Makó látnivalói – a hagyma hazája
Makó, a Maros jobb partján fekvő Csongrád megyei város neve joggal forrt egybe a hagymával, ami hungarikumnak számít, és Makovecz Imre csodálatos épületeivel. A messze van, mint Makó Jeruzsálemtől szólásnak viszont semmi köze a dél-alföldi városhoz.
Makó első írásos említése 1247-ből maradt fenn, amikor a település helyén folyami átkelő jött létre. Átkelőre utal az első, Felvelnök (Feluelnuk) neve. 1299-ből fennmaradt oklevélben Felvelnök helyett már Makófalvának hívják. A „falva” utótag a 15. század végén, 16. század elején tűnt el végleg.
Makó látnivalói
A város szülötte Szirbik Miklós református lelkész vette rá a törpebirtokosokat és kisbérlőket a hagymatermesztésre a 18. század végén. Tiszteletére szobrot állítottak és és templomot is emeltek a 20. század utolsó évtizedében.
A Makovecz Imre által tervezett Hagymaház a hagymakultusz központja. A város közösségi házának szánták, ez a hagymafesztiválok központi helyszíne is.
A volt megye háza, ma Városháza a Széchenyi téren a Dél-Alföld talán legszebb klasszicista palotája.
Makó fontos kincse a termálvíz, amelyet a fúrások 1956-ban juttattak felszínre. A gyógyvíz jótékony hatásait a Marosból származó gyógyiszap egészíti ki. A Hagymatikum, a termál- és gyógyfürdő új épülete 2012-ben került átadásra.
Honnan ered a messze van, mint Makó Jeruzsálemtől szólás?
A szólás eredetére vonatkozóan csak találgatások vannak. Annyi biztos, a 13. századi keresztes hadjáratokkal függ össze. A jeruzsálemi Szent Sírhoz igyekvő zarándokok Acco-ba, a szentföldi kikötőbe érkeztek, ahonnan gyalog vagy szamárháton tették meg az utat Jeruzsálemig. Valószínű, hogy a fáradt zarándokok a rekkenő hőségben gyalogolva mondogathatták, hogy „messze van, mint Acco Jeruzsálemhez.” Vélhetően az Acco és a Makó nevek összecsengéséből és félrehallásból alakult ki a magyar változat.
A második lehetséges magyarázat II. Andráshoz, III. Béla király fiához és annak Makó nevű vitézéhez köthető. III. Béla Szent László példáját követve a Szentföldre készült, ám ebben halála megakadályozta. Végrendeletében másodszülött fiára, Andrásra hatalmas pénz összeget hagyott, azzal a kikötéssel, hogy ezt a pénzt a Szentföld védelmére irányuló keresztes hadjáratra kell fordítania.
II. András végül 1217-ben érte el a Szentföldet. Makó is nagyon vágyott rá, hogy eljusson Jeruzsálembe. Egy alkalommal, miután alaposan felöntött a garatra, a dalmáciai Spalatóban (Split) lehorgonyzott hajón aludt. Mély álmából felriadva azt hitte, hogy már a Szentföldön van, ekkor születhetett a ma is sokszor elhangzó szólás: „Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől.”
II. András a hadjáraton nagy lábon élt: bőkezűen adományozott, ereklyéket vásárolt. Aztán amikor elfogyott a pénze, Gizella királyné koronáját is eladta, amit a veszprémi püspökségtől kért kölcsön.
Bármelyik történet is igaz, egy biztos: a mondásnak semmi köze sincs Makó városához, ugyanis a keresztes hadjárat idején az alföldi települést még Felvölnek nevezték, sőt írásos említése is későbbi.
További olvasnivalók Makó városáról
- Hagymatikum Makón – Makovecz tervezte termál- és gyógyfürdő
- Makovecz Imre épületei Makón
- Lombkorona sétány Makón – nemcsak kalandvágyóknak
