Magyar Nemzeti Múzeum, az ország első múzeuma
A Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország első országos múzeuma, 1802 óta gyűjti, őrzi és mutatja be hazánk tárgyi és szellemi örökségét. Budapesten, a Múzeum körúton található klasszicista stílusú épület 1837–47 között épült, Pollack Mihály tervei alapján. Alapítója gróf Széchényi Ferenc volt. 1848. március 15-én a homlokzat előtti tér a forradalom egyik fontos színhelye volt, amivel a szabadság szimbólumává vált.
Magyar Nemzeti Múzeum
A magyarság kiemelten fontos tárgyait, műkincseit a 14. századtól őrizték királyi gyűjtemények. Mátyás király a Corvinák mellett már képzőművészeti anyagot is gyűjtött. A török időkben a királyi gyűjtemények szétszóródtak és részben megsemmisültek, helyüket a főurak gyűjteményei vették át. A 18. századra már oktató céllal is létrejöttek gyűjtemények Debrecenben, Pápán és Sárospatakon. A felvilágosodás és romantika hatására Európa-szerte – elsőként a British Museum – nemzeti múzeumok létesültek.
A múzeum gyűjteményének létrejötte
Gróf Széchényi Ferenc 1802-ben engedélyért fordult I. Ferenc császárhoz, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag nagycenki gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így létrejött Magyar Nemzeti Múzeum, időrendben Európa harmadik nemzeti múzeuma.
Gróf Széchényi Ferenc gyűjteménye ekkor 11 884 nyomtatványt, 1156 kéziratot, 142 kötet térképet és rézmetszetet, 2019 db aranyérmét, továbbá régiségeket, valamint néhány képmást tartalmazott. Az értékes anyagot először az egykori pesti pálos kolostorban, majd a régi egyetem épületében helyezték el.
Az 1807-ben az országgyűlés közadakozásra szólította fel az ország lakosait. 1831-ig 231-en adakoztak, közülük csak 29 volt arisztokrata. Az egyik legjelentősebb adomány Gróf Széchényi Ferenc feleségének, Festetics Juliannának értékes ásványgyűjteménye volt. Ez lett a későbbi Természettudományi Múzeum alapja. Több gyűjteményt fel is vásároltak. 1846-ban vették meg Pyrker János László képzőművészeti gyűjteményét, amiből megszületett a későbbi Szépművészeti Múzeum.
Nemzeti Múzeum mai épülete
Önálló múzeumi épület kialakításához az 1832–36-os országgyűlés biztosította a szükséges összeget. A tervezéssel a magyarországi klasszicista építészet elismert alakját, Pollack Mihályt bízták meg. Az építkezés 1837 és 1847 között folyt.
A homlokzati timpanont Ludwig Schaller (1804–1865) müncheni szobrász tervezte, a szobordíszeket Rafael Monti olasz szobrász faragta ki. Középen Pannónia nőalakja foglal helyet, kezében egy-egy babérkoszorúval. Jobbról a tudomány és művészet, balról a történelem és a hírnév nőalakja látható. A jobb sarokban lévő férfi alak a Dunát, a bal sarokban lévő nő a Drávát szimbolizálja.
A múzeum főlépcsőházának falait és mennyezetét 1875 óta Lotz Károly és Than Mór allegorikus freskói díszítik.
1926–27-ben az épületet teljesen felújították, mely során Lechner Jenő tervei alapján a tetőtérben új helyiségeket alakítottak ki.
A Nemzeti Múzeum szakmai irányítása alatt több országos jelentőségű kiállítás működik, pl. a visegrádi Mátyás Király Múzeum, a sárospataki Rákóczi Múzeum és a monoki Kossuth Múzeum, az esztergomi Vármúzeum.
Múzeumkert
A múzeumkert terveit Pecz Ármin készítette. 1855-ben ültették el az első csemetét, 1879-ben nyerte el végleges formáját. A kertben tölgyfák, gesztenyefák, fenyőfák és páfrányfenyők is találhatóak. A szükséges pénz összegyűjtésére koncerteket rendeztek, melyeken többek közt Liszt Ferenc és Erkel Ferenc is részt vett.
A szobrok közül elsőként, 1860-ban Berzsenyi Dániel szobra került a kertbe, majd 1881-ben Kazinczy Ferencé, mindkettő Vay Miklós alkotása. A lépcsőtől balra található márványoszlop a római Forum Romanumról származik. Széchényi Ferenc szobrát 1902-ben állították fel, Istók János alkotása.
A legjelentősebb és legismertebb emlékmű, Arany János három és fél méteres ülőszobra 1893 óta díszíti a kertet. Strobl Alajos alkotásán Arany János mellett főművének szereplői, Toldi Miklós és Rozgonyi Piroska alakja látható.
Az 1848-as forradalom és a múzeum
1848. március 15-én a homlokzat előtti tér a forradalom egyik fontos színhelye volt. A múzeumi díszteremben ülésezett a 48-as népképviseleti országgyűlés felső háza, ami a parlament megépüléséig végig itt is működött. A múzeum a nemzeti szabadság jelképévé vált, a központi állami megemlékezést évről évre a múzeum előtt tartják.
A legenda szerint Petőfi Sándor a múzeum lépcsőjén szavalta el a Nemzeti dalt és itt buzdította versével a pesti tömegeket. Törénészek szerint viszont ez nem így történt.
Több eredeti kiállítási tárgyat is találunk a szabadságharc időszakából.
A 12 pont
Eredeti magyar kokárda
A múzeum által készített videóból kiderül, hogy mi az igazság a Nemzeti dal körül.
További információt a múzeum hivatalos oldalán találsz.
