Mátyás-templom, azaz a Budavári Nagyboldogasszony-templom
A Budai Vár egyik legikonikusabb épülete, a Mátyás-templom – hivatalos nevén a Budavári Nagyboldogasszony-templom – nemcsak a magyar történelem, hanem a magyar főváros építészeti örökségének is meghatározó darabja. A templom története évszázadokra nyúlik vissza, és számos stílusjegyet hordoz magában, a román kortól a gótikán át a reneszánszig. A Budai várban álló épület a Szent István-bazilika mellett a második leghíresebb templom a fővárosban, az UNESCO világörökség része. Turisták számára belépőjeggyel látogatható.
Mátyás-templom fénykora
A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren áll. A hófehér mészkőből épült, színes Zsolnay-cserepekkel fedett neogótikus templom kétség kívül a budai várnegyed leglátványosabb épülete.
A hagyomány szerint a templomot Szent István király alapította a 11. században. Erre rácáfol, hogy a veszprémi káptalan egyik oklevele 1247-ben említi elsőként az épülő templomot. IV. Béla a tatárjárás után, 1255 és 1269 között, valószínűleg a régebbi, kisebb templom helyére tornyos, háromhajós, gótikus bazilikát építtetett. A bazilikális stílus annyit jelent, hogy a háromhajós templom két oldalsó hajója alacsonyabb volt, míg a főhajó magasabb boltozatot kapott.
Nagy Lajos király 1370 körül kezdte meg a délnyugati Mária-kapu kiépítését, ami már az érett, késői gótika jegyeit viseli magán.
1384. február 14-én, a húsvét előtti 8. vasárnapon a templom déli tornya mise közben leomlott, a szerencsétlenségben azonban nem sérült meg senki. Ulászló 1444-ben, diadalmas hadjárata után itt tartotta ünnepélyes hálaadását Hunyadi Jánossal együtt.
A templom Hunyadi Mátyás uralkodása alatt élte fénykorát. Hunyadi Mátyás trónra lépésekor, 1458-ban a Szent Korona nem volt Magyarországon. A prágai fogságából hazatérő Mátyás ezért egyfajta „korona nélküli koronázás” keretében a Nagyboldogasszony-templomban ünnepélyesen megkezdte uralkodását. Hálát adott Istennek és Máriának, Magyarország Nagyasszonyának, az oltár előtt ígéretet tett a szent jogok megtartására.
A király felépíttette az előzőleg ledőlt torony helyére a délnyugati harangtornyot, amely a hazai gótikus építészet egyik legjelentősebb alkotása. Tiszteletére máig Mátyás-toronynak hívjuk és innen ered a Mátyás-templom elnevezés is. A rajta elhelyezett Mátyás-címer felirata szerint a torony 1470-re készült el.
Mátyás itt tartotta első esküvőjét: 1463-ban Podjebrád Katalinnal. Majd a hamar megözvegyült uralkodó második feleségét, Aragóniai Beatrixot is a Nagyboldogasszony-templomban vette el 1476 decemberében.
Török pusztítások, tűzvész
1541-ben, Buda végleges elfoglalása után a törökök sebtében mecsetté alakították át, hogy I. Szulejmán szultán itt adjon hálát Allahnak a győzelemért. Berendezését, oltárait kidobálták, festett falait lemeszelték.
Míg a többi budavári templomot a mohamedánok elpusztították, a Mária-templom így megmenekült. A megszálló törökök 1541-1686-ig Buda főmecsetjeként – mint Eszki dzsámi, vagyis Öreg Mecset – használták. A legenda szerint a templomban halt meg Gül Baba, a bektási dervis rend tagja, akinek rózsadombi türbéje (mauzóleuma) ma is az iszlám világ legészakibb zarándokhelye.
A templom Buda 1686-os visszafoglalása után először a ferences, majd a jezsuita rend tulajdonába került. Utóbbiak barokk stílusban állították helyre.
Esterházy Pál nádor 1690-ben építtette föl az új barokk főoltárt, 1696-ban Pálffy Miklós tábornok előcsarnokot építtetett a főkapu elé, ugyanebben az évben Mátyás tornyát már barokk hagymasisak koronázta. 1707-re alakult ki a Loretói kápolna.
A templom előtt 1713-ban állították fel a fogadalmi pestis-emléket, azaz a Szentháromság-szobrot, amely az ország számos hasonló alkotásának mintájául szolgált.
Az 1723. évi nagy budai tűzvészben a templom is leégett. A tűz megolvasztotta harangjait, elpusztította orgonáját, bedöntötte oromzatát, bezúzta boltozatait és a déli harangtorony sisakját is.
1867-ben, a kiegyezés csúcspontjaként Simor János bíboros-hercegprímás itt koronázta magyar királlyá I. Ferenc József osztrák császárt és feleségét, Erzsébetet (Sissit) a Szent Koronával. Ebből az alkalomból, itt hangzott fel először Liszt Ferenc Koronázási miséje.
Schulek Frigyes tervei alapján nyerte el mai formáját
Ferenc József király 1873-ban kelt határozata alapján 1874–1896 között Schulek Frigyes vezetésével alakították ki az épület mai képét gótikus stílusban. A kőfaragó munkák Kauser Jakab keze nyomát dicsérik.
A munkák során eltávolították a barokk toldásokat, és a régebbi állapotok visszaállítására törekedtek. Sort került a Zsigmond-féle mellékszentélyek lebontására és az eredeti, egyszerűbb záródások visszaállítására. A Nagy Lajos-féle Mária-kaput kibontották, Mátyás harangtornyát megújították. Szinte valamennyi eredeti oszlopfőt hűen újrafaragott másolatra cserélték.
A restaurálás belső díszítőmunkáit és a berendezés elkészítését Schulek mellett Székely Bertalan és Lotz Károly irányította. Ők maguk festették az alakos festményeket, terveik alapján Kratzmann Ede készítette a színes üvegablakokat, és Mikula Ferenc faragta az új szobrászati díszítést. Az oltárképeket Zichy Mihály (Szent Imre-kápolna) és Aggházy Gyula (Loretói kápolna) festették, a főkapu domborművét, amely a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja, Lontay Lajos mintázta.
A Koronázó Főtemplom felújítása 1893-ra készült el.1898-ban helyezték ide III. Béla és első felesége, Châtillon Anna szarkofágját.
1916. december 30-án itt koronázta meg Csernoch János bíboros-hercegprímás IV. Károly királyt és feleségét, Zita királynét a Szent Koronával.
1936-ban a budai vár visszafoglalásának 250. évfordulóján helyezték el a jobb oldali külső apszisfalon azt a magyar és olasz nyelvű feliratot, mely Michele d’Aste bárónak állít emléket.
A második világháborúban Budapest ostroma alatt a németek, majd a szovjetek is táborként használták a templomot. 1950 és 1970 között a magyar kormány finanszírozásával nagyrészt felújították
1994-ben máig ismeretlen merénylő pokolgépet robbantott az épület Halászbástya felé nyíló kapujánál. Az értelmetlen terror tizenhat ablakot rongált meg.
Mátyás-templom látnivalói, nevezetességei
A templom belseje gazdagon díszített, számos értékes műalkotással. A főhajó képéhez hozzátartoznak a templom oszlopain függő zászlók, amelyeket Ferenc József koronázására hoztak Budára a tartományok képviselői.
Mátyás-torony – A déli harangtorony
A templom legjellegzetesebb része, amelyet Hunyadi Mátyás építtetett. A torony tetejéről csodálatos panoráma nyílik a budai várra és a Dunára.
Mária-kapu
A rózsaablakkal díszített kapu, a Mária-kapu az egyetlen figurális díszítésű gótikus kapuzat, amely Magyarország jelenlegi területén fennmaradt, ha töredékesen is.
A színes cserépfedés
A templom tetejét közel 150 ezer darab mázas Zsolnay cserép díszíti, amelyek a vörös, sárga és barna színben pompáznak.
A Béla-kápolna
Az északi oldalhajóból nyíló kápolnában őrzik III. Béla király (1172-1196) és felesége szarkofágját. A király Székesfehérváron megtalált maradványait 1898-ban temették ide, ez az egyik a Magyarországon épen maradt két királysírnak. (A másik, I. Andrásé a tihanyi apátságban van.)
Szentély
A sokszögzáródású főszentély központjában Schulek Frigyes koragót stílusjegyeket hordozó oltára áll. Az oltár főalapja a sugárkoszorúban megjelenő Szűz Mária.
A Madonna szobrot az országalapítás 1000. évfordulóján, 2000-ben, pápai engedéllyel koronázták meg a Magyar Szent Korona másolatával. A körben két sorban elhelyezkedő ablakokon egyetemes és magyar szentekhez kapcsolódó jelenetek láthatók.
Az oltártól balra látható a királyi oratórium erkélye, ahol az uralkodó a szertartásokon helyet foglalt. Ide az ún. Király-lépcsőn fel is lehet menni, a karzatot körülölelő termekben kiállítást rendeztek be a legutóbbi rekonstruálásról.
Szent István-kápolna
Az északi oldalon külön kápolnaként kapcsolódik a templomhoz a Szent István-kápolna. A Garami család temetkező kápolnájaként épült. A Szent Jobbot szerették volna elhelyezni itt, de végül maradt a Baziklikában. Ablakain a magyar szentekhez és a Szent Jobbhoz kapcsolódó történések láthatók.
Szent László-kápolna (Lotz Károly freskói)
A szentély mellett található kápolnában az 1077 és 1095 között uralkodó lovagkirály életét, legendáit és a halála utáni csodákat festette meg Lotz Károly a kápola két falán. A Szent László király szentté avatását kezdeményező III. Béla kiály és a szentté avatást végző pápa, III. Celesztin arcképe is megjelenik.
Az oltár középpontjában a híres győri Szent László herma másolata áll.
Szent Kereszt-kápolna
Az oltár díszítő kálvária és piata szobrait Mikula Ferenc faragta.
Loretói kápolna (Székely Bertalan)
A főkapu melletti kápolnában, a Loretói kápolnában áll a templom kegyszobra. A templom Mária szobrát a törökök nem semmisítették meg, csak elfalazták. A visszafoglaló ostrom egyik rohamában a fal ledőlt, és a mecsetben imádkozó törökök előtt megjelent az elfelejtett, Nagyasszonyt formáló szobor. A babonás rémületnek köszönhetően a templom már aznap este keresztények kezén volt. A jelenlegi kegyszobor egy márványból készült másolata az elveszett eredetinek.
Isten Báránya ablak, alatta „Mint a szép híves patakra”
A budavári Mátyás-templom üvegablakai közül az alsó sorban találhatóak a legdíszesebbek, melyek jelentős részét neves 19. századi művészek (Lotz Károly, Székely Bertalan) tervezték, ábrázolva szenteket és egyházi jeleneteket, köztük az „Isten báránya” (Agnus Dei) motívumot is.
Az Agnus Dei, amely Krisztust jelképezi, gyakran jelenik meg szimbolikus elemként a szentély üvegfestményein.
Felső ablakok
Először az alsó ablaksor készült el, majd utána a nyolc pár, vagyis összesen 16 felső ablak. A felső ablakok magyar szenteket, és a hozzájuk kapcsolódó személyeket ábrázolnak.
Tippek a Mátyás-templom látogatásához
- A templom nyitva tartásáról és a belépődíjakról érdemes előre tájékozódni.
- A Halászbástya felől található a jelenlegi bejárat, a belépőjegyeket a bejárati kapuval szembeni alacsony épületben tudjuk megváltani.
- A templomban lehet fotózni, de diszkrét módon.
- A templom környékén számos étterem és kávézó található, ahol megpihenhetünk és élvezhetjük a város látványát.
A Mátyás-templom nemcsak egy vallási épület, hanem a magyar történelem és kultúra szimbóluma is. Számos királyi esküvő és koronázás helyszíne volt, és azóta is számos fontos eseménynek ad otthont. A templom a budai vár egyik leglátogatottabb helye, és mindenképpen érdemes felkeresni, ha valaki Budapestre látogat.
