Magyar szecesszió remekművei határainkon innen és túl
Az Osztrák–Magyar Monarchia részét képező Magyar Királyságban a 19.–20. század fordulóján meghatározó építészeti stílus a szecesszió volt. Budapest és az árvíz után újjáépült Szeged európai összehasonlításban is gazdag szecessziós műemlékekben. De Veszprémben, Kecskeméten és a ma a magyar határokon túl található Szabadkán, Nagyváradon, Kolozsváron és Marosvásárhelyen is csodálatos magyar szecessziós épületeket csodálhatunk meg.
A szecesszió kialakulása és jellemzői
A szecesszió szó a latin eredetű sēcēdō, sēcēdere: kivonulni szóból ered. 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen. Bécsi kiállítási épületüknek a Sezession nevet adták, a tetején lévő, indákból kialakított gömb miatt napjainkban „aranykáposztának” hívják.
A szecesszió az építészettől a díszítőművészetekig minden műfajt (belsőépítészet, iparművészet, formatervezés, alkalmazott grafika, festésze, stb.) áthatott.
A szecesszió legfőbb ismertetőjelei
- sajátos, egyedi és utánozhatatlan formakincs: a növényi motívumok csavart, hullámzó, ritmikus ismétlődése,
- síkszerű képépítés, különös színek,
- vonalasan kígyózó növényi ornamentika túlburjánzása az ábrázolás rovására,
- stilizálás, a homogén, dekoratív színfelületek szinte kizárólagos alkalmazása,
- épületeken kevés a derékszög, sokkal inkább jellemzőek a lágy, gömbölyded formák.
Szecessziós művészet egyéb elnevezései
A szecessziós stílust Európa különböző területein más és más névvel illették:
- Osztrák–Magyar Monarchiában: Sezession, magyarul szecesszió
- Franciaországban: az art nouveau („új művészet”),
- Nagy-Britanniában: modern style („modern stílus”) volt létrejöttekor, ma az angoloknál is az art nouveau kifejezés használatos.
- Németországban: a Jugendstil (a müncheni „Jugend”, azaz „Fiatalság” című folyóirat után) és Wellenstil („hullámstílus”).
- Spanyolországban: Modernismo,
- Olaszországban: a stile floreale („virágos stílus”) és stile Liberty,
- Amerikai Egyesült Államokban: Tiffany style.
Magyar szecesszió remekművei Magyarországon
Magyar szecessziós építészetről 1890-es évektől beszélhetünk. A századfordulón élte fénykorát, első világháború után azonban már le is zárult.
A szecesszió legfontosabb hazai mestere Lechner Ödön (1845-1914) volt, a stílus magyar irányzatának kezdeményezője. Munkásságának legfőbb elismerése, hogy épületei az UNESCO világörökségek várólistájára is felkerültek és talán hamarosan el is nyerik a megtisztelő címet.
Lechner Ödön művészetének egész Magyarországon akadtak követői. A Lechner-iskola a Felvidéktől a Bácskáig és Erdélyig számos nagyszerű középületet hagyott maga után. Ekkor épült például szecessziós stílusban a kiskunfélegyházi, a szabadkai és a marosvásárhelyi városháza.
Lechner Ödön legjelentőseb munkái Budapesten találhatók, de Szegeden, Kecskeméten és határainkon túl is találkozhatunk épületeivel.
- Iparművészeti Múzeum, Budapest IX., Üllői út
2017 szeptemberében színes programokkal búcsúzott el az Iparművészeti Múzeum a látogatóktól, hogy az 5 éves zárva tartás után megújulva, több mint háromszorosára nőve, modernebb környezetben fogadhassa látogatóit. Felújítás előtti fotókkal mutatom be az Iparművészeti Múzeum csodálatos épületét.
- Földtani Intézet, Budapest XIV., Stefánia út
A Földtani intézet szecessziós épülete a budapesti Stefánia út egyik gyöngyszeme. A Lechner Ödön tervezte épületben működik Magyarország legrégebbi, ma is működő tudományos kutatóintézete. A hosszú évek alatt csak a neve változott. Itt működik a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat, az utóbbi években gyakran használják az Art Geo Palota megnevezést.
- Postatakarékpénztár, Budapest V., Hold utca (ma a Magyar Államkincstár épülete)
A Magyar Királyi Postatakarékpénztár épülete Budapest kiemelkedő szecessziós műemlékének számít. A Lechner Ödön és Baumgarten Sándor tervei alapján készült épületet 1901-ben adták át, ma a Magyar Államkincstár működik benne.
- Városháza, Kecskemét, aminek felújítása épp most fejeződött be,
- Kőbányai Szent László-templom, Budapest
- Törley-mauzóleum, Budapest.
Ugyan nem kimondottan Lechner Ödönhöz köthetők, de szintén csodálatos szecessziós épületek:
- Gresham-palota, Budapest,
Különös titkokról tudnának mesélni a Lánchíddal szemben álló egykori Gresham-palota ódon falai. Budapest egyik legdrágább luxusszállodájának helyt adó épület egykori lakásaiban élt többek között Kossuth Lajos fia, Kossuth Ferenc, Csortos Gyula, Turay Ida és Egri István.
- Zeneakadémia, Budapest,
- Gellért Fürdő és Szálloda,
- Városháza, Kiskunfélegyháza,
- Cifrapalota, Kecskemét.
Kecskemét legismertebb épülete az 1903-ban bérházként épült szecessziós Cifrapalota. Egykor üzletek, lakások, kereskedelmi kaszinó működött benne, ma múzeumnként funkcionál, a Kecskeméti Képtár található benne.
- Szeged szecessziós épületei
Szeged azon kevés városok közé tartozik a világon, ahol több mint 50 szecessziós épület található. Mindez annak köszönhető, hogy a nagyárvíz utáni újjáépítéskor ez volt a legkedveltebb építészeti stílus. Szinte a semmiből épült fel az egész város, és bőven volt elég hely ahhoz, hogy a belvároson rajta hagyja a nyomát az akkoriban terjedő szecesszió magyaros irányzata. Mutatom is, melyek Szeged legszebb szecessziós épületei.
Magyar szecessziós stílusban alkotó legismertebb építészek
Lechner Ödön: magyar stílusú szecesszió úttörője, királyi tanácsos, a Ferenc József-rend lovagja. Sok-sok épület kötődik a nevéhez.
Baumhorn Lipót: 22 zsinagógát tervezett mór-arab-mediterrán elemekkel vegyített szecessziós stílusban, közülük egyik legszebb a szegedi új zsinagóga.
Jakab Dezső és Komor Marcell: Közigazgatási Palota és Kultúrpalota, Marosvásárhely és Szabadkai városháza
Kós Károly: Kós-ház, Miskolc
Kőrössy Albert Kálmán: A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium épülete
Lajta Béla: Vakok Intézete, Budapest, Mexikói út 60.
Magyar Ede: Reök-palota (Szeged)
Márkus Géza: Cifrapalota, Kecskemét
Medgyaszay István: Veszprémi Petőfi Színház
Mende Valér: Luther-palota, Kecskemét és Református Újkollégium, Kecskemét
Morbitzer Nándor és Vas József: Kiskunfélegyházi városháza
Quittner Zsigmond: Gresham-palota, Budapest
Raichle J. Ferenc: Gróf-palota, Szeged
Székely László: Hungária fürdő, mai nevén Neptun fürdő, Temesvár
Zrumeczky Dezső: A Fővárosi Állat- és Növénykert számos épülete Kós Károllyal együtt
1866. augusztus 9-én déli 12 órakor nyílt meg Magyarország első állatkertje Budapesten, mai nevén a Fővárosi Állat- és Növénykert. Hazánk legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatparkja az egyik leglátogatottabb kulturális közintézmény: évente 1–1,1 millió látogatója van. A budapesti állatkert területe 1986 óta természetvédelmi terület, épületeit és építményeit 2009-ben műemléki védettség alá helyezték.
Tipp: A szecessziosmagazin.com oldalon megjelenített térképen Budapest összes szecessziós épületét megtalálod és még kereshetsz is köztük:
https://www.szecessziosmagazin.com/budapestmap.php
Magyar szecessziós épületek határainkon túl
Néhány határainkon túli szecessziós étületről is írtam már, ezeket is megmutatom, hisz építésük idején még a Magyar Királysághoz tartoztak.
- Kék-templom, Pozsony
A szlovák fővárosban magasodó Kék-templom, azaz a pozsonyi Árpád-házi Szent Erzsébet-templom magyar szecesszió gyöngyszeme. Lechner Ödön egyik legnagyszerűbb alkotása kívül-belül kék színű, innen száramzik a Kék-templom név. Árpád-házi Szent Erzsébetnek van szentelve, de Erzsébet királyné szimbolikus mauzóleumaként építették.
- Lechner Károly-villa, Kolozsvár
