Ma 145 éves Budapest, a magyar főváros

Száznegyvenöt éve, 1873. november 17-én jött létre Budapest Pest, Buda és Óbuda egyesülésével. Az 54 ezer lakosú Buda, a 200 ezer lakosú Pest valamint a Pest megyéhez tartozó, 16 ezer lakosú Ó-Buda egyesítésének ötletét Széchenyi István vetette fel.

 

145 éves Budapest

 

Az, hogy 145 éves Budapest persze csak az egyesített városra és az új névre igaz. A mai Budapest területén már a paleolit korszakban voltak települések, ami jó részt a Duna szűkületének köszönhető, ami megkönnyítette az átkelést. Az i. sz. 1. században a rómaiak virágzó várost alapítottak itt, Aquincumot.

A római időkből több emlék is fennmaradt: Aquincum maradványa, a római amfiteátrum romjai Óbudán, Herkules villa mozaik padlója, Contra Aquincum romjai az Erzsébet híd pesti hídfőjénél.

A népvándorlás során a hunok foglalták el a területet, Attila, a hun király egyik székhelye lett. Később a gótok, a longobárok és az avarok uralták majd 300 évig. Végül Árpád fejedelem vezetésével 896-ban a magyarok foglalták el a területet, dinasztiája a 13. századig uralkodott.

A magyar államot az ország első koronázott királya, Szent István alapította, aki felvette a kereszténységet is. Ebben az időben szülőhelye Esztergom, majd Székesfehérvár, ahova 1038-ben eltemették volt a királyi székhely. Budára a tatárjárás után, 1247-ben IV. Béla tette át a székhelyét.

Az Árpád-házi időszakból származik a szent korona, a koronázási palást, a Mátyás-templom kriptái, néhány ház homlokzata a Várnegyedben, a Királyi Palota és középkori erődítményei és néhány pince.

A város a történelmileg legsikeresebb korszakát a középkorban, Corvin Mátyás idején élte. Buda a 15.századi reneszánsz Európa egyik legszebb városává vált. A budai és visegrádi nyári palotát a reneszánsz gyöngyszemének tekintették. Mátyás híres a könyvtárának corvina ritkaságaiból épp most látható egy csodálatos kiállítás. A Mátyás-templom gótikus Mária-kapuja a 14. századból származik, amit aztán a 19. században neogótikus elemekkel egészítettek ki. A királyi palota kápolnája az Anjou időszakból származik, a Budapesti Történelmi Múzeum alsó szintjén tekinthető meg.

A fejlődést a török hódoltság állította meg. Buda 145 évig volt török uralom alatt. Ahogy a török elpusztították a Buda és Pest értékeit, később a győztesk ugyanúgy elpusztították a török minareteket és más építészeti alkotásokat. A mecsetekből újra templomok lettek, a Mekka felé irányított imafülkék, a mihrabok a Belvárosi plébániatemplomban és a kapucinusok templomában még ma is láthatók. Szinte tökéletes állapotban maradt fenn a Rudas, a Rác és a Király fürdő.  Ennek az időszaknak fontos műemléke az idén felújított Gül Baba türbe is.

A Habsburgok kitartóan küzdöttek, hogy visszaszerezzék Budát. 1686-ra, mire sikerült visszafoglalni a várost, az ostromok alaposan lepusztították.

Az ezt követő Habsburg időszak ismét fellendülést hozott: Mária Terézia és József Nádor sokat tettek a város modernizálása érdekében. Pest és Buda újjáépítése barokk stílusban folytatódott. Ebből az időszakból származik a jelenleg Városházaként működő invalidus kaszárnya, a Szent Anna templom, a Szent Erzsébet-apácák temploma és az Egyetemi templom.

1808-banJózsef nádor főherceg kezdeményezésére alapított Szépítő Bizottság kidolgozta Pest fejlesztésének távlati tervét. Ekkor jött létre, a mai kiskörúttal határolt Belváros. Ekkor épültek a mai városképet is maghatározó monumentális klasszicista épületek: Nemzeti Múzeum, Lánchíd, József nádor tér környéki házak.

A reformok lassú üteme miatt 1848-ban kitört a szabadságharc, amit I. Ferenc József véresen fojtott le. 1867-ben létrejött kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása gazdasági és kulturális fellendülést hozott.

Budapest mai arculata az 1873. november 17-i egyesítéssel alakult ki.

1896-ban nagy pompával ünnepelték meg Magyarország ezeréves fennállását, és a Városligetben megrendezték a Millenniumi kiállítást, amire megépült a Millenniumi emlékmű, a Műcsarnok, a Vajdahunyad vára, benne a Jáki templom bejáratát utánzó Jáki kápolnával.

A nagyszabású építkezések tovább folytak. A historizmus legjelentősebb emlékei: Magyar Tudományos Akadémia, Országház a mai könyvtár épülettel együtt, Szent István-bazilika, Szépművészeti Múzeum, New York-palota, az Andrássy út házai.

Az I. világháború után, a monarchia szétesésekor Magyarország területének 2/3-át elveszítette. Ennek visszaszerzését remélve csatlakozott a II. világháború alatt az ország a németekhez. 1945-ben orosz csapatok foglalták el Budapestet. A háború alatt a város nagy része elpusztult. Az újjáépítés évtizedekig tartott.

 

145 éves Budapest

 

Csodálatos fővárosunkról még nagyon sokat lehetne mesélni. Több kötetet is meg lehetne tölteni vele. Nekem most ennyi fér bele és az ígéret, hogy a jövőben Budapestet sem fogom hanyagolni a leírásoknál. Imádom a várost. Amikor 10 éves koromban eljutottam ide, tudtam, hogy felnőttként itt szeretnék majd élni.

További olvasnivalók Budapestről:

Színes amerikai útifilm Budapestről 1938-ból

 

Budapest 360 fokban, ahogy még nem láttad

 

Lesz újabb magyar világörökség? – A Dunai Limes

Gresham-palota, a szecesszió gyöngyszeme

  • 163
  •  
  •  
  • 2
  •  
  •  
  • 163
  •  
  •  
  • 2
  •  
  •  

Nézd meg ezeket is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

öt × 1 =

A weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt. További információ

Az Uniós adatvédelmi törvény értelmében tájékoztatlak, hogy a balkonada.hu honlapon "cookie"-kat, magyarul vagy "sütiket" használunk. A sütik kicsi, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé és személyre szabottá tegye számodra a böngészést.
A sütiket bármikor letilthatod vagy újra engedélyezheted a böngésző beállításaiban. Amennyiben a tiltást nem teszed meg, illetve ha a "Rendben" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

További információért a sütikről és az adatkezelésről kattints az alábbi linkre:
Adatkezelési tájékoztató

Bezárás