Magyar szecesszió remekművei határainkon innen és túl

Az Osztrák–Magyar Monarchia részét képező Magyar Királyságban a 19.–20. század fordulóján meghatározó építészeti stílus a szecesszió volt. Budapest és az árvíz után újjáépült Szeged európai összehasonlításban is gazdag szecessziós műemlékekben. De Veszprémben, Kecskeméten és a ma a magyar határokon túl található Szabadkán, Nagyváradon, Kolozsváron és Marosvásárhelyen is csodálatos magyar szecessziós épületeket csodálhatunk meg.

A szecesszió kialakulása és jellemzői

A szecesszió szó a latin eredetű sēcēdō, sēcēdere: kivonulni szóból ered. 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen. Bécsi kiállítási épületüknek a Sezession nevet adták, a tetején lévő, indákból kialakított gömb miatt napjainkban „aranykáposztának” hívják.

A szecesszió az építészettől a díszítőművészetekig minden műfajt (belsőépítészet, iparművészet, formatervezés, alkalmazott grafika, festésze, stb.) áthatott.

2013 óta minden év június 10-én ünnepeljük a Szecesszió világnapját (Art Nouveau World Day). Az építészeti, kulturális világnapon a világ minden tájáról számos intézmény csatlakozik a századforduló egyedülálló művészeti irányzatát bemutató programsorozathoz. A kezdeményezés a katalán Antoni Gaudí (†1926) és Lechner Ödön (†1914) építészek halálának évfordulójához kapcsolódik, akik mindketten június 10-én hunytak el.

A szecesszió legfőbb ismertetőjelei

• sajátos, egyedi és utánozhatatlan formakincs: a növényi motívumok csavart, hullámzó, ritmikus ismétlődése,
• síkszerű képépítés, különös színek,
• vonalasan kígyózó növényi ornamentika túlburjánzása az ábrázolás rovására,
• stilizálás, a homogén, dekoratív színfelületek szinte kizárólagos alkalmazása,
• épületeken kevés a derékszög, sokkal inkább jellemzőek a lágy, gömbölyded formák.

A szecesszióról legtöbbet az építészet kapcsán beszélünk. A spanyol modernizmo jelentős képviselője volt Antoni Gaudí, aki sok mamár UNESCO világörökség listára felkerült épület megálmodója volt. Többek közt a nevéhez fűződik a Güell Park megalkotása és a még napjainkban is építés alatt álló Sagrada Família templom megtervezése. A művészeti irányzat sokoldalúságát mutatja, hogy katalán területen maradva Lloret de Marban modernista temetőt is találunk. 

Magyarországon Lechner Ödön volt a szecesszió atyja és legnevesebb képviselője. Nevéhez fűződik többek között a budapesti Iparművészeti Múzeum és a Földtani Intézet épületének megépítése. Csodás építményei az Unesco világörökségi várományosi listára is felkerültek. Az épületeken a díszítések gyakran a pécsi Zsolnay gyárban készített kerámiák formájában jelentek meg. Szép példa erre a pécsi Vasváry-villa, a mai MTA székház.

Persze nemcsak paloták épültek szecessziós stílusban, hanem templomok is. Jó példa erre a szintén Lechner Ödön által tervezett Szent László-templom Budapest 10. kerületében vagy a Baumhorn Lipót által tervezett Szegedi Új zsinagóga.

A festészetben is több jeles képviselője van a szecessziónak. Rippl-Rónai József, Gustav Klimt vagy Alfons Mucha festők szintén a szecesszió világlátását követték.

A legtöbb szecessziós palota üvegablakait Róth Miksa készítette. Csak érdekességként említem meg, hogy a Szegedi Új Zsinagóga ablakai viszont testvére, Róth Manó keze munkáját dícsérik.

Szecessziós művészet egyéb elnevezései

A szecessziós stílust Európa különböző területein más és más névvel illették:

• Osztrák–Magyar Monarchiában: Sezession, magyarul szecesszió
• Franciaországban: az art nouveau („új művészet”),
• Nagy-Britanniában: modern style („modern stílus”) volt létrejöttekor, ma az angoloknál is az art nouveau kifejezés használatos.
• Németországban: a Jugendstil (a müncheni „Jugend”, azaz „Fiatalság” című folyóirat után) és Wellenstil („hullámstílus”).
• Spanyolországban: Modernismo,
• Olaszországban: a stile floreale („virágos stílus”) és stile Liberty,
• Amerikai Egyesült Államokban: Tiffany style.

Magyar szecesszió remekművei Magyarországon

Magyar szecessziós építészetről 1890-es évektől beszélhetünk. A századfordulón élte fénykorát, első világháború után azonban már le is zárult.

A szecesszió legfontosabb hazai mestere Lechner Ödön (1845-1914) volt, a stílus magyar irányzatának kezdeményezője. Munkásságának legfőbb elismerése, hogy épületei az UNESCO világörökségek várólistájára is felkerültek és talán hamarosan el is nyerik a megtisztelő címet.

Lechner Ödön művészetének egész Magyarországon akadtak követői. A Lechner-iskola a Felvidéktől a Bácskáig és Erdélyig számos nagyszerű középületet hagyott maga után. Ekkor épült például szecessziós stílusban a kiskunfélegyházi, a szabadkai és a marosvásárhelyi városháza.

Lechner Ödön legjelentőseb munkái Budapesten találhatók, de Szegeden, Kecskeméten és határainkon túl is találkozhatunk épületeivel.

• Iparművészeti Múzeum, Budapest IX., Üllői út

2017 szeptemberében színes  programokkal búcsúzott el az Iparművészeti Múzeum a látogatóktól, hogy az 5 éves zárva tartás után megújulva, több mint háromszorosára nőve, modernebb környezetben fogadhassa látogatóit. Felújítás előtti fotókkal mutatom be az Iparművészeti Múzeum csodálatos épületét. 

• Földtani Intézet, Budapest XIV., Stefánia út

A Földtani intézet szecessziós épülete a budapesti Stefánia út egyik gyöngyszeme. A Lechner Ödön tervezte épületben működik Magyarország legrégebbi, ma is működő tudományos kutatóintézete. A hosszú évek alatt csak a neve változott. Itt működik a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat, az utóbbi években gyakran használják az Art Geo Palota megnevezést.

• Postatakarékpénztár, Budapest V., Hold utca (ma a Magyar Államkincstár épülete)

A Magyar Királyi Postatakarékpénztár épülete Budapest kiemelkedő szecessziós műemlékének számít. A Lechner Ödön és Baumgarten Sándor tervei alapján készült épületet 1901-ben adták át, ma a Magyar Államkincstár működik benne.

• Városháza, Kecskemét, aminek felújítása épp most fejeződött be,
• Kőbányai Szent László-templom, Budapest

• Törley-mauzóleum, Budapest.

Ugyan nem kimondottan Lechner Ödönhöz köthetők, de szintén csodálatos szecessziós épületek:

• Gresham-palota, Budapest,

Különös titkokról tudnának mesélni a Lánchíddal szemben álló egykori Gresham-palota ódon falai. Budapest egyik legdrágább luxusszállodájának helyt adó épület egykori lakásaiban élt többek között Kossuth Lajos fia, Kossuth Ferenc, Csortos Gyula, Turay Ida és Egri István.

• Zeneakadémia, Budapest,
• Gellért Fürdő és Szálloda,
• Városháza, Kiskunfélegyháza,
• Cifrapalota, Kecskemét.

Kecskemét legismertebb épülete az 1903-ban bérházként épült szecessziós Cifrapalota. Egykor üzletek, lakások, kereskedelmi kaszinó működött benne, ma múzeumnként funkcionál, a Kecskeméti Képtár található benne.

• Szeged szecessziós épületei

Szeged azon kevés városok közé tartozik a világon, ahol több mint 50 szecessziós épület található. Mindez annak köszönhető, hogy a nagyárvíz utáni újjáépítéskor ez volt a legkedveltebb építészeti stílus. Szinte a semmiből épült fel az egész város, és bőven volt elég hely ahhoz, hogy a belvároson rajta hagyja a nyomát az akkoriban terjedő szecesszió magyaros irányzata. Mutatom is, melyek Szeged legszebb szecessziós épületei.

Magyar szecessziós stílusban alkotó legismertebb építészek

Lechner Ödön: magyar stílusú szecesszió úttörője, királyi tanácsos, a Ferenc József-rend lovagja. Sok-sok épület kötődik a nevéhez.

Baumhorn Lipót: 22 zsinagógát tervezett mór-arab-mediterrán elemekkel vegyített szecessziós stílusban, közülük egyik legszebb a szegedi új zsinagóga.

Jakab Dezső és Komor Marcell: Közigazgatási Palota és Kultúrpalota, Marosvásárhely és Szabadkai városháza

Kós Károly: Kós-ház, Miskolc

Kőrössy Albert Kálmán: A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium épülete

Lajta Béla: Vakok Intézete, Budapest, Mexikói út 60.

Magyar Ede: Reök-palota (Szeged)

Márkus Géza: Cifrapalota, Kecskemét

Medgyaszay István: Veszprémi Petőfi Színház

Mende Valér: Luther-palota, Kecskemét és Református Újkollégium, Kecskemét

Morbitzer Nándor és Vas József: Kiskunfélegyházi városháza

Quittner Zsigmond: Gresham-palota, Budapest

Raichle J. Ferenc: Gróf-palota, Szeged

Székely László: Hungária fürdő, mai nevén Neptun fürdő, Temesvár

Zrumeczky Dezső: A Fővárosi Állat- és Növénykert számos épülete Kós Károllyal együtt

1866. augusztus 9-én déli 12 órakor nyílt meg Magyarország első állatkertje Budapesten, mai nevén a Fővárosi Állat- és Növénykert. Hazánk legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatparkja az egyik leglátogatottabb kulturális közintézmény: évente 1–1,1 millió látogatója van. A budapesti állatkert területe 1986 óta természetvédelmi terület, épületeit és építményeit 2009-ben műemléki védettség alá helyezték.

A szecessziós építészetről beszélve mindenképp meg kell említeni a Zsolnay-kerámiát és a pécsi Zsolnay gyárat, ahol ezeknek az épületeknek a díszítő elemei készültek. A gyár egy része ma is működik, a többi részt pedig a Zsolnay Kulturális Negyed programjain keresztül járhatjuk be.

A budapesti szecessziós épületek díszes ablaküvegei javarészben Róth Miksa műhelyéből kerültek ki. Az Ő munkásságával az egykori lakásában kialakított múzeumban ismerkedhetünk meg. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy testvére, Róth Manó volt a gyönyörű szegedi zsinagóga üvegablakainak megalkotója.

Magyar szecessziós épületek határainkon túl

Néhány határainkon túli szecessziós étületről is írtam már, ezeket is megmutatom, hisz építésük idején még a Magyar Királysághoz tartoztak.

• Kék-templom, Pozsony

A szlovák fővárosban magasodó Kék-templom, azaz a pozsonyi Árpád-házi Szent Erzsébet-templom magyar szecesszió gyöngyszeme. Lechner Ödön egyik legnagyszerűbb alkotása kívül-belül kék színű, innen száramzik a Kék-templom név. Árpád-házi Szent Erzsébetnek van szentelve, de Erzsébet királyné szimbolikus mauzóleumaként építették.

• Lechner Károly-villa, Kolozsvár

Kolozsvár több szecessziós épülettel is büszkélkedhet. Sokak szerint mind közül legszebb a Lechner Károly-villa, amit a híres építész, Lechner Ödön testvérének, a neves elmegyógyásznak tervezett. Ma gyermekkórház működik benne, belülről megtekinteni csak kórházi engedéllyel lehetséges.

• Szabadkai Városháza, Szabadka

A Szabadkai Városháza nemcsak a város, hanem az egész régió egyik legjelentősebb szecessziós épülete. A városközpontban álló grandiózus építmény méltán vált a délvidéki Szabadka szimbólumává, lenyűgöző belső tereinek köszönhetően évente több ezer turistát vonz.

• Szabadkai zsinagóga, Szabadka

Kevés olyan épület van Közép-Európában, amely egyszerre ennyire monumentális, különleges és érzelmeket kiváltó, mint a szabadkai zsinagóga. Már az első pillanatban magával ragadja a látogatót a színes kupolák látványa, a részletgazdag díszítés és az a különleges atmoszféra, amely egyszerre idézi meg a múltat és mutatja meg a megőrzött kulturális örökség erejét. Aki egyszer belép az épületbe, könnyen megérti, miért tartják a magyar szecessziós építészet egyik legkiemelkedőbb alkotásának.

Tipp: A szecessziosmagazin.com oldalon megjelenített térképen Budapest összes szecessziós épületét megtalálod és még kereshetsz is köztük:

https://www.szecessziosmagazin.com/budapestmap.php