Litvánia, a természeti szépségekben gazdag balti ország látnivalói
Az egykori szovjet tagköztársaság Litvánia a másik két balti állammal, Észtországgal és Lettországgal egyaránt 2004-ben, hazánkkal együtt lett az Európai Unió tagja. A 65.200 km²-es területén 2,9 millióan élnek. Litvánia látnivalói és természeti szépségei miatt méltán népszerű úti cél.
Litvánia látnivalói
Litvánia fővárosa, a kb. 550.000 lakosú Vilnius Európa egyik legszebb és legjobb állapotban lévő barokk városa. Vilnius jelenlegi arca a kulturális és történelmi hatások révén folyamatosan fejlődve alakult ki. Az évszázadok során számos stílus megjelent, amelynek nyomai ma is fellelhetők. Találunk itt gótikus, reneszánsz, barokk és neoreneszánsz épületeket egyaránt.
A város egyik legösszetettebb és legnagyobb épületegyüttese a Vilniusi Egyetem épülete. Ez az épület képviseli Litvániát a brüsszeli Mini Európa parkban is. 1994 óta a vilniusi Óváros az UNESCO Világörökségi helyszínei közé tartozik, Vilnius történelmi központja megnevezéssel. A szűk utcácskákban szép számmal talál hangulatos kiskocsmákat a megfáradt utazó.
Az ország második legnagyobb városa a régi főváros Kaunas. A Neris folyó partján álló Kaunas várat, ami Litvánia legrégebbi kővára a 13. században említették először.
Litvánia legismertebb, legtöbbet fotózott látványossága a Trakai vár az egykori nagyhercegség központja volt 1323-ig. Az ötemeletes téglaépítményt Vytautas emelte az 5 tó melletti Trakaiban. A Trakai vármúzeum bemutatja a történelem előtti leleteket, valamint a nagyhercegség dicsőséges napjait, amikor a birodalom a Baltikumtól a Fekete-tengerig terjedt.
A Keresztek hegye, a keresztek ezreiből álló földhalom Litvánia Mekkája. Története 1831-es, orosz cári hatalom elleni felkelésig nyúlik vissza, amikor is a mélyen katolikus litvánok tiltakozásul az elnyomás ellen elkezdtek kereszteket hordani egy kisebb dombra. A 19. század végére 150, az I. világháború kezdetére már több, mint 200 hatalmas kereszt állt a helyen, és a számuk folyamatosan nőtt.
Amikor a szovjetek 1940-ben elfoglalták Litvániát, a vallástagadó szovjet hatalom fölösleges vallási szimbólumnak tekintette a Keresztek hegyét, ezért 1961-ben ledózerolták az addigra már kb. 30 ezer keresztet. Az érthetetlen rombolás nem szegte a litvánok kedvét, újabb kereszteket vittek a korábbiak helyére. A szovjetek még kétszer letarolták a hegyet. A keresztek ezután is csak szaporodtak, az ország függetlenné válása óta a keresztek már nincsenek veszélyben. Napjainkban kb. 250-300 ezer kereszt lehet a Keresztek hegyén.
A Balti-tenger homokos tengerpartján Palanga a leghíresebb üdülőhely. Télen a nyugdíjasok paradicsoma, nyáron pedig megtelik fiatalokkal és igazi zajos, nyűzsgő, bulizós üdülőhellyé válik.
2015-ben Litvánia a balti államok közül utolsóként bevezette az eurót, ami a 1993-as önállóvá válástól érvényben lévő litast váltotta fel. Az euroérmék hátoldalát a Litvánia címeréből ismert középkori lovas díszíti, csak úgy, mint a litasét.
Izgalmas ország, amit egyszer mindenképp érdemes meglátogatni.
