Magyarországi skanzenek: időutazás a Kárpát-medencében

Magyarországon jelentős hagyománya van a skanzeneknek, vagyis a szabadtéri múzeumoknak, amelyek a népi építészetet, a hagyományos életmódot és a kulturális örökséget mutatják be. Ezek a múzeumok nem csupán kiállítóhelyek, hanem élő közösségi terek, ahol a látogatók megismerhetik a múlt értékeit. A szerte az országban található magyarországi skanzenek megérnek egy látogatást, ezért össze is gyűjtöttem azokat.

A magyar skanzenek létrejötte, története

A skanzenek ötlete a 19. század végén született Svédországban, és hamarosan elterjedt Norvégiában, majd a világ többi részét is meghódította. A skanzenek célja az volt, hogy megőrizzék a hagyományos vidéki épületeket és tárgyakat, amelyek a modernizációval fenyegetté váltak.

Az első és leghíresebb skanzen, amely az ilyen típusú szabadtéri múzeumok névadója is lett, a svédországi Skansen volt, amelyet 1891-ben alapítottak Stockholmban. A „skanzen” szó maga is ebből a svéd névből származik, amely német közvetítéssel jutott el Magyarországra.

A skanzenek híre hozzánk is eljutott. A honfoglalás 1000. évfordulójára 1896-ban szervezett országos kiállítás egyik népszerűbb része volt a Néprajzi Falu, mely falusi építményeket és berendezéseiketmutatott be. A 24 eredeti tárgyakkal berendezett lakóházból, fatemplomból és gazdasági építményből álló kiállítás fele a magyar, fele pedig a nemzetiségi lakosság építészetét és életmódját képviselte.

Sajnos a Néprajzi Falut 1896 novemberében elbontották, tárgyi anyaga a Néprajzi Múzeumhoz került. Főként pénzügyi okok, illetve a világháborúk miatt évtizedeket kellett várni az első magyar skanzen megalapítására.

1967-ben először a budapesti Néprajzi Múzeum Falumúzeumi Osztályaként, majd 1972-ben önálló, országos múzeumként megalakult a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendrén, a Sztaravoda-patak völgyében, egy 46 hektáros területen. Célja a magyar népi építészet és kultúra megőrzése, valamint a vidéki életmód bemutatása volt. Az ország különböző vidékeiről származó épületeket átköltöztették és egy helyen újraépítették, hogy hiteles környezetben mutassák be a magyar népi kultúrát.

Az országos szabadtéri múzeum megalapításával párhuzamosan Magyarországon kialakult a vidéki regionális skanzenek hálózata is. 1968-ban Zalaegerszegen a Göcseji Falumúzeum, 1973-ban Szombathelyen a Vasi Múzeumfalu, 1979-ben Nyíregyháza-Sóstón a Sóstói Múzeumfalu, 1980-ban Szennán a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény és 1985-ben Ópusztaszeren az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Szabadtéri Néprajzi Gyűjteménye nyitotta meg kapuit. 

Mindeközben megindult a tájházak helyreállítása és kialakulása, jelenleg már közel 400 működik belőlük hazánkban.

Magyarország legismertebb skanzenjei

Szentendrei Skanzen – Szabadtéri Néprajzi Múzeum

A legnagyobb és legismertebb magyar skanzen Szentendrén található. Az 1967-ben alapított múzeum az ország különböző tájegységeinek hagyományos épületeit és életmódját mutatja be. Különlegessége, hogy az épületek eredeti helyükről kerültek ide, így autentikus képet nyújtanak a magyar vidéki életről. A skanzenben tavasztól késő őszig hagyományőrző programok, mesterségbemutatók és gasztronómiai fesztiválok várják a látogatókat.

Göcseji Falumúzeum, Zalaegerszeg

Az 1968-ban megnyílt Göcseji Falumúzeum Magyarország első regionális szabadtéri néprajzi múzeuma. Itt a Göcsej tájegység népi építészetét és életmódját ismerhetik meg a látogatók, beleértve a fából épült lakóházakat, malmokat és pajtákat.

A falumúzeumben kialakított Zöld Ösvény nevű tanösvényen megisemrkedhetünk a komposztálás és az aszalás rejtelmeivel. A madármegfigyelő a természettel való barátkozásra kínál remek lehetőséget.

Védjegyévé vált híres programjai (pl. Kenyérfesztivál, Zalaegerszegi Országos Fazekas- Keramikus Találkozó) nemcsak a régióból, de az országból és külföldről is számos látogatót vonzanak.

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Ópusztaszeren nemcsak a honfoglalás emlékhelye található, hanem egy kiemelkedő skanzen is, amely a magyar paraszti világot és az Alföld hagyományait mutatja be. A park egyik fő attrakciója a Feszty-körkép, amely a magyarok bejövetelét ábrázolja. A népi építészeti elemek közül a szatócsbolt és malom is igen nagy népszerűségnek örvend.

Vasi Skanzen, Szombathely

A szombathelyi Vasi Skanzenben a Dunántúl népi építészete és hagyományai elevenednek meg. A skanzen különlegessége, hogy minden évszakban szerveznek hagyományőrző programokat, például farsangi mulatságokat, aratási ünnepségeket és adventi vásárokat.

Őrségi Népi Műemlékegyüttes – Szalafő-(Pityerszer)

Az Őrség jellegzetes szeres építészetét és kultúráját bemutató skanzen az Őrség központjától, Őriszentpétertől 8 kilométerre, Szalafőn található. A múzeum területén találhatók többek között boronaházak és istállók, valamint a víz tárolására használt tóka.

Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza

A Felső-Tiszavidék népi építészetét és kultúráját bemutató skanzen 1979-ben nyílt meg. A múzeum területén 80 építmény reprezentálja Észak-Tiszántúl változatos népi építészetét. Található többek között templom, iskola és parasztházak. A közösségi élet színterei (pl paplak, a tűzoltószertár, kocsma) mellett többek között kismesterséget bemutató műhelyek (pl. borbélyüzlet) is helyet kaptak.

Matyófalu, Mezőkövesd

Mezőkövesden kihagyhatatlan a régi település szerkezetet megőrző, skanzen jellegű városrész, a Hadas. A „hadas” atyafiságot jelent, az egymással rokon családokat nevezték hadaknak, akik gyakran egy udvarban laktak, vagy szoros közelségben egymáshoz.

Hollókő múzeumfalu, Hollókő

Hollókő, az alig 300 lelkes Nógrád vármegyei palóc falu volt a világ első faluja, amit az UNESCO világörökségi helyszínné választott. Az eredeti állapotában megmaradt falurész a zsindelytetős katolikus templommal és a kontyolt parasztházakkal kiemelkedő példája a máig megőrzött falusi kultúrának a falusi építszet 20. századi „ipari átalakulása” előtti korszakból. A napjainkban is lakott településen a középkori falukép találkozik az élő népművészettel. Hollókő látnivalói, nevezetességei és csodálatos természeti környezete miatt is igen kedvelt kiránduló hely.

Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény – Szenna

A Kaposvártól 8 kilométerre található Europa Nostra díjas szabadtéri gyűjtamény területén 1978-ban nyitották meg az első portát. A dél-dunántúli népi építészetet reprezentál jellegzetes talpas házakat a Zselicségből, Belső-Somogy falvaiból és a Dráva mentéről szállították ide. A gyűjtemény egyik legszebb épülete a 18. század végi, népi barokk stílusú, festett kazettás mennyezetű református templom.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Nagyvázsony

Az utolsó tulajdonosról Schumacher-háznak nevezik a jellegzetes nagyvázsonyi épületet, amely 1825-ben lett kész, és a város különleges színfoltja.

További magyarországi skanzenek, szabadtéri néprajzi múzeumok

• Palotavárosi Skanzen – Székesfehérvár
• Bodrogközi Múzeumporta – Cigánd, Borsod-Abaúj-Zemplén
• Makettpark és Miniskanzen – Ászár

• Hajóskanzen – Neszmély
• Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Tihany

• Mozdonykanzen – Celldömölk
• Bányászati és Ipari Skanzen – Tatabánya
• Öregfalu – Ócsa

• Várpark és skanzen – Dinnyés

• Hajómalom és Halászati MiniSkanzen – Baja
• Szántódpusztai Majorság – Szántód
• Koshalmi Őshonos Állatpark és Múlt Utcája Falumúzeum – Farmos
• Mozdonyskanzen – Nagycenk
• Belsőváros – Csongrád

Magyar skanzenek látnivalói

A magyarországi skanzenek nemcsak statikus kiállítások, hanem élő múzeumok, ahol a látogatók bekapcsolódhatnak a hagyományos mesterségekbe, megkóstolhatják a helyi ételeket, és részt vehetnek népzenei és táncos programokon. Ezek a helyszínek kiemelten fontosak a magyar kulturális örökség megőrzésében, és izgalmas élményt kínálnak minden korosztály számára.

A magyar skanzenekben a látogatók számos érdekességet fedezhetnek fel:

• Hagyományos épületek: A skanzenekben megcsodálhatók a különböző tájegységekre jellemző építészeti stílusok, a boronaházaktól a vályogházakig.
• Tárgyi emlékek: A múzeumokban kiállított tárgyak, például bútorok, ruhák és eszközök, bemutatják a hagyományos magyar életmódot.
• Élő bemutatók: Számos skanzenben tartanak élő bemutatókat, ahol a látogatók megismerhetik a hagyományos magyar mesterségeket, például a fazekasságot, a szövés és a kosárfonást.
• Hagyományos állatok: A skanzenekben gyakran találkozhatunk hagyományos magyar háziállatokkal, például racka juhokkal, szürke marhákkal és mangalicákkal.

Ha érdekel a magyar népi kultúra, a skanzenek látogatása remek lehetőség arra, hogy testközelből ismerd meg a múltat és a hagyományokat!

Hasznos tippek a skanzen látogatáshoz

• Érdemes előre tájékozódni a skanzenek nyitvatartási idejéről és programjairól.
• A skanzenekben sokat kell gyalogolni, ezért kényelmes cipőben érdemes érkezni.
• Nyáron érdemes naptejjel és kalappal készülni, télen pedig meleg ruházattal.
• A legtöbb skanzenben van lehetőség étkezésre, de érdemes saját ételt és italt is vinni.

Pénztárcabarát tipp: A Szentendrei Skanzen minden év márciusában kedvezményes áron, úgy nevezett sétálójeggyel várja szombaton és vasárnak a látogatókat. A szezonnyitás előtt ugyan a házak csak kívülről tekithetők meg, de a csodálatos környezetben, igen kedvező áron nagyon jó sétákat tehetünk és megismerkedhetünk hazánk egyes tájainak népi építészetével.