A Magányos cédrus nyomában Libanonban

Az eredeti szakmája szerint gyógyszerész Csontváry Kosztka Tivadar jogot is tanult, maradandót mégis a festészetben alkotott. A különc, magányos, sokat utazó művészt a kortársai nem értették meg, és csak halála után ismerték fel tehetségét. Két híres festményét vélhetően egy libanoni cédrusligetben festette. Pár éve saját magam is megcsodálhattam az UNESCO világörökségi listára felkerült Hors Arz er-Áb (Isten Cédrusainak Erdeje) természetvédelmi terület Csontvárynak is ihletet adó múzsáit. Már mutatom is, mit láttam a Magányos cédrus nyomában Libanonban!

A cédrusfa történelme és jelentősége Libanonban

A cédrusfa Libanon nemzeti szimbóluma, és már évezredek óta szorosan összefonódik az ország történelmével, kultúrájával és gazdaságával. Libanon szimbolikus növénye az ország zászlajában is megjelenik. Ezek a fenséges fák nemcsak lenyűgöző látványt nyújtanak, de tartós és értékes faanyagukkal is büszkélkedhetnek, amelyet építkezésekhez, bútorgyártáshoz és vallási szertartásokhoz egyaránt használnak.

A libanoni cédrus (Cedrus libani) őshonos faj a hegyvidéki régiókban, és a legkorábbi írásos források is megemlítik. Már az ókori egyiptomiak és mezopotámiaiak is nagyra értékelték a cédrusfát tartóssága és illata miatt. A fából építették hajók, templomok és paloták tetőszerkezeteit, sőt még múmiák balzsamozásához is használták.

A Bibliában is gyakran szerepel a cédrusfa, mint a bölcsesség, az erő és a dicsőség szimbóluma. Salamon király legendás jeruzsálemi templomát is cédrusfából építették. A libanoni cédrusfa évszázadokon át fontos kereskedelmi árucikk volt, és jelentősen hozzájárult az ország gazdaságához.

A cédrusfa napjainkban

Az intenzív erdőirtás és a fakitermelés miatt a libanoni cédrusfa állománya jelentősen lecsökkent az elmúlt évszázadokban. Jelenleg mintegy 15 000 cédrusfa maradt Libanonban, főleg a hegyvidéki régiókban található védett erdőkben.

A libanoni kormány elkötelezett a cédrusfaállomány megőrzése és helyreállítása mellett. Számos erdészeti programot hajtanak végre, és a cédrusfa Libanon nemzeti szimbólumaként továbbra is fontos szerepet játszik a kulturális identitásban.

A libanoni cédrusfa nem csak esztétikai értéket képvisel, de számos más előnnyel is jár. A cédrusfaerdők javítják a vízgyűjtést és a talajeróziót, menedéket nyújtanak a vadon élő állatoknak, és hozzájárulnak a helyi éghajlat szabályozásához. Ezenkívül a cédrusfa értékes faanyagot biztosít, amelyet fenntartható módon lehet használni a helyi kézművességben és építkezésben.

Évszázadokkal ezelőtt az egész Libanoni-hegységet cédruserdők borították. A hajó és vasútépítések alapanyagaként kedvelt fából mára azonban már igen keveset találunk Libanonban.

Hors Arz er-Áb: Libanon büszkesége

Az utolsó fennmaradt cédrusliget az „Úr cédrusai” liget (Horsh Arz el-Rab) többezer éves fáival is csak töredéke már a régi, kiterjedt cédrus- erdősségnek. A megmaradt cédrusokat 1876-tól kőfallal kerítették be. A liget kiemelten védett terület, az UNESCO Világörökség részét képezi. A legmagasabb fa meghaladja a 30 métert, a legnagyobb átmérőjű cédrus közel 14 méter.

A csodálatos állat- és növényvilággal büszkélkedő erdő az ország legmagasabb hegycsúcsa, a Kusnat-esz-Szauda (3088m) közelében található.

A cédruserdő több mint 400 hektáron terül el, és több mint 15 000 cédrusfát ad otthont. Ezek a fák hatalmasak, egyesek akár 3000 évesek is lehetnek. Csak a látványuk is lenyűgöző, de a légkör is varázslatos. A cédrusok illata betölti a levegőt, és a csendes erdőben sétálva valóban békét és nyugalmat találhatunk.

A Magányos cédrus nyomában Libanonban

Hatalmas élmény volt számomra, amikor Csontváry Kosztka Tivadar után eredhettem és felfedezhettem a Magányos cédrus festményének helyszínét.

Természeti szépségén túl a liget különlegessége nekünk magyaroknak, hogy Csontváry Kosztka Tivadar itt festette 1907-ben a Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz című festményeit. Erre a tényre a bejáratnál magyar nyelvű tábla emlékeztet.

Magányos cédrusként a liget egyik legendás fáját, Lamartine francia költő 1832-es látogatása alkalmából Lamartine fájának elnevezett cédrust festette meg Csontváry. A vastag törzsű, kiálló gyökerű fa 3 különálló ágat növesztett, melyek különböző nézőpontból más-más asszociációra adnak lehetőséget. Csontváry Önéletrajzában így ír a fáról: „a gondviselés nem pihent, megfestette velem a libanoni, öt-hatezer éves cédrusfát, melynek egyik ága kardot ránt s fenyegeti a világot.”

Lamartine fája az 1960-as években kiszáradt. A 20. század végén Rudy Rahmen faragott emberi alakkal díszítette, azóta a halott Krisztus fájának nevezik.

Hors Arz er-Áb növény- és állatvilága

A Hors Arz er-Áb Libanon egyik legnagyobb és leghíresebb cédruserdője, lenyűgöző tájairól és ősi fáiról ismert. Azonban a cédrusfákon kívül a cédruserdőben rengeteg más növény- és állatfaj is él.

Növényvilág:

• Cédrusfák: A cédruserdőnek névadó fája a libanoni cédrus (Cedrus libani), amely akár 3000 éves is lehet, és magassága meghaladhatja a 30 métert. Ezenkívül tölgyfák, borókafák, juharfák és más mediterrán növényfajok is élnek az erdőben.
• Virágok: A tavasz folyamán a cédruserdő színes virágszőnyeget ölt magára. Számos vadvirágfaj él itt, köztük kék anemonák, ciklámenek, orchideák és nárciszok.
• Gombák: Az esős évszakban gombák sokasága bukkan fel az erdőben. Ezek közül sok ehető, de fontos óvatosnak lenni, és csak azokat a gombákat fogyasztani, amelyeket ismerünk.

Állatvilág:

• Madarak: A cédruserdő számos madárfajnak ad otthont, köztük kékcsőrű cinegéknek, ökörszemhéjú rigóknak, széncinegéknek, héjáknak és karvalyoknak.
• Emlősök: Az erdőben vaddisznók, rókák, nyusztok, mókusok és denevérek is élnek. Ritkábban előfordulhatnak vadmacskák és leopárdok is.
• Hüllők és kétéltűek: Gyíkok, kígyók, varangyok és békák is élnek a cédruserdőben. A legnevezetesebb hüllő a libanoni gyík (Lacerta lebanonica), amely csak ezen a területen honos.
• Rovarok: A cédruserdőben rengeteg rovarfaj él, köztük lepkék, méhek, pókok és hangyák.

A Hors Arz er-Áb növény- és állatvilága egyedülálló és értékes. A libanoni kormány elkötelezett a cédruserdő megőrzése és a biodiverzitás védelme mellett. Számos védelmi intézkedést hoztak, köztük a fakitermelés korlátozását, a vadászat tilalmát és a védett területek kijelölését.

A cédruserdő látogatói is fontos szerepet játszanak a növény- és állatvilág megőrzésében. Fontos, hogy tiszteletben tartsuk a természetet, ne hagyjunk szemetet, és ne zavarjuk a vadon élő állatokat.