Magyarország földrajzi legjei
Magyarország földrajzi legjei körül gyakori a félreértés. Az ország legmélyebb pontja például nem ott van, ahol az azt jelző emlékhely áll. A legkisebb falu címért is nagy a versengés. Összegyűjtöttem hazánk földrajzi “legpontjait”, mert időnként nem árt feleleveníteni az iskolában tanultakat. Jöjjön hát a legmagasabb, legmélyebb, legészakibb, legkeletibb, legdélibb, legnyugatibb települése, pontja és egyéb földrajzi rekordere.
Magyarország földrajzi legjei
Legnyugatibb település: Felsőszölnök, Vas vármegye. – Felsőszölnök Magyarország, Ausztria és Szlovénia találkozásánál található. A falu csodálatosan szép helyen fekszik, tíz domb öleli körül. A legmagasabb pontja a 404 méteres Ezüst-hegy, amely a vármegye egyik kedvenc kirándulóhelye.
Legnyugatibb város: Szentgotthárd, Vas vármegye
Legkeletibb település: Garbolc, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye – Garbóc Magyarország, Románia és Ukrajna hármashatáránál, a Túr folyó mentén fekszik. A garbolci-erdő, illetve a mellette fekvő legelő ritka, védett növényeket rejt, nyilk itt mocsári kockás liliom és réti kardvirág is.
Legkeletibb város: Csenger, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Legészakibb település: Hidvégardó, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye. Szokták még Hollóházát is megjelölni, mint a legészakibb településünk.
Legészakibb pont: Füzér, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye. Az országhatár legészakibb pontja közigazgatásilag a váráról ismert Füzérhez tartozik. Szintén ide tartozik az Eperjes-Tokaji-hegység magyarországi részének legmagasabb csúcsa, a 894 méteres Nagy-Milic.
Legészakibb város: Gönc, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Legdélibb település: Kásád, Baranya vármegye. Kásád a Villányi-hegységtől délre, Beremend közelében található. Sok sokác, azaz horvát nemzetiségű Dráva menti népcsoport tagja él itt, akárcsak Mohácson
Legdélibb pont: Beremend, Baranya vármegye. Az országhatár legdélibb pontjaközigazgatásilag Beremendhez tartozik.
Legdélibb város: Siklós, Baranya vármegye
Legdélibb Duna-parti város: Mohács, Baranya vármegye. A város sokácoktól eredő népszokása, a Busójárás az UNESCO szellemi örökségek listájára is felkerült.
Legmagasabb pont: Kékestető 1.014 m, Mátra, Heves vármegye.
Legmagasabb fekvésű település: Mátraszentimre, Heves vármegye (810 m)
Legmagasabban fekvő város: Zirc, Veszprém vármegye (400 m)
Legmagasabban fekvő tó: Mátrafüred Sástó (507, más forrás szerint 520 m), Heves vármegye. Az ember alkotta Sástó mellett magasodik egy fúrótoronynak épült kilátó, ami 1973-ban került ide.
Legalacsonyabb kilátó: Bodrogkeresztúr (40 cm), Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Legalacsonyabb fekvésű település: Gyálarét Lúdvár nevű határában, Csongrád megye (75,8 m), sokáig Tiszaszigetet tartották annak, a legmélyebb pont emlékmű a mai napig ott áll. Gályaréten már a kőkorszakban is éltek emberk. Egy ásatás során egy 16 cm-es termékenységi szobrot találtak, amely a kutatóktól a Lúdvári Vénusz nevet kapta.
Legalacsonyabb fekvésű város: Makó, Csongrád-Csanád vármegye, tengerszint feletti magassága 81–82 m
Leghidegebb település: Zabar, Nógrád vármegye
Legnagyobb sziget: Szigetköz (375 km²), a Győri-medence Duna (Öreg-Duna, Nagy Duna) és a Mosoni-Duna határolja, hossza 52,5 km, szélessége átlagosan 6–8 km.
Legnagyobb félsziget: Tihanyi-félsziget (Balaton) – 18,5 km², Veszprém vármegye
Legnagyobb tó: Balaton – 594 km²
Legnagyobb mesterséges tó: Tisza-tó
Leghosszabb mesterséges tó: Deseda – 8 km, Somogy vármegye
Legnagyobb melegvízű tó: Hévízi-tó
Legmélyebb tó: Rudabányai-tó – 60 m
Leghosszabb folyószakasz: Tisza – 962 km, ebből Magyarországon 584,9 km
Leghosszabb folyó: Duna – 2 850 km, ebből Magyarországon 417 km
Leghosszabb határszakasz: Magyarország-Szlovákia – 667 km
Leghosszabb nevű település: Jászfelsőszentgyörgy, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Legrövidebb nevű település: Ág, Baranya vár megye, Bő, Vas vármegye, Őr, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, Sé, Vas vármegye
Legkisebb település: Iborfia, Zala vármegye – 8 fő (2014-es adat), szokták Szanticskát is a legkisebbnek nevezni, de valójában ezt több mint száz település megelőzi. 100 alatti lakosság számú településből 2014-ben 139 volt az országban. A legtöbb ilyen települést Zala, Vas és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében találjuk.
Legkisebb népességű város: Pálháza, csupán ezren lakják, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Legnépesebb település: Budapest – 1,732 millió fő, Pest vármegye
Legnagyobb területű település: Budapest – 525,09 km² Meglepő, de a második legnagyobb területű településünk Hódmezővásárhely.
Legnagyobb füves puszta: Hortobágy – 82 000 ha
Legmagasabb vízesés: Lillafüredi vízesés – 20 m, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Leghosszabb barlang: Pálvölgyi barlangrendszer – 30 300 m, Budapest, Pest vármegye
Legmélyebb barlang: Bányász-barlang (Bükk) – 275 m, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Magyarország mértani középontja: Pusztavacs, az újabb kutatások szerint Dabas, mindkettő Pest vármegye
A történelmi Magyarország mértani középpontja: Szarvas
Legkeletibb és legnyugatibb település közötti távolság légvonalban: Felsőszölnök és Garbolc között távolság légvonalban 525 km.
