Martonvásári Brunszvik-kastély, ami Beethovent is elbűvölte
Budapesttől mindössze 30 km-re található a martonvásári Brunszvik-kastély. A Brunszvik család ősi kastélyában Beethoven is többször vendégeskedett. A nagy zeneszerző tiszteletére egy Beethoven Emlékmúzeumot is kialakítottak a kastélyban. A martonvásári kastély épületének csak kis része látogatható, a többi részen agrárkutatások folynak. Az eredetileg barokk stílusban épült Brunszvik-kastély 70 hektáros parkja rengeteg természeti értéket tartogat, nyaranta komolyzenei koncerteket tartanak az árnyas fák alatt. 2019-ben adták át a parkban működő és interaktív kiállításokkal csábító Agroverzum Tudományos Élményközpontot.
Martonvásár rövid története
Martonvásár Fejér megyében található, a Martonvásári járás székhelye. A város a 7-es számú főút mellett fekszik Budapesttől 30, Székesfehérvártól szintén 30 kilométerre. A településen keresztül folyik a Szent László-patak.
Martonvásár feltehetően már időszámításunk előtt lakott volt. Kelta népek vagy szarmaták, majd a római hódítás után a honfoglaló magyarok éltek itt, ezt bizonyítják a tárgyi emlékek is. 1268-ban már városként említik, amely a kereskedelem élénkülésével tovább bővült, ugyanis a Buda-Fehérvár kereskedelmi út mentén feküdt. Ekkoriban minden bizonynal Martonvásár lehetett Fejér megye második legnagyobb városa Székesfehérvár után.
A törökök számtalan hadjáratot vezettek keresztül a településen, így a 16. század közepére teljesen elnéptelenedett. Az 1770-es években a terület a Brunszvik család birtokába került, akik nagyszabású építkezésbe kezdtek, így jött létre a város római katolikus temploma. A munkálatok sok telepest vonzottak a nemrég még kihalt területre.
A városhoz már 1861-ben tartozott vasút, ez volt a második legjelentősebb vasútvonal Magyarországon. A vasútállomás másik funkciója az volt, hogy a lassú szerelvényeket szénnel és vízzel töltsék fel.
A sokat megélt kastély 1945-ben hadi kórházként működött, majd gazdátlan lett.
A második világháború is nagy károkat okozott a településen, de a Brunszvik család korábbi birtokainak szétosztásával lehetőség nyílt a mezőgazdaság további növelésére. Ennek köszönhetően 1951-ben mezőgazdasái kutatóintézet alakult a térségben, ez 1953-tól a Magyar Tudományso Akadémia kezelésében áll.
Martonvásár látnivalói, nevezetességei
- Brunszvik-kastély, kastélykert (angol kert) (70 hektár),
- Óvodamúzeum,
- Beethoven Múzeum,
- Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete
- Római katolikus templom (1773, barokk), benne: Cymbal-freskók és késő barokk szobrok
Martonvásári Brunszvik-kastély története
Martonvásár fő nevezetessége a barokk stílusban épült Brunszvik-kastély. A kastély a rengeteg átalakításnak köszönhetően ma már neogótikus stílusú.
A kastély 1781-ben épült, a birtok ekkor még a Beneiczky család tulajdonában volt.
Brunszvik Antal Mária Terézia királynőtől kapta a grófi rangot és a martonvásári birtokot. A kastély első átépítése 1783 és 1785 között történt. Ekkor 11 helyiség volt az egyik szárnyon, 6-7 a templom túlsó oldalán.
A következő renováció Brunszik Ferenc nevéhez fűződik, aki az 1820-as években emeletet húzatott fel a kastélyra, és klasszicista stílusban átépítette.
A kastély mai külseje az 1870-es neogót stílusú átépítéskor alakult ki Brunszvik Gézának köszönhetően. A szabálytalan alaprajzú épület romantikus báját a csúcsíves, nagy ablakai, karcsú tornyai adják.
Brunszvik Antal és később fia, Ferenc virágzó gazdaságot teremtett. A kastély köré varázsolt földi paradicsomba rengeteg növényritkaságot telepítettek. A park fái között találunk mocsári ciprust, fekete égert, páfrány fenyőt, juhart, platánt, amerikai szivarfát és balkáni vadgesztenyét is.
Brunszvik Ferenc csak 1822 után modernizálta a kastélyt, klasszicista stílusban átépíttette és egy emelettel megtoldotta. Angolos neogót külsejét 1875 táján kapta, amikor Ferenc fia, Géza átalakíttatta az épületet.
A 19. század végén a nehéz anyagi helyzetbe került Brunszvik család kénytelen volt eladni a birtokot. Előbb Habsburg József főherceg, majd Dreher Antal sörgyáros vásárolta meg. Az államosítás után a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete kapta meg.
Beethoven Emlékmúzeum
A 19. század első évtizedében többször vendégeskedett a martonvásári Brunszvik-kastélyban Beethoven, mint a Brunszvik-lányok zongoratanára. A hallhatatlan zeneszerzőt a környezet szépsége mellett a Brunszvik családhoz, főként a család hölgytagjaihoz fűződő barátság vonzotta ide.
Beethoven nem szeretett tanítani, de a lányokkal kivételt tett és 16 napig foglalkozott velük. A tanítványain keresztül ismerkedett meg Brunszvik Ferenccel, a lányok testvérével, aki később barátja és mecénása lett.
Több remekművet, többek közt az Appassionata-szonátát alkotta varázslatos miliőben.
A kastélyban kialakított Beethoven Emlékmúzeumban a család nőtagjainak Beethovennel folytatott levelezését, valamint a művész és a család életével kapcsolatos dokumentumokat mutatják be. Látható többek között a zeneszerző hajtincse, szoborportréja és arcképe, megismerhetjük magyar vonatkozású műveit és egyéb magyarországi kapcsolatait is.
2020-ban ünnepeltük Beethoven 250. születésnapját, ebben az évben megújult a kastély 30 éves kiállítása is.
A kastélyépület többi részében irodák működnek, ezek nem látogathatók. A tulajdonos az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja (Agroverzum), a menzájuknak az egykori istálló ad otthont. Egy másik épületben működik a látogatóközpont, ahol egy izgalmas, interaktív tárlaton ismerkedhetünk meg az agrárgazdaság mindennapjaival.
Brunszvik-kastély parkja
A 70 hektáros parkon átfolyó Szent László-patak vize kis tavat és egy szigetet alkot. A sziget hatalmas, árnyas fái rejtik a zene óriás szobrát és a szabadtéri színpadot, ahol nyaranta 3 alkalommal felcsendülnek Beethoven melódiái.
Régen a kastély parkjában volt látható hazánk egyetlen óvoda történeti kiállítása, az Óvoda Múzeum, tisztelegve az első magyar kisdedóvó alapítója Brunszvik Teréz előtt. Ezt most a parkon kívül, a kastéllyal szemben találjuk.
A főépületen az 1920-as években kisebb átalakítások történtek. 1945-ben hadi kórházat rendeztek be. 1953-tól a Tudományos Akadémia fennhatósága alá tartozik. A háborús károk után, az 1970-es években Budai Aurél tervei szerint állították helyre. Ma a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának ad otthont, ahol mezőgazdasági és biológiai kutatómunka folyik.
Agroverzum Tudományos Élményközpont a kastély területén
2019-ben adták át az élményközpontot, ahonnan a park és a múzeumok is megközelíthetőek.
„Miközben játszol, kísérletezel, érdekes tárgyakat és képeket nézel az Agroverzum kiállításain, vagy részt veszel a programjainkon, egy kutatói közösség mindennapjait ismerheted meg. Munkájuk eredménye befolyásolja, milyen lesz az életünk. Itt megismerheted az agrártudományokat és a jövőnket meghatározó, új eredményeket is. Bemutatjuk, hogyan veszi fel a harcot a tudomány a globális klímaváltozás okozta környezeti, társadalmi és gazdasági problémákkal, és te mit tehetsz azért, hogy csökkentsd ezt a veszélyt.
Az Agroverzum Tudományos Élményközpontot Martonvásáron, a Brunszvik-kastély parkjában találod, ahol a Beethoven Emlékmúzemot is.
Az Agroverzum, a Kastélypark és a Beethoven Emlékmúzeum jegypénztára az Élményközpontban van. A Kastélypark és a Beethoven Emlékmúzeum az Agroverzum épületén át közelíthető meg. Külön-külön és együtt is látogathatók. A Kastélyparkban tanösvény ismerteti a látnivalókat, ahol táblák jelzik az útvonalat. Letölthető applikációkkal, szórakoztató feladatokkal, rejtvényekkel járható végig az út. A Kastélyparkban babakocsival is sétálhatsz.” – olvasható az élményközpont oldalán.
A kastélypark belépőjeggyel látogatható, a Beethoven Emlékmúzeumba külön belépőjegy váltása szükséges.
Ha mindent megszeretnénk nézni, akkor érdemes egy fél napot szánni a martonvásári kastély felkeresésére.
Nyitvatartási és egyéb információk az Agroverzum oldalán olvashatók.
Az alábbi leírásban még több fotót találsz és információt olvashatsz a kastély parkjáról.
