Leó és Fred beköltözött a Kopaszi-gátra – új Kolodko-miniszobor mesél Budapest múltjáról
Budapest miniatűr bronzlakóinak száma ismét gyarapodott: 2026 májusának végén újabb Kolodko-alkotás jelent meg a Kopaszi-gáton. A Leó és Fred avagy a Szúnyogtámadás Konstántinápolyban című miniszobor első pillantásra talán kedves retró utalásnak tűnik. Valójában azonban egyszerre idézi fel a gyerekkor televíziós emlékeit, a város egy elfeledett történetét és a környék folyamatos átalakulását. A továbbiakban elmesélem a szobor történetét és azt is, hogy miért épp a Kopaszi-gátra került kihelyezésre a a bronzkompozíció. Folyamatosan frissülő térképen is mutatom, hol találhatók ezek szépségek és a művészúr további szobrai.
Ki az alkotó?
Kolodko Mihály neve mára összeforrt Budapest egyik legkülönlegesebb városi jelenségével: az apró, sokszor csak néhány centiméteres bronzszobrokkal. Az ungvári születésű művész eredetileg monumentális szobrászatot tanult, Magyarországon azonban a „gerillaszobrászat” tette ismertté. Munkái váratlan helyeken bukkannak fel, gyakran humorral, iróniával vagy történelmi utalásokkal reflektálva a város és az ország kulturális emlékezetére.
Kolodko alkotásainak egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem pusztán díszítőelemek. Szobrai szinte mindig párbeszédet kezdeményeznek a helyszínnel, ahol megjelennek, ezért a felfedezésük egyfajta városi kincsvadászattá vált a budapestiek és a turisták számára egyaránt.
Kik Leó és Fred?
Az új miniszobor két retró rajzfilmfigurát idéz meg: a cirkuszi oroszlánt, Leót és idomárját, Fredet. A páros a kelet-európai televíziózás emlékezetes alakjai közé tartozik, így a szobor egyszerre szól a nosztalgiáról és a közös kulturális emlékezet erejéről. A bronzkompozíció a két jóbarát mellett egy apró cirkuszi kocsit ábrázol, amely mellett a két szereplő megpihen a Duna-parton.
Kolodko munkásságában gyakran jelennek meg rajzfilmhősök és popkulturális figurák, amelyek hidat képeznek a személyes emlékek és a városi tér között. A Leó és Fred-szobor is ebbe a sorba illeszkedik.
A helyszín, a Kopaszi-gát rejtett története
A szobor valódi érdekessége – ahogy azt már Kolodko Mihálytól megszokhattuk – azonban nem csupán a figurákban, hanem a helyválasztásban rejlik. A Kopaszi-gát és a Lágymányosi-öböl környékén a 19–20. század fordulóján működött az úgynevezett Kis Konstantinápoly, egy népszerű szórakozó- és mulatónegyed, amelyet Somossy Károly vállalkozó hozott létre Konstantinápoly Budapesten névvel. A korabeli Budapest egyik különleges szórakoztató központja volt, amely azonban az idők során eltűnt, helyét pedig a modern városfejlesztések vették át.
A Konstantinápoly (ma Isztambul) név nem volt véletlen, török stílust utánozva tervezték épületeit, a keleti kultúrának egy miniatűr városrésze volt. A munkálatokat a millenniumi ünnepségekre készülve, 1896 márciusában kezdték meg, majd 1896. május 23-án nyílt meg a nagyközönség előtt. Néhány hónap után – többek közt a nagy mennyiségű szúnyog miatt – elmaradtak a látogatók. A létesítménytől, az csődbe ment, és októberben bezárt.
A Leó és Fred-kompozíció a századfordulós szórakoztató és vigalmi negyed elveszett világát idézi fel. A mű koncepciója szerint a cirkuszi társulat késve érkezett meg: mire a művészek befutottak, a hajdani mulatónegyed már eltűnt. Az egyik figura arcvonásaiban ráadásul maga Somossy Károly is felfedezhető, így a szobor finom tisztelgés a hely történelme előtt.
Miért éppen a Kopaszi-gát?
A Kopaszi-gát az elmúlt években Budapest egyik leglátványosabban átalakuló városrésze lett.A gát szomszédságában épülő, teljesen új városnegyedet BudaPart néven fejlesztik. A népszerű szabadidőpark továbbra is Kopaszi-gátként ismert, az azt körülvevő új építésű lakó- és irodanegyedet nevezik BudaPartnak.
A Duna-part természeti környezete és a BudaPart modern építészete különleges találkozást hozott létre. Ebben a folyamatosan változó környezetben a miniszobor emlékeztet arra, hogy minden új városrész alatt történetek, emlékek és korábbi városi rétegek húzódnak meg.
A lakókocsi belsejében a fotelek mellett egy korabeli képeslapra emlékeztető kép lóg a falon: Konstantinápoly Budapesten felirattal.
A Leó és Fred ezért több egyszerű köztéri játéknál. Egy apró bronzjelenet, amely egyszerre szól a gyerekkori nosztalgiáról, Budapest kulturális emlékezetéről és arról, hogy a város múltja akkor sem tűnik el teljesen, amikor a környezet gyökeresen megváltozik. Ahogy sok más Kolodko-szobor esetében, itt is az a legnagyobb élmény, amikor a járókelő egyszer csak észreveszi az apró figurákat, és rájön: egy egész történet bújik meg a tenyérnyi méretű alkotás mögött.
Magam is igazán élvezem ezeknek az apró tüneményeknek a keresgélését és igyekszem felkutatni a helyüket. a készítés apropóját. Érdekes elfoglaltság megoldásokat találni a bennem felmerülő kérdésekre, amelyet a művészúr egy-egy új alkotás kihelyezésekor nem árul el. Bár a már szinte mindegyik budapesti miniszobrot becserkésztem, most fordult elő először, hogy a kihelyezés után egy héten belül eljutottam megcsodálni személyesen is az apró szépséget.
Tipp: A közelben, a Lágymányosi híd másik oldalán, de szintén a budai oldalon találunk egy másik Kolodko szobrot is. A Lábnyom, avagy a Hanti vadász szobra 2026 első napjaiban került kihelyezésre.
