Mátraszentimre, hazánk legmagasabban fekvő települése
Mátraszentimre Mátra hegység Felső-Mátra részén fekvő alig négy száz fős település több szempontból is különleges. A több mint 21 km² területű településen élők száma alig haladja meg a négyszázat. Mátraszentimre látnivalói nyáron sem elhanyagolhatóak, de a kedvelt kirándulóközpont télen valóságos síparadicsommá válik.
Mátraszentimre története
A település tulajdonképpen hat, szétszórtan elhelyezkedő lakotthelyből áll: Mátraszentimre, Mátraszentistván, Mátraszentlászló, Bagolyirtás, Fallóskút és Galyatető.
Mártaszentimre 1944-ben jött létre, majd 1948-ban nyerte el mai határait. Magyarország legmagasabban fekvő települése abban is különleges, hogy legalacsonyabb és legmagasabb településrésze között 85 méter van. A legmagasabban fekvő településrésze Galyatető a maga 835 méterével. Galya-tető hazánk harmadik legmagasabb csúcsa 964 méter.
A vidéken a 18. és a 19. században üveghuták működtek, erre utalnak a településrészek régi nevei is.
Az 1930-as években az úri középosztály kedvelt klimatikus üdülőhelye volt. Ebben az időszakban épült például a mátraházai és a kékestetői szanatórium, valamint a galyatetői Nagyszálló, ami Kodály Zoltán kedvelt helye is volt. Ugyanebben az időben emelték a mára jelképpé vált Három falu templomát, illetve a galyatetői templomot.
Az 1930-as években óriási tűzvész pusztított. Akkoriban jelentős közteher sújtotta a lakosságot, aminek eredménye a ma is jellegzetes falukép: egy udvaron több porta is található.
1938-ban Szent István király halálának 900. évfordulója alkalmából országszerte hatalmas ünnepségeket rendeztek, ennek részeként kapta az akkori Ötházhuta a Mátraszentimre, Fiskalitáshuta a Mátraszentlászló, Óhuta a Mátraszentistván nevet. 1944 áprilisától vált Mátraszentimre önálló közigazgatási egységgé. Galyatetőt 1948-ban csatolták hozzá.
Galyatető kilátó
Mátraszentimre látnivalói
A település fallóskúti részén áll legismertebb felső-mátrai búcsújáróhely, a Mária-kápolna.
A második világháború után Mátraszentimre két árván maradt parasztházát megkapta a plébánia. A plébániahivatalt 1977-78-ben építették fel az egyik régi ház helyén. A másik vályogház helyén pedig 1980-ban szentelték fel a község központjában az új római katolikus templomot. A Szent Imre nevét viselő templom Németh Mária tervei szerint épült, a freskóját Kákonyi Asztrik festette.
A templom előtt álló Imre herceg mellszobrot 2007-ben avattak fel, Szent Imre születésének 1000-ik évfordulóján.
Sík Sándor piarista tartományfőnök és költő 1949 és 1959 között nyaranta hosszú heteket töltött a faluban. A templom falán is olvasható egy Sík Sándor idézet, valamint 2015-ben felavatták a Sík Sándornak emléket állító szobrot, amelyet Sütő Ferenc szobrászművész készített.
„Mátraszentimre, csepp falu,
Pirostetős házkoszorú
Cserzöldhajú hegyhomlokon.
Eperszemként szopogatom
Az édesillatú nevet,
Mely bújócskázva rámnevet
A kacskaringós utakon,
Hová lábam szeszélye von,
Mikor fel-felpillant reám
Egy-egy szemérmes encián.” (Sík Sándor: Mátra, részlet)
Mátraszentimre látnivalói között meg kell említeni a Mátra Ásványházat, a Vöröskő-kilátót és a Piszkéstetői Csillagvizsgálót.
Nagyon köszönöm a fotókat Buják Máriának!
