Tiszavirágzás, a Hungarikummá is választott természeti csoda

A tiszavirágzás, a tiszavirágok, azaz a kérészek rendkívüli nászrepülése. A 8-12 centis, csak egy napig élő rovarok rendkívül látványos rajzása, azaz násztánca (hímek a levegőben párosodnak a nőstényekkel) a Tisza több szakaszán megfigyelhető. A rendszerint mindössze néhány napig, legfeljebb egy-két hétig tartó természeti jelenségben június közepétől a Tisza déli szakaszán, Szolnoktól Szegedig, a késő délutáni óráktól naplementéig gyönyörködhetünk. A Hortobágyi Nemzetiparkhoz tartozó Tiszakürti Arborétum rendszeresen szervez tiszavirágzás néző túrákat.

tiszavirágzás a Tiszán

Mi a tiszavirág és a tiszavirágzás?

A tiszavirág (Palingenia longicauda) a nevével ellentétben nem növény, hanem egy rövid életű kérészfaj. A tiszavirág a legnagyobb európai kérész, a kérészek (Ephemeroptera) rendjébe tartozik. Általában 2,5 – 3,8 ccentiméteres, de a fehér farksertéivel a 12 cm hosszt is elérheti. Különleges násztáncukról és egy napig tartó életükről híresültek el. Nekik köszönhető a kérészéletű kifejezésünk, amivel a nagyon rövid ideig tartó eseményekre, jelenségekre utalunk.

Az igen rövid életű, tömeges násztáncot járó rovarokról, a kérészekről már Arisztotelész (Kr. e. 384-322) is említést tesz. Az ókorban igen találóan egynapinak nevezték őket.

A magyarországi tiszavirágzás európai és világszinten is nagy jelentősséggel bír. Az ókorban még egész Európában elterjedtek voltak, mára már szinte csak hazánkban találkozhatunk velük. Az 1970-es években a folyószabályozások és légszennyezések miatt a Dunából is kipusztultak.

Bíztató jel, hogy az ezredfordulóra sok régi élőhelyére visszatelepült: a Tisza mellett újra megjelentek a Bodrogban, a Berettyóban, a Körösök vízrendszerében, a Marosban és a Keleti-Főcsatornában is.

A kérészek a víz felszínére rakják a petéiket. A peték a tó fenekére süllyednek. A lárva állapot 3 évig tart, ez alatt elsősorban folyami sziklák alatt, dús növényzet közt élnek 10.000 – 100.000 egyedszámú telepeken, ezalatt általában 20-30-szor vedik. Az utolsó vedlés felnőtt korban történik meg, amikor a násztáncukat járják.

tiszavirág, kérész

A tiszavirág a Tisza folyó ökológiai rendszerének fontos kulcsfaja. Magyarországon a tiszavirág 1993 óta védett, az élőhelyére és minden alakjára (lárva, szubimágó, imágó, kifejlett rovar, elpusztult kérésztetem) kiterjed a védelem. A Tiszavirág és a „tiszavirágzás” bekerült a hungarikumok közé, a Magyar Értéktár természeti környezet kategóriájának tételei közé választották 2020-ban.

Természetkárosítás bűncselekménynek számít a rajzásba motorcsónakkal szándékosan belehajtani, mert az jelentősen megzavarja és elpusztítja a násztáncukat végző védett kérészeket. A Tiszai Vízi Rendészeti Rendőrkapitányság – a társhatóságokkal együttműködve a rajzás idején, a természetvédelmi őrökkel, a polgárőrség vízi tagozatával és a halászati őrökkel közösen – fokozottan és rendszeresen ellenőrzik a Tiszát és mellékfolyóit.

Mikor és hol látható a tiszavirágzás?

A Tisza különböző szakaszain más-más időpontban, június elejétől a végéig találkozhatunk a különleges jelenséggel. Az egyes szakaszokon azonban csak pár napig élvezhetjük a látványt.

A kérészek rajzása az esti órákban kezdődik és körülbelül három órán át tart. A rajzás nyitányaként a hároméves lárvák feljönnek a víz felszínére. Felemelkedésüket a lárvabőr alatt felhalmozódó gáz segíti. A lárva a víz felszínén dobja le utolsó ruháját és ezzel szárnyas rovarrá válik. A nőstények a lárvabőrből kibújva azonnal párzóképesek. A hímek további vergődéssel a parton válnak párzóképes egyeddé (imágóvá). Az imágók a hosszú fartoldalékkal a víz felett repülve keresik a nöstényeket.

A párzás után a nőstények a folyó felett 5-10 méteres magasságban haladnak a víz folyásirányával ellentétesen. Majd leereszkednek a vízre, ahol lerakják a petéiket. A kérészek a nagy esemény után elpusztulnak. A peték lesüllyednek a mederfenékre és kezdődik a három éves lárva időszak.

Azon túl, hogy rendkívül látványos a tiszavirágzás, fontos ökológiai jelentősége is van. A lárvák és a tetemek számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgálnak. A lárvák az aljzaton történő furkálással egyben élőhelyet is teremtenek más mederfenéki élőlények számára.

Tiszavirágzás Szolnok és Szeged között

A Tisza déli szakaszán, Szolnok és Szeged között fordulnak elő legnagyobb számban a kérészek. Szolnok egyik látványossága a tiszavirág szökőkút, de hazánk leghosszabb gyalogos hídját, a Tiszavirág hidat is a kérészekről nevezték el. A szegedi Tiszaparton 1998 óta áll Farkas Pál Tiszavirágzás című szobra.

Farkas Pál Tiszavirágzás című szobra Szegeden

Az egyedül álló természeti jelenség szemlélése során sem feledkezhetünk meg a természet védelméről. A repülő rovarok gyűjtése, a nagy sebességű vízi járművekkel okozott károk a kérészek nászrepülését és szaporodásuk, fejlődésük zavartalanságát, végső soron tehát fennmaradásukat fenyegetik.

A kérész 1993 óta védett, természetvédelmi értéke jelenleg minden megjelenési formájában, egyedenként tízezer forint. 2020 tavaszán bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe is.

A Hortobágyi Nemzetiparkhoz tartozó Tiszakürti Arborétum rendszeresen szervez tiszavirágzás néző túrákat. A tiszavirágzás-megfigyelő és fotó túrán előzetes regisztráció után lehet résztvenni. Az arborétum fogadóépületében meghallgatott előadást követően rövid gyalogtúrával juthatnak el a résztvevők a tiszainokai kikötőbe, ahol a rajzás testközelből figyelhető meg. Kishajóra szállva a vízen is tovább szemlélhető a kérészek násztánca. A tiszavirágzást követően egy szalonnasütéssel és borkóstolással egybekötött közös élménymegosztásra várják vendégeket az arborétumban.

További információkat találsz a Tiszakürti Arborétum oldalán.

Tiszavirágzás videón

Találtam egy csodálatos, David Attenborough által készített videót. Angol gyakorlásnak is jó!

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

6 + 17 =