Eiffel-torony, az „Öreg hölgy” titkai
1889. május 15-én nyílt meg a Párizsi Világkiállításra készült Eiffel-torony a nagyközönség előtt. Az eredetileg Barcelonába szánt és sok titkot rejtő építmény ma Párizs egyik jelképe.
Eiffel-torony, azaz az Öreg hölgy Párizsban
Épp ideje volt már, hogy írjak Párizs egyik fontos jelképéről, ami még ennyi év távlatában is megosztja a franciákat. Sokan még ma is azt tartják, hogy nem illik a városképbe, inkább le kellene bontani. Egyesek „Csúfság”-nak hívják, mások „Öreg Hölgy”-nek.
Csupán a véletlennek, már ha van ilyen, köszönhető, hogy Franciaország fővárosában és még a mai napig is láthatjuk a különleges építményt.
Eredetileg az 1888-as Barcelonai Virágkiállításra tervezte Gustav Eiffel a tornyot, de azt a tervet elvetették. Végül az 1889. évi párizsi világkiállításra épült fel. Az eredeti tervek szerint a kiállítás után lebontották volna. A világkiállítás épp egybe esett az 1789-es nagy francia forradalom 100. évfordulójával, ezért is akartak valami gigantikusat létrehozni.
Az Eiffel-torony (ejtsd: ejfel-torony; franciául La Tour Eiffel) a tervezőcég tulajdonosáról, Gustave Eiffel mérnökről kapta a nevét.
Az építkezés 1887. január 28-án kezdődött el. Eiffel a határidő tarthatóságához mindent biztosított, a munkásoknak túlzottan magas béreket fizetett. Havonta 12 métert haladtak, 1888. július 14-én érték el a második emeletet, 1889. március 31-én pedig befejezték a harmadikat. A beépített hidraulikus felvonók világ újdonságnak számítottak.
A zseniális építész elszántságát bizonyítja, hogy zsebből megelőlegezte a 8,5 millió aranyfrankra becsült költségek 80%-át. A kiállítás után bontásra ítélt épülethez végül 1890. január 1-jétől számított 20 évre átengedték a hasznosítás jogot a hatóságok. Ennek leteltével került Párizs városához.
Az ember feletti munkáért Eiffel a Francia Becsületrend lovagja lett.
Eiffel a pénzügyekhez elég jól értett. 1888-ban megalapította az Eiffel-torony Részvénytársaság-ot, amelynek javára lemondott a torony hasznosításával kapcsolatos minden jogáról. A részvénytársaság tőkéjének 50%-át azonnal eladta a Francia-Egyiptomi Banknak. Az ügyletből 2,5 millió frank nyeresége származott.
A 20 év azonban nem volt teljesen problémamentes. A felvonókat tíz év elteltével ki kellett cserélni. Az új, korszerű lifteket, amelyek az 1980-as évek végéig üzemeltek, a Five-Lille vállalat magyar származású építészmérnöke, Korda Dezső tervezte.
Az újdonság ereje hamar elmúlt. Az 1900. évi párizsi világkiállításra érkező vendégek sem nagyon látogatták a kissé divatjamúlt tornyot. A közönség inkább a Fulgence Bienvenüe mérnök új szenzációját, a metrót és mozgójárdát kereste fel.
Eiffel mindent megtett, hogy a torony hasznosságát bizonyítsa. 1898-ban a csúcson egy meteorológiai állomást rendezett be, majd 1901-ben egy állandó üzemű szikratávírót. Tudományos felhasználási törekvéseit az itt végzett radioaktivitás-mérések és Foucault-inga-kísérletek bizonyították.
A torony összmagassága ma 324 m, ebből maga a torony 300 m, rászerelve 24 m-re magasodik egy tévé-adóantenna, ami jóval később került fel. Első emelete 58, második emelete 116, a harmadik 276 m magasban van. 1930-ig a New York-i Chrysler Building felépítéséig a világ legmagasabb épülete címmel büszkélkedhetett.
Négyzetalapú, 1,6 ha alapterületű, 10 100 tonna tömegű, 12 000 acéldarabból, szegecseléssel állították össze. Évente kb. 10 tonna festék kell felülete karbantartásához.
Eiffel irodájának nevéhez rengeteg csodálatos építmény kötődik szerte a világon. Csak, hogy néhányat említsek: a New York-i Szabadság-szobor fémváza, Charles Garnier építésszel közös munkája a párizsi Opera, de más operaházak is (Nizza, Monaco), a párizsi Le Bon Marché nagyáruház, a santiagói főpályaudvar (Chile).
De nem kell azért ilyen távolra utazni, hisz hazánkban az Ő nevéhez fűződik a budapesti Nyugati pályaudvar 1877-ből, valamint a Szegedi Tisza-híd megépítése.
A népszerű építész utolsó éveit botrányok árnyékolták be. Még tartott az Eiffel-torony építése, amikor Eiffel millió frankos szerződést kötött Ferdinand de Lesseps-pel a Panama-csatorna zsilipeinek megépítésére.
A Panama Társaság óriási vesztegetési botrányba keveredett, 1892-ben Eiffel is bíróság elé került. Első fokon két év börtönre és 20 ezer frank pénzbüntetésre ítélték, de később felmentették.
A botrány miatt lemondott az általa alapított cég vezetéséről, az új cég név Levallois-Perret-i Építési Társaság lett.
Az Eiffel-torony sok megpróbáltatáson ment keresztül az 130 év során. Többször le akarták bontani, és felrobbantani. Kétszer is eladta egy szélhámos, 1925-ben Victor Lustig, ócskavasként. A második világháborúban a németek fegyvereket akartak belőle készíteni. 2007-ben A világ hét új csodája jelöltjeként is indult, bár végül nem került be.
Az első szintig gyalog is fel lehet sétálni, ahol luxus étterem és üzletek várják a látogatókat. A felsőbb szintekre azonban már csak gyorslifttel juthatunk fel.
Első szinten eredetileg is étterem volt. 2014-ben az éttermet és az üzleteket is teljesen felújították és átalakították. A padlózat egyes részeit átlátszó üveglapra cserélték, modernizálták az energiaellátást és mozgáskorlátozottak számára is megközelíthetővé tették.
Fentől bámulatos kilátás nyílik a városra.
2018-ban plexi falat emeltek a torony köré, hogy ezzel is csökkentsék egy terrortámadás kockázatát. Csak biztonsági ellenőrzés után léphetünk be az átlátszó fal mögé.
Minden este szürkületkor egész órában (2018 szeptemberben, amikor legutóbb ott jártam este 8-kor) 5 percre fényárban úszik a torony. Nemzeti ünnepeken, fontosabb eseményeken, pl. olimpia, foci vb, államfők látogatása, stb szintén rendszeresen kivilágítják.
Az Eiffel-torony és a fenntarthatóság
A Párizs jelképének számító Eiffel-toronyra 2016-ban két szélerőművet szereltek fel a fenntartható fejlődés iránti elköteleződés jeleként. A szélkerekeket a második szinten, 120-127 méteres magasságban helyezték el. A függőleges tengelyű szélmalmok teljesen beleolvadnak a torony szürke vasszerkezetébe. A hét méter magas és három méter széles szerkezetek óránként 10 ezer kilowatt áramot termelnek, ami az első szinten található üzlet energiafogyasztását fedezi.
A szélkerekek által megtermelt energia csak töredéke a torony éves energiafogyasztásának. Az évi 7 millió látogató 9,7 gigawattóra áramot fogyaszt, ami egy 3 ezer lakosú település fogyasztásának felel meg.
“Ez csak jelképes, de azt jelzi, hogy a torony elkötelezett a fenntartható fejlődés iránt” – ismerte el az üzemeltető, a SETE képviselője. A kezdeményezést megelőzően az Eiffel-torony több lépést is tett a környezetvédelem érdekében: az elmúlt két évben végrehajtott felújításkor környezetkímélő tereket alakítottak ki az első szinten, valamint modernizálták az építmény energiaellátását. Négy napelem adja a pavilonokban használt meleg víz felét, és egy esővíztározót is felszereltek, amely a mosdók vízellátásában segít. A torony megvilágításához pedig kizárólag LED fényforrásokat használnak.
Bárhogy is vélekedjenek róla a franciák, én azt mondom, hogy Párizs kevesebb lenne nélküle. Egy olyan látványosság, ami látogatók millióit vonzza. A zsúfoltság miatt a nyári turista szezonban akár órákat is kell várni, hogy feljuthassunk. De a fantasztikus látvány mindenért kárpótol.
Érdemes előre, interneten megvásárolni a belépőjegyet, mert így legalább a jegypénztári sort megspóroljuk.
130 éves az Eiffel-torony programja 2019. május 15-én
- 20:30-tól 21:30-ig a francia könnyűzene kiválósága, a Victoires de la Musique 2019-es díjazottja, Jeanne Added ad élő, ingyenes koncertet.
A koncertet élőben közvetítik a Eiffel-torony Facebook oldalán.
- 22 órától kezdődik a torony történetét feldolgozó egyedülálló 130. születésnapi fényshow, melyet az ismert Bruno Seillier (ő készítette a Notre-Dame fényshowját is) szcenográfiai-tervező álmodott meg. A kb. negyedórás műsort 22 órától folyamatosan vetítik egészen hajnal 1-ig.
