Zöld Ljubljana, a Szlovén főváros zöld csodája
Ljubljana, a szlovén főváros két évtizede még a legrosszabb levegőjű és közlekedésű európai települések egyike volt. 2016-ban pedig elnyerte Európa Zöld Fővárosa címet. Mégis hogy sikerült ez? Min változtattak, hogy az autóktól zsúfolt városból zöld oázist varázsoljanak? Hogy lett zöld Ljubljana?
Az Európa Zöld Fővárosa címet az a környezettudatos város kapja, amelynek a fenntartható jövőért tett tevékenységét a legjobbnak ítéli független szakértőkből álló zsűri. Az értékelés során figyelembe veszik a helyi közlekedést, a zöld területek fenntartható használatát, a levegő minőségét, a zajszennyezés mértékét. Kiértékelik a város hulladékkezelését, vízgazdálkodását, energiapolitikáját és energiahatékonysági mutatóit.
A „European Green Capital” díjat először Stockholm kapta meg 2011-ben, majd Hamburg, a baszkföldi Vitoria-Gasteiz, Nantes, Koppenhága és Bristol következett. Ez az első alkalom, hogy az Unióhoz később csatlakozott, kevésbé fejlett régió városának ítélték a díjat.
A 276.000 lakosú Ljubljanában egy lakosra 542 négyzetméter zöldterület jut. Ez önmagában még kevés lenne a sikerhez, ahhoz tudatos, fenntartható, környezettudatos településfejlesztésre is szükség volt. A hatalmas eredmény hat alappilléren, a természeti környezet, a hulladékügy, a közlekedés, a turizmus, a víz és a levegő minőségi változtatásán alapult.
Elsőként a lakosság környezettudatosságra nevelését és közlekedési hálózatuk reformálását lépték meg. Az előzőleg autóktól nyüzsgő városközpontot gyalogosok és kerékpárosok vették birtokba. A városközpontból kizárták az autós és motoros közlekedést, az autóssávok helyére kerékpárossávokat építettek. Bevezették a Bubihoz hasonló szisztémában működő BICIKE(LJ) közösségi bringázási rendszert, az autósokat pedig ingyenes elektromos minibuszokkal kárpótolták. Az autós közlekedés közel 30%-kal csökkent, míg a gyalogosan közlekedők száma majdnem kétszeresére nőtt. A városi buszokat fokozatosan cserélik le földgázzal működő, az emberi egészségre ártalmatlanabb autóbuszokra.
A felszíni parkolás helyett mélygarázsba terelték az autókat és 63 fiatal kőrisfacsemetét ültettek. A város szénkoncentrációja 70%-kal, a városközpont zajterhelése pedig mintegy 6%-kal csökkent.
