Máriagyűdi templom, Mária-kegyhely a Tenkes lábánál
A Máriagyűdi templom, a híres Mária-kegyhely a Baranyai megyei Siklós város településrészén található. A legenda szerint Szent István idejében bencés szerzetesek végeztek hittérítést a környéken és a Tenkes-hegy lábánál fakadó forrásnál, fából készült Szűz Mária-szobrot helyeztek el és kápolnát építettek. A törökkorban leégett fatemplom helyén építették mai is látható kéttornyú, barokk stílusú római katolikus kegytemplomot a 18. században a ferences szerzetesek. A gyakori imameghallgatások és a 17. századi Mária-jelenések miatt Máriagyűd és a Sarlós Boldogasszony tiszteletére felszentelt Bazilika az egyik legismertebb zarándokhely Magyarországon.
Máriagyűd rövid története
Máriagyűd a váráról híres Siklós város településrésze Baranya vármegyében. Önálló községként neve 1934-ig Gyűd volt, 1977-ben csatolták Siklóshoz, amikor az városi rangot kapott..
A mai Máriagyűd dombja alatti forrás a már a Római Birodalom idején természetes pihenőhelyként szolgált, amikor erre futott a Sopianae-t (a mai Pécset) és Mursát (a mai Eszéket) összekötő út. Később hunok, longobárdok, avarok, majd szlávok laktak ezen a vidéken, valószínű tőlük származik a Mária-szobor, amit később a bencések megtaláltak.
A falu nevét a magyar honfoglalók közt érkező Győd (vagy Eudu, Győd, Gyödö) vezérről, Etu kun vezér fiáról kapta. Szent István király az 1000 körül Pécsváradra telepített bencés szerzetesekre bízta a vidéket. 1006-ban találtak egy Mária-szobrot, ami fölé kápolnát emeltek 1148-ban II. Géza király templomot építtetett itt. A kápolnát a 15. században gótikus stílusban újjáépítették, majd a 18. században nagy barokk stílusú templomot emeltek.
Máriagyűdi templom története
Máriagyűdöt 1977-ben csatolták Siklóshoz, neve 1934-ig Gyűd volt. A Tenkes-hegy alatti forrás a Római Birodalom idején természetes pihenőhelyként szolgált a Sopianae-t (a mai Pécset) és Mursát (a mai Eszéket) összekötő út mentén.
A falu a nevét a magyar honfoglalók közt érkező Győd vezérről kapta. Szent István király a Pécsváradra telepített bencés szerzetesekre bízta a vidéket, nekik tulajdonítják az első kápolnát. 1148-ban II. Géza király templomot építtetett itt. A 15. században gótikus stílusban újjáépítették.
A török megszállás idején mecsetet alakítottak ki, majd előbb a görögkeletiek, majd a kálvinisták vették birtokba, később került vissza a katolikusokhoz.
Az eredeti Mária-szobor ma a Horvátországhoz tartozó Eszéken látható, a Rákóczi-szabadságharc idején került oda, azért, hogy a várható harcok nehogy kárt tegyenek benne. A szatmári béke (1711) után a gyűdiek visszakérték, de nem jártak sikerrel. Jelenleg Rudnay Mátyás által állítatott kép látható a gyűdi oltáron.
A korabeli feljegyzések szerint Szűz Mária 1687-ben jelent meg fényözönben az akkor még apró templom ablakában egy Tamás nevű katolikus gazdának. Ekkor a templom még a kálvinisták tulajdonában volt. A következő jelenés Mátyás siklósi ispán előtt volt, a vele lévő Huppi János kálvinista gazda azonban nem látta, csak miután Mátyás azért imádkozott. Ezután a szigetvári Vecchi gróf generálishoz fordult, aki megparancsolta, hogy a templomot adják vissza a katolikusoknak.
A kereszt alaprajzú mai templom 1742-ben épült, Batthyány Kázmér gróf, horvát bán adományából barokk stílusban.
A Sarlós Boldogasszonynak szentelt barokk kegytemplomot VII. Pius pápa ismerte el zarándokhelynek 1805-ben. A kegyhelyhez kötődnek Mária következő népnyelvi nevei: Harsányhegy fehér asszonya, Forrásközi Boldogasszony.
1995-1996-ban nagyarányú külső és belső műemléki felújításokat végeztek, ekkor készültek a templom belső falfestményei, melyek Szilágyi András és testvére Szilágyi Domokos művei.
2008. szeptember 14-én bazilika címet adományozott a kegytemplomnak XVI. Benedek pápa.
Máriagyűdi zarándoklat és szállás
A kegytemplomtól keletre található a Szentkút, melynek vizét a „gyűdi korsókban” vitték haza az idelátogató zarándokok.
A mai kegytemplomhoz csatlakozó Szent Mihály kápolna jobb oldalán található csúcsíves bemélyedés a hagyomány szerint az eredeti kápolna beépített maradványa.
A kegytemplomi dombon Kálváriát építettek. A stációk domborművei a pécsi Zsolnay porcelángyárban készült kerámia kegyképek. A piéta Szitányi Gábor alkotása.
A máriagyűdi templom a végállomása a Magyar zarándokút elnevezésű zarándokútnak, amely keresztben érinti az országot. A Komárom-Esztergom vármegyei Esztergomtól Máriagyűdig zarándokolhatunk rajta.
A Máriagyűdi kegytemplom melletti ferences rendház 1739-ben a hívek adományaiból és a Batthyány-család támogatásával épült, barokk stílusban. A kolostort a Pécsi Püspökség 2003-ban felújította és átalakította zarándok fogadó-központtá. A háromszintes épület földszintjén található az 50 fős ebédlő, az első és második szinten pedig 17 szobában 34 fő számára biztosít szálláslehetőséget 2*-os turistaszállás kategóriájában.
Máriagyűdi templom fő búcsújai
Máriagyűdön minden Mária-napkor és jelesebb katolikus ünnep alkalmával búcsút tartanak, évente 25-27 alkalommal. Az évente idelátogató zarándokok számát ötszázezerre becsülik.
A kegyhely búcsúnapja Sarlós Boldogasszony napján, július 2-án van.
Öt nagy búcsút tartanak:
Pünkösd – roma zarándoklat
Szentháromság vasárnapja
Sarlós Boldogasszony – ifjúsági búcsú
Nagyboldogasszony – főbúcsú
Kisboldogasszony – főbúcsú, a németek búcsúja.
A teljes búcsúnaptár a bazilika hivatalos oldalán található.
