Litvánia, a természeti szépségekben gazdag balti ország látnivalói
Az egykori szovjet tagköztársaság Litvánia a másik két balti állammal, Észtországgal és Lettországgal egyaránt 2004-ben, hazánkkal együtt lett az Európai Unió tagja. A 65.200 km²-es területén 2,9 millióan élnek. Gazdag történelemmel, lenyűgöző természeti szépségekkel és egyedi kultúrával rendelkezik. Ha szeretnél egy varázslatos, múltban és természeti szépségekben gazdag úti célt felfedezni, Litvánia kitünő választás!

Litvánia történelme
Litvánia történelme egészen a 13. századig nyúlik vissza, amikor a Litván Nagyfejedelemség alakult ki. Az ország a 14. században érte el hatalmának csúcsát, amikor a Lengyel Királysággal perszonálunióra lépett. A két ország közötti kapcsolat azonban nem volt mindig harmonikus, és Litvánia végül 1795-ben Oroszország része lett.
Litvánia 1918-ban nyerte el függetlenségét, de a második világháború során először a szovjetek, majd a németek szállták meg. Végül a Szovjetunió egyik tagállama lett. Az ország 1990-ben kiáltotta ki újra a függetlenségét, amelyt a Szovjetunió 1991-ben ismert el.
Tíz másik országgal, köztük Magyarországgal 2004. május elsején lett az Európai Unió teljesjogú tagja.
2015-ben Litvánia a balti államok közül utolsóként bevezette az eurót, ami a 1993-as önállóvá válástól érvényben lévő litast váltotta fel. Az euroérmék hátoldalát a Litvánia címeréből ismert középkori lovas díszíti, csak úgy, mint a litasét.
Litvánia látnivalói, nevezetességei
Litvánia kulturális gazdagsága az évszázadok folyamán alakult ki, amelyben keveredik a pogány hagyomány, a keresztény múlt és a modern európai hatás.
Vilnius, a főváros
A volt szovjet utódállam, Litvánia fővárosa, a kb. 550.000 lakosú Vilnius Európa egyik legszebb és legjobb állapotban lévő barokk városa. Vilnius jelenlegi arca a kulturális és történelmi hatások révén folyamatosan fejlődve alakult ki. Az évszázadok során számos stílus megjelent, amelynek nyomai ma is fellelhetők. Találunk itt gótikus, reneszánsz, barokk és neoreneszánsz épületeket egyaránt.

A város egyik legösszetettebb és legnagyobb épületegyüttese a Vilniusi Egyetem épülete. Ez az épület képviseli Litvániát a brüsszeli Mini Európa parkban is.

1994 óta a vilniusi Óváros az UNESCO Világörökségi helyszínei közé tartozik, Vilnius történelmi központja megnevezéssel. A szűk utcácskákban szép számmal talál hangulatos kiskocsmákat a megfáradt utazó.

A Gediminas-toronyból lélegzetelállító kilátás nyílik a városra.

Kaunas, az egykori főváos
Az ország második legnagyobb városa a régi főváros Kaunas. A Neris folyó partján álló Kaunas várat, ami Litvánia legrégebbi kővára a 13. században említették először.


Trakai vár
Litvánia legismertebb, legtöbbet fotózott látványossága a Trakai vár az egykori nagyhercegség központja volt 1323-ig. Az ötemeletes téglaépítményt Vytautas emelte az 5 tó melletti Trakaiban.

A Trakai vármúzeum bemutatja a történelem előtti leleteket, valamint a nagyhercegség dicsőséges napjait, amikor a birodalom a Baltikumtól a Fekete-tengerig terjedt.

Keresztek hegye
A Keresztek hegye, a keresztek ezreiből álló földhalom Litvánia Mekkája. Története 1831-es, orosz cári hatalom elleni felkelésig nyúlik vissza, amikor is a mélyen katolikus litvánok tiltakozásul az elnyomás ellen elkezdtek kereszteket hordani egy kisebb dombra. A 19. század végére 150, az I. világháború kezdetére már több, mint 200 hatalmas kereszt állt a helyen, és a számuk folyamatosan nőtt.

Amikor a szovjetek 1940-ben elfoglalták Litvániát, a vallástagadó szovjet hatalom fölösleges vallási szimbólumnak tekintette a Keresztek hegyét, ezért 1961-ben ledózerolták az addigra már kb. 30 ezer keresztet. Az érthetetlen rombolás nem szegte a litvánok kedvét, újabb kereszteket vittek a korábbiak helyére. A szovjetek még kétszer letarolták a hegyet. A keresztek ezután is csak szaporodtak, az ország függetlenné válása óta a keresztek már nincsenek veszélyben. Napjainkban kb. 250-300 ezer kereszt lehet a Keresztek hegyén.


Kur-félsziget (Curonian Spit)
A 98 km hosszú Kur-félsziget a Balti-tenger és a Kur-öböl között fekszik. Egyedülálló természeti csoda, amely dűnéivel, fenyveseivel és homokos partjaival az UNESCO Világörökség részét képezi. Remek hely madármegfigyeléshez és tóparti pihenéshez.
Palanga, a Balti-tenger homokos partú üdülőhelye
Litvánia tengerpartja gyönyörű homokos strandokkal, erdőkkel és nemzeti parkokkal rendelkezik. A legnépszerűbb üdülőhelyek Palanga és Neringa. Télen a nyugdíjasok paradicsoma, nyáron pedig megtelik fiatalokkal és igazi zajos, nyűzsgő, bulizós üdülőhellyé válik.

Aukštaitija Nemzeti Park
Tavak, erdők és hagyományos falvak világa, ahol a látogatók megismerhetik a litván vidék békéjét és természeti gazdagságát.
Litvánia kultúrája
Litvánia kultúrája gazdag és változatos. Az országban számos hagyományos ünnepet és fesztivált tartanak, amelyek bemutatják a litván nép hagyományait és szokásait. A litván konyha is egyedülálló, és olyan ételeket kínál, mint a cepelinai (krumpligombócok), a šaltibarščiai (hideg céklaleves) és a kugelis (krumplipuding).
Gyakorlati tanácsok litvániai utazáshoz
- Utazás: Litvánia könnyen megközelíthető repülővel, vonattal vagy busszal. Az országban a legnépszerűbb közlekedési eszköz a busz.
- Szállás: az ország számos szálláslehetőséget kínál, a hotelektől az apartmanokig.
- Pénz: hivatalos pénzneme az euró (EUR).
- Nyelv: Litvánia hivatalos nyelve a litván. Az angol és az orosz nyelvet is sokan beszélik.
Litvánia, bár kis ország, hatalmas szívvel és lélekkel büszkélkedhet. Kulturális öröksége, lenyűgöző természeti tájai és barátságos emberei felejthetetlen élményt nyújtanak minden látogató számára. Az ország tökéletes úti cél azok számára, akik szeretnék felfedezni Európa rejtett kincseit.