Mátraszentimre, hazánk legmagasabban fekvő települése
Mátraszentimre Mátra hegység Felső-Mátra részén fekvő alig négy száz fős település több szempontból is különleges. A több mint 21 km² területű településen élők száma alig haladja meg a négyszázat. Mátraszentimre látnivalói és a természet szépsége miatt egész évben kedvelt kirándulóközpont, télen valóságos síparadicsommá válik.
Mátraszentimre rövid története
A település tulajdonképpen hat, szétszórtan elhelyezkedő lakotthelyből áll: Mátraszentimre, Mátraszentistván, Mátraszentlászló, Bagolyirtás, Fallóskút és Galyatető.
Mártaszentimre 1944-ben jött létre, majd 1948-ban nyerte el mai határait. Magyarország legmagasabban fekvő települése abban is különleges, hogy legalacsonyabb és legmagasabb településrésze között 85 méter van. A legmagasabban fekvő településrésze Galyatető a maga 835 méterével. Galya-tető hazánk harmadik legmagasabb csúcsa 964 méter.
A vidéken a 18. és a 19. században üveghuták működtek, erre utalnak a településrészek régi nevei is.
Az 1930-as években az úri középosztály kedvelt klimatikus üdülőhelye volt. Ebben az időszakban épült például a mátraházai és a kékestetői szanatórium, valamint a galyatetői Nagyszálló, ami Kodály Zoltán kedvelt helye is volt. Ugyanebben az időben emelték a mára jelképpé vált Három falu templomát, illetve a galyatetői templomot.
Az 1930-as években óriási tűzvész pusztított. Akkoriban jelentős közteher sújtotta a lakosságot, aminek eredménye a ma is jellegzetes falukép: egy udvaron több porta is található.
1938-ban Szent István király halálának 900. évfordulója alkalmából országszerte hatalmas ünnepségeket rendeztek, ennek részeként kapta az akkori Ötházhuta a Mátraszentimre, Fiskalitáshuta a Mátraszentlászló, Óhuta a Mátraszentistván nevet. 1944 áprilisától vált Mátraszentimre önálló közigazgatási egységgé. Galyatetőt 1948-ban csatolták hozzá.
Mátraszentimre látnivalói, nevezetességei
Szent István király templom
Mátraszentimrétől nem messze, kellemes sétával érhető el a terméskőből épült Szent István király templom. A három falu Mátraszentimre, Mátraszentlászló, Mátraszentistván, nem tudott megegyezni a templom építésének a területéről, így az egri érsek jelölt ki egy helyet, mely mindhárom településtől azonos távolságra található. 1942-ben szentelték fel.
Béke királynéja templom és Mária-kápolna
A település fallóskúti részén áll legismertebb felső-mátrai búcsújáróhely, a Mária-kápolna. 1917-ben egy helyi asszony találkozott a Szűzanyával. Látomásának hatására találták meg a fallóskúti forrást, melynek vize a mai napig csodatévő erővel bír. Ennek a jelenésnek tiszteletére állították a Mária-kápolnát.
A második világháború után Mátraszentimre két árván maradt parasztházát megkapta a plébánia. A plébániahivatalt 1977-78-ben építették fel az egyik régi ház helyén. A másik vályogház helyén pedig 1980-ban szentelték fel a község központjában az új római katolikus templomot. A Szent Imre nevét viselő templom Németh Mária tervei szerint épült, a freskóját Kákonyi Asztrik festette.
A templom előtt álló Imre herceg mellszobrot 2007-ben avattak fel, Szent Imre születésének 1000-ik évfordulóján.
Később elkészült a szabadtéri oltár és a kápolna előtt álló Mária szobor is. 2006-ban megépítették a Béke királynéja templomot. A kápolna előtt található kút vizéért az ország több pontjairól is érkeznek látogatók, zarándokok.
Sík Sándor szobor
Sík Sándor piarista tartományfőnök és költő 1949 és 1959 között nyaranta hosszú heteket töltött a faluban. A templom falán is olvasható egy Sík Sándor idézet, valamint 2015-ben felavatták a Sík Sándornak emléket állító szobrot, amelyet Sütő Ferenc szobrászművész készített.
„Mátraszentimre, csepp falu,
Pirostetős házkoszorú
Cserzöldhajú hegyhomlokon.
Eperszemként szopogatom
Az édesillatú nevet,
Mely bújócskázva rámnevet
A kacskaringós utakon,
Hová lábam szeszélye von,
Mikor fel-felpillant reám
Egy-egy szemérmes encián.” (Sík Sándor: Mátra, részlet)
Mátra Ásványház
Az ásvány múzeum 150 négyzetméteres kiállítóterében Magyarországon talált ásványokon túl nagyszámú kollekciót tekinthetünk meg a világ minden tájáról. Mindemellett 50 fajta, egykor élt élőlény teljes vagy részbeni fosszíliája is megtekinthető a kiállítás kínálatában. Továbbá egy ásványcsiszoló műhely mindennapjaiba is betekintést nyerhetünk.
Vöröskő-kilátó
781 méter magasan található Vörös-kő kilátót egy egy régebbi torony helyére építették 2005-ben. A kilátóból csodálatos panoráma nyílik a Mátrától északra elterülő, dombokban és hegyekben gazdag tájra.
Csörgő szurdok
A Csörgő-szurdok hazánk egyik legvadregényesebb hasadéka, több tíz méteres andezitfalak között lehet megcsodálni a víz felszínformáló erejét.
Piszkéstetői Csillagvizsgáló
A Svábhegyi Csillagvizsgálóban a fényszennyezés miatt már nem lehetett színvonalas képeket készíteni a világűrről, ezért hoztak itt létre egy megfigyelő állomást, ahol folyamatos kutatómunka folyik. A több részből álló komplexum épületét az Ybl-díjas Szrogh György tervezte az Oroszlán csillagkép mintájára. 1960 szeptemberében került átadásra. A látogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges!
Bagolyirtás szánkópálya
Bagolyirtás egy Mátraszentimre mellett található, 800 méteres magasságban fekvő kis üdülőövezet. A jelenleg már nem üzemelő sípálya tányéros felvonóját több mint 30 éve létesítették. A pálya nyomvonalát egyre jobban kezdi visszavenni a természet, viszont ha esik a hó kiválóan alkalmas csúszkálásra.
Nagyon köszönöm a fotókat Buják Máriának!