Máriabeszterce, a legnagyobb Mária-kegyhely Horvátországban
A Zágráb közeli Máriabeszterce (horvátul Marija Bistrica) arról nevezetes, hogy itt található legnagyobb Mária-kegyhely Horvátországban. A nemzeti zarándokhelyen évente több százezer zarándok imádkozik a Boldogasszony csodatevő szobra előtt vigaszt és megbékélést remélve.
A bloghoz tartozó Közel és távol – uatzást kevelők Facebook csoportban, rendszeresen játszunk Hol jártam? játékot. Magam is nagyon szeretem ezt a fajta fejtörőt. Többnyire információ nélkül vagy minimális információval töltünk fel fotókat egy számunkra kedves, emlékezetes helyről és várjuk, hogy a többiek kitalálják. Ha nem megy rögtön, akkor egyre több információval segítünk közelebb jutni a megoldáshoz. Azért néha előfordul, hogy egy-egy feladvány kifog rajtunk. Így jártunk Várszegi Rozália fotóival, aki végül elárulta, merre járt. Az egyértelmű volt, hogy Európa, nem Magyarország és egy katolikus kegyhely lehet.
Aztán elárulta: „Ez a zarándok hely Marija Bistrica (Mária Beszterce)Horvát ország legnagyobb kegyhelye Zágráb mellett. Azért örülök, hogy már a második hely, amit nem tudtatok kitalálni.”
Máriabeszterce (Marija Bistrica)
A település a nevét a közelben csordogáló Bistrica patakról kapta. 1209-ben említik először, amikor II. András visszaadta azt hívének, korábbi tulajdonosának. Szent Péternek és Szent Pálnak szentelt egyházát 1334-ben említik először.
A Havas Boldogasszony bazilika több száz éves zarándokhely és búcsújáróhely. 15. századi kegyszobra eredetileg az innen 3 km-re lévő Szent Vid tiszteletére szentelt fakápolnában volt elhelyezve. 1544-ben a török elől menekítették ide. Előbb elásták, majd 1588-ban előkerült. 1650-ben újra elrejtették az oldalfalban, ahonnan 1684-ben bukkant elő. Ezután lett búcsújáróhely.
1715-ben a kegyszobornak új főoltárt emeltek az akkor még Szent Péter és Szent Pál templomban. A barokk stílusban átépített és kibővített templomot a Havas Boldogasszony tiszteletére 1731-ben szentelték fel. Ekkor változott a korábban Besztercének hívott település neve Máriabesztercére.
1852-ben Lovro Ježek helyi tanító megalapította a dalárdát, mely a mai napig is működik. 1879-ben a régi templom helyett egy nagyobb, kéttornyú templomot emeltek. 1880-ban tűz ütött ki az épülő templomban, de a kegyszobor sértetlen maradt. 1923-ban XI. Piusz pápa a kegytemplomot „basilica minor” rangra emelte.
1935-ben Antun Bauer zágrábi püspök a Besztercei Szűzanyát a Horvátok Királynéjának nyilvánította. A Szentszék 1987. június 20-án július 13-át a Besztercei Szűzanya ünnepévé nyilvánította. A kegyhely nagy eseménye volt II. János Pál pápa 1998. október 3-i látogatása.
Nagyon köszönjük a fotókat Várszegi Rozáliának!
