Makó látnivalói – a hagyma hazája

Makó, a Maros jobb partján fekvő Csongrád megyei város neve joggal forrt egybe a hagymával, ami hungarikumnak számít, és Makovecz Imre csodálatos épületeivel. A messze van, mint Makó Jeruzsálemtől szólásnak viszont semmi köze a dél-alföldi városhoz.

Hagymatikum Makón

Makó első írásos említése 1247-ből maradt fenn, amikor a település helyén folyami átkelő jött létre. Átkelőre utal az első, Felvelnök (Feluelnuk) neve. 1299-ből fennmaradt oklevélben Felvelnök helyett már Makófalvának hívják. A „falva” utótag a 15. század végén, 16. század elején tűnt el végleg.

Makó látnivalói

A város szülötte Szirbik Miklós református lelkész vette rá a törpebirtokosokat és kisbérlőket a hagymatermesztésre a 18. század végén. Tiszteletére szobrot állítottak és és templomot is emeltek a 20. század utolsó évtizedében.

A Makovecz Imre által tervezett Hagymaház a hagymakultusz központja. A város közösségi házának szánták, ez a hagymafesztiválok központi helyszíne is.

A volt megye háza, ma Városháza a Széchenyi téren a Dél-Alföld talán legszebb klasszicista palotája.

Makó fontos kincse a termálvíz, amelyet a fúrások 1956-ban juttattak felszínre. A gyógyvíz jótékony hatásait a Marosból származó gyógyiszap egészíti ki. A Hagymatikum, a termál- és gyógyfürdő új épülete 2012-ben került átadásra.

Makovecz Imre épületei Makón, Hagymatikum Makó

Honnan ered a messze van, mint Makó Jeruzsálemtől szólás?

A szólás eredetére vonatkozóan csak találgatások vannak. Annyi biztos, a 13. századi keresztes hadjáratokkal függ össze. A jeruzsálemi Szent Sírhoz igyekvő zarándokok Acco-ba, a szentföldi kikötőbe érkeztek, ahonnan gyalog vagy szamárháton tették meg az utat Jeruzsálemig. Valószínű, hogy a fáradt zarándokok a rekkenő hőségben gyalogolva mondogathatták, hogy „messze van, mint Acco Jeruzsálemhez.” Vélhetően az Acco és a Makó nevek összecsengéséből és félrehallásból alakult ki a magyar változat.

A második lehetséges magyarázat II. Andráshoz, III. Béla király fiához és annak Makó nevű vitézéhez köthető. III. Béla Szent László példáját követve a Szentföldre készült, ám ebben halála megakadályozta. Végrendeletében másodszülött fiára, Andrásra hatalmas pénz összeget hagyott, azzal a kikötéssel, hogy ezt a pénzt a Szentföld védelmére irányuló keresztes hadjáratra kell fordítania.

II. András végül 1217-ben érte el a Szentföldet. Makó is nagyon vágyott rá, hogy eljusson Jeruzsálembe. Egy alkalommal, miután alaposan felöntött a garatra, a dalmáciai Spalatóban (Split) lehorgonyzott hajón aludt. Mély álmából felriadva azt hitte, hogy már a Szentföldön van, ekkor születhetett a ma is sokszor elhangzó szólás: „Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől.”

II. András a hadjáraton nagy lábon élt: bőkezűen adományozott, ereklyéket vásárolt. Aztán amikor elfogyott a pénze, Gizella királyné koronáját is eladta, amit a veszprémi püspökségtől kért kölcsön.

Bármelyik történet is igaz, egy biztos: a mondásnak semmi köze sincs Makó városához, ugyanis a keresztes hadjárat idején az alföldi települést még Felvölnek nevezték, sőt írásos említése is későbbi.

További olvasnivalók Makó városáról

Makó látnivalói, nevezetességei videón

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük