokat.
A fejlesztés keretében kisebb beruházások is történtek. A kertészeti oktatás, gyógynövény-programok, sportprogramok, kézműves foglalkozások, előadások, kihelyezett tanórák támogatására eszközöket is vásároltak.
A püspökszentlászlói arborétum jelenleg 84-féle, a világ különböző pontjairól származó különleges fa- és cserjefaj található itt, némelyikük több száz éves.
Bánáti bazsarózsa a püspökszentlászlói arborétumban
Nagy büszkeségük a bánáti bazsarózsa, amelynek legfontosabb európai élőhelye a Zengő gerince. Becslések szerint Magyarországon él a világon fellelhető állomány 90 százaléka.
A meszes, tápanyagban gazdag, humuszos, laza erdőtalajokat kedveli. Molyhos- tölgyesekben, cseres- és gyertyános- kocsánytalan tölgyesekben, gyepekben, erdőszéleken él. Szereti a félárnyékot.
Magyarország területén először Kitaibel Pál figyelte meg Hosszúhetény és Pécsvárad között 1799-ben. Védelmét ritkasága, a magyarországi flórában játszott fejlődéstörténeti szerepe és növényföldrajzi jelentősége, végül veszélyeztetettsége indokolja. A különleges, Magyarországon 1982 óta fokozottan védett növényritkaság májusi – júniusi virágzása turistacsalogató látványosság.
Magyarország arborétumai és botanikus kertje minden évszakban kitűnő kikapcsolódási lehetőséget kínálnak.
A fotók az arborétum hivatlos oldaláról származnak, ahol további információkat találsz a március 15-től október végéig nyitvatartó arborétumról.
