Luxemburg UNESCO világörökségi helyszínei

Luxemburg Európa egyik leggazdagabb és legfejlettebb országa. Kis területe ellenére természeti és épített örökségekben egyaránt bővelkedik. Ennek ellenére csupán egy UNESCO világörökségi helyszínt találunk az országban. A főváros, Luxembourg óvárosa és erődítményei 1994 óta állnak világörökségi oltalom alatt.

Luxembourg

Luxemburg UNESCO világörökségi helyszínei

Luxemburgból egyelőre csupán a főváros, Luxembourg érdemelte ki az UNESCO védelem alá nyilvánítást. A Petruss folyó fölötti, kézépkorban épített bástyák és kazamaták évtizedek óta vonzzák a látogatókat.

Luxembourg városa: az óvárosi negyed és az erődrendszer

A Luxemburgi Nagyhercegség legnagyobb városa, Luxembourg stratégiailag rendkívül fontos helyen fekszik. Ennek köszönhetően egymást követő uralkodói folyamatosan újabb és újabb erődítményekkel bővítették el.

963-ban építették I. Siegfried várát az egyik Bak-sziklán. A legenda szerint Melusinét, a csodaszép nimfát, a sziklára épített kicsiny vár első urának, Siegfried grófnak a hitvesét feérje eltaszította magától, és az Alzettefolyó feletti szikláról a folyóba vetette. Eyg inget varrogatva azóta is ott vár Melusine a megbocsátásra.

A varrással szerencsére nem siet – hiszen csak hétévenként tesz egy-egy öltést -, mert ha az ing elkészül, Luxembourg városa porrá és hamuvá válik.

Az eredetileg két római hadiút kereszteződésénél és a vár körül kialakult település alapítása után nemhogy pusztulásnak indult volna, hanem négy császárt is adó Luxemburg-ház befoylásának növekedésével párhzamosan erőteljes növekedének indult.

Így keletkezett a szürkéssárga sziklán a hatalmas, csaknem bevehetetlen vár, „Észak Gibrlatárja”.

Dacosan és elutasítóan nyúlnak a magasba a Bak-sziklák, amelyeket három oldalon az Alzette völgye határol. A „katonai sasfészek” alatt pedig vakongjáratokhoz hasonlító, lőréses várfolyosók alkotta többemeletes kazamatarendszer található. A kazamatták egyes szakaszain5, sőt akátr 50 ágyú is elfér. A vár első tornyának legalső szintje még Siegfried gróf idejéből való.

A várost eredetileg háromszoros erdőgyűrű védte, a legbelsőt bástyák, a másodikat 15 erődítmény, a harmadikat 9 külső erőd alkotta. A 17. és a 18. században föld alatti erődöket, kazamatákat és járatok kiterjedt hálózatát vésték a sziklába, ez a városrész a Bock-sziklától délre terül el.

A város különleges domborzati viszonyaiból adódik, hogy Luxembourgnak száz hídja van. Egy legismertebb és legszebb a völgyben kanyargó Petruss felett álívelő Adolphe-híd.

Amikor a burgundiaiak 400 éves uralma után, 1839-ben megkötötték az ország örökös függetlenségét kimondó londoni egyezményt, az erődnek sem volt már jelentősége. A katonai építészet egyik remekművének számító erődrendszer jelentős részét 1867 és 1883 között lebontották.

1933-ban nyitották meg a látogatók előtt a kazamatákat.

A város első szabadon védett része a Marché-aux-Poissons negyed volt, itt áll Luxemburg legrégebbi egyházi épülete a 10. századból származó Szent Mihály-templom. A városközpontban található a Nagyhercegi Palota, a németalföldi késő gótikus építészet egyik kiemelkedő példája a Notre Dame-székesegyház, a nagyhercegek Városi Palotája, valamint számtalan korabeli lakó- és középület.

Luxenburg további látnivalói és nevezetességei

Tetszett a cikk? Oszd meg!

Visszajelzés írása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük