A Magányos cédrus nyomában Libanonban

Az eredeti szakmája szerint gyógyszerész Csontváry Kosztka Tivadar jogot is tanult, maradandót még is a festészetben alkotott. A különc, magányos, sokat utazó művészt a kortársai nem értettek meg, és csak halála után ismerték fel tehetségét. Két híres festményét a libanoni cédrusligetben festette, ahol pár éve saját magam is megcsodálhattam az ihletet adó múzsáit. Ezt láttam a Magányos cédrus nyomában Libanonban!

A Magányos cédrus nyomában Libanonban

A Magányos cédrus nyomában Libanonban

Libanon szimbolikus növénye a libanoni cédrus, az ország zászlajában is megjelenik. Évszázadokkal ezelőtt az egész Libanoni-hegységet cédruserdők borították. A hajó és vasútépítések alapanyagaként kedvelt fából mára azonban már igen keveset találunk Libanonban.

Az utolsó fennmaradt cédrusliget az „Úr cédrusai” liget (Horsh Arz el-Rab) többezer éves fáival is csak töredéke már a régi, kiterjedt cédrus- erdősségnek. A megmaradt cédrusokat 1876-tól kőfallal kerítették be. A liget kiemelten védett terület, az UNESCO Világörökség részét képezi. A legmagasabb fa meghaladja a 30 métert, a legnagyobb átmérőjű cédrus közel 14 méter.

A Magányos cédrus nyomában Libanonban

A Magányos cédrus nyomában Libanonban

A Magányos cédrus nyomában Libanonban

A Magányos cédrus nyomában Libanonban

A Magányos cédrus nyomában Libanonban

A Magányos cédrus nyomában Libanonban

A Magányos cédrus nyomában Libanonban

A Magányos cédrus nyomában Libanonban

Természeti szépségén túl a liget különlegessége nekünk magyaroknak, hogy Csontváry Kosztka Tivadar itt festette 1907-ben a Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz című festményeit. Erre a tényre a bejáratnál magyar nyelvű tábla emlékeztet.

A Magányos cédrus nyomában Libanonban

Magányos cédrusként a liget egyik legendás fáját, Lamartine francia költő 1832-es látogatása alkalmából Lamartine fájának elnevezett cédrust festette meg Csontváry. A vastag törzsű, kiálló gyökerű fa 3 különálló ágat növesztett, melyek különböző nézőpontból más-más asszociációra adnak lehetőséget. Csontváry Önéletrajzában így ír a fáról: „a gondviselés nem pihent, megfestette velem a libanoni, öt-hatezer éves cédrusfát, melynek egyik ága kardot ránt s fenyegeti a világot.

A Magányos cédrus nyomában Libanonban

A Magányos cédrus nyomában Libanonban

Lamartine fája az 1960-as években kiszáradt. A 20. század végén Rudy Rahmen faragott emberi alakkal díszítette, azóta a halott Krisztus fájának nevezik.

A Magányos cédrus nyomában Libanonban

A Magányos cédrus nyomában Libanonban

Köszönöm a megosztásokat!
  • 120
  • 2
  •  
  •  
  • 120
  •  
  • 2
  •  

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük