Mátraverebély – Szentkút remetebarlangok

A Szentkút remetebarlangok a Cserhát gyönyörű környezetében, a népszerű búcsújáró helyen, Mátraverebélyen találhatók. A szentkúti völgyre néző hét üreg a legépebben maradt fenn a Magyarországon található három középkori barlangmonostor közül.

Mátraverebély-Szentkút remetebarlangok

Remetebarlangok Magyarországon

Mátraverebély mellett két másik helyszínen találunk még középkori barlangmonostor maradványokat. A Nagymarosi-remetebarlangok, a Tihanyi Barátlakások és a szentkúti remetebarlangok elhelyezkedésükben, formájukban és történelmükben is hasonlítanak egymásra. Mindhárom meredek, könnyen faragható kőzetből álló hegyoldalban található. Az üregek között természetes mélyedések is előfordulnak, de főleg mesterségesen kialakítottak ki. Feltételezhetően létező nagyobb sziklaereszeket bővítették, alakították át remetebarlangoknak.

Mátraverebély-Szentkút remetebarlangok

Az üregek kis létszámú monostorok voltak, melyek valamely közeli nagyobb monostor felügyelete alatt álló kolóniák, a keleti egyházak szóhasználatában laurák voltak. Kápolnán kívül közösségi helyiségek (refektóriumok), ikonosztázok, lakócellák és raktárak tartoztak az üregrendszerhez.

A remetebarlangok kialakulása a kereszténység megerősödése után kezdődött. Előbb a keleti egyház bazilita szerzetesei alakították ki, rendezték be egyházi célokra az üregeket. Aztán az 1056-os egyházszakadás után a bencések vették át a monostorokat. A tatárjárásig együtt tevékenykedtek itt a keleti és a nyugati tanokat hirdető szerzetesek.

A tatárjárás után a tihanyi és a nagymarosi barlangmonostor bencés, a szentkúti cisztercita felügyelet alatt álltak. A barlangmonostorok szervezett egyházi élete a 14–15. századig tartott. Ezután csak elvétve akadt néhány szerzetes, aki önként vállalta a remeteéletet.

Mátraverebély – Szentkút remetebarlangok

“Népszerű búcsújáró hely. A forrás a Szent László-hasadékvölgy mélyén fakad, a középkori eredetű remetebarlangokban még a 18.. században is éltek szerzetesek. A kegytemplom és a kolostor 1763-ban épült, barokk stílusban. 2 barokk hagymakupolás tornya van, köztük timpanonos oromzat, barokk szobrokkal és szoborfülkékkel.” – ajánlott figyelmünkbe a barlanglakásokat Cseh-Mészáros Henriett, az Erdő lánya blog szerzője a csodálatos fotói mellé.

Mátraverebély-Szentkút remetebarlangok

A Szentkúti-remetebarlangok mesterséges üregek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Cserhát hegységben, Mátraverebélyen.

Mátraverebély Szentkút a 421 méter magas Meszes-tető aljában található, csodatevőnek tartott forrás miatt lett híres búcsújáróhely. A Meszes-tető déli oldalában található az a mesterségesen kialakított üregcsoport, melyet ma Szentkúti-remetebarlangoknak nevezünk. Ezek a barlangok egy kisebb monostort alkottak.

A Szentkúti-remetebarlangok együttese jelenleg hét üregből áll.

Nyugatról kelet felé:

  • a Műhely,
  • az Istálló,
  • a közös előtérből nyíló Konyha,
  • Központi Kápolna,
  • a Vezeklő (korábban lehet, hogy Ikonosztáz),
  • a Feszületes Kápolna,
  • a Lakóbarlang az illemhellyel.

A remetebarlangokat a Szentkúti Nagyboldogasszony-templom mögött lévő hídon átkelve, a jól kitaposott ösvényen tudjuk megközelíteni.

Nagyon köszönöm a fotókat Cseh-Mészáros Henriettnek!

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük