Lőcsei régi városháza, a fehér asszony otthona
Lőcse (Levoča), a középkori városfallal körül ölelt, gótikus és reneszánsz műemlékekkel teli felvidéki kisváros egyik legismertebb látnivalója a régi városháza épülete. A 15. századi gótikus épület többszöri átépítés után, 1893 és 1895 között Schulek Frigyes tervei alapján nyerte el végleges formáját. Reneszánsz díszítésű, keresztgerendás mennyezetű tanácstermében 1955-ig működött Lőcse város tanácsa. A lőcsei régi városháza jelenleg a Szepesi Múzeumnak ad otthont, amely látványos kiállításon mutatja be a város illetve a városháza történetét. Többek között a Jókai Mór regényéből ismert lőcsei fehér asszony, Korponayné Géczy Julianna életét is megismerhetjük.
Lőcsei régi városháza története
Lőcsei látnivalói közül a gótikus Szent Jakab-templom mellett a régi városháza romantikus épülete emelkedik ki.
A régi városháza a város központjában gótikus stílusban épült a 15. században. A várost pusztító 1550-es tűzvész a városháza épületét is erősen megrongálta, csak a déli bejárat környéke maradt meg valamelyest épen. A tűzben megsemmisült a város értékes, középkori levéltára is. Később további tüzek is pusztítottak.
A városháza mai képét meghatározó kőpillérek és árkádok építését 1615-ben fejezték be. Ebből az időből származnak a polgári erényeket szimbolizáló, falra festett nőalakok is a déli homlokzaton. Az öt erény: mértékletesség, óvatosság, bátorság, türelem, igazságos. „A békében a városok kivirágzanak, a háborúban hanyatlanak” – szól a felirat.
A tűzesetek megsemmisítették a Szent Jakab-templom tornyát is és veszélyeztették a harangokat is. A harangok számára 1656-ban új, a templomtól különálló, eredetileg reneszánsz harangtornyot építettek. A városházával egybeépült harangtorony barokk stílusú formáját 1824-ben kapta. A közeli Szent Jakab templom tornya csak a 19. század végén készült el. A harangtorony toronyóráját Miklós mester készítette Magyarországon 1516-ban.
1893-1895 között a városházát jelentősen átépítették Schulek Frigyes budapesti építész tervei alapján. Ekkor alakult ki a mai, romantikus, de az eredetihez kevéssé hasonlító kép.
A sarokoszlopokat pillérekkel erősítették meg. Ekkor építették az emeleti szintet és a fedélszék oromzatát neoreneszánsz stílusban.
Lőcsei városháza és a filmek
A Felvidék egyik legismertebb műemlékének számító lőcsei régi városháza épületetét több filmben is láthattuk. Itt forgatták Mikszáth Kálmán: Fekete város című, Lőcsén játszódó történelmi regényéből készült film nagy részét. A hétrészes tévéfilmet Zsurzs Éva rendezte 1970–71-ben.
Szintén itt vették fel a Jánosik című, szlovák történelmi film jeleneteit.
A lőcsei fehérasszony története
A lőcsei régi városháza festményén megörökített Garamszegi Géczy Julianna (Korponay Jánosné) (Osgyán, 1680 k. – Győr, 1714. szeptember 25.) a „lőcsei fehér asszony”, akinek történetét Jókai Mór azonos című regényéből ismerhetjük.
Julianna 1700-ban nőül ment Korponay János Hont vármegyei nemeshez, Koháry II. István meghitt emberéhez.
A Rákóczi-szabadságharc kitörése után édesapja, Garamszegi Géczy Zsigmond már 1703 szeptemberében kurucnak állt, férje azonban 1704. február 24-ig védte a Koháry-birtokok egyik központi várát, Csábrágot, s csak ezt követően esküdött hűséget II. Rákóczi Ferencnek. A várat egy ideig Géczy Zsigmond tartotta ostromzár alatt, s Géczy Julianna is levélben kérlelte férjét a vár átadására.
Jókai regénye nyomán máig úgy él a köztudatban mint Lőcse árulója, aki 1710. február 13-án beengedte a császári csapatokat a városba. Valójában csupán üzeneteket, leveleket közvetített a védők és az ostromló csapatok parancsnoka, Georg Löffelholz altábornagy között- A város előzetes tárgyalások eredményeképp, szabályos kapituláció útján került a császáriak kezére.
A fehér ruhás nőalakot ábrázoló festményen a nő az egyik kezét a kulcslyukon tartja, a másikkal hívogatóan int.
Szepesi Múzeum kiállításai
Az épület és a múzeum mai bejárata a keleti oldalon van, az 1894-ben épített új lépcsőn közelthető meg. Az épületben jelenleg a Szepesi Múzeum várostörténeti kiállítását láthatjuk, amely belépő jegy ellenében látogatható.
Érdemes egy pillant vetni a bejárati ajtó kilincsére is.
A városháza legszebb része a reneszánsz díszítésű, keresztgerendás mennyezetű tanácsterem, melynek falain Habsburg uralkodók és hajdani lőcsei polgármesterek arcképei lógnak.
Az első emeleti gótikus nagyterem kapuján lévő festményen a Jókai Mór regényéből ismert lőcsei fehér asszonyt, Korponayné Géczy Juliannát ismerhetjük fel, amint titkon a labancokat hívja.
Érdemes kimenni loggiára is, ahonnan szépen ráláthatunk a közeli házakra is.