Lelesz kolostora Szlovákiában – Gertrúd királyné legendái
Trianon óta Szlovákiában található Lelesz kolostora, ahol II. András feleségét, Gertrúd királynét eltemethették. Más elképzelések szerint, csak a szívét, illetve a jobb kezét helyezték el itt. A Szent Keresztnek szentelt premontrei prépostság udvarán Szent Erzsébet szobra emlékeztet a múltra.
Lelesz kolostora Szlovákiában
„Lelesz kolostora, Szent Erzsébet szobra – az itteni templomban helyezte el II. Endre király a meggyilkolt Gertrúd királyné jobb kezét, amellyel gyilkosai ellen védekezett, más legendák szerint a királyné szívét helyezték ide, és ezért került az apátság udvarára leányuk szobra.” – szólt Kiss P. Dóra ajánlása.
A Bodrogköz szlovákiai részén fekvő Lelesz nevét már egy 1252-ben kelt oklevél is említette Leles alakban. A leleszi birtokot Boleszló, a későbbi váci püspök kapta keresztapai ajándékul II. Béla királytól 1132-ben. A prépostságot 1188-1212 között alapította. 1241-ben a tatárok feldúlták és kifosztották a kolostort.
A Szent Kereszt megtalálásának szentelt tempom, amely 1315-1366 között épült, a kolostor déli szárnyát alkotja.
A mohácsi csata után Szapolyai ellenfele, Habsburg Ferdinánd emberi 1527-ben megrohamozták és kifosztották. Öt év múlva visszakerült Szapolyai Jánoshoz. 1533-ban a kolostort várszerűen megerősítették, erős kőfallal vették körül. Közben a szerzetesek elándoroltak, vagy elhaltak. 1567-ben, a prémontreiek távozása után a világi egyház kapta meg. 1623-1639 között tornyot emeltek a bejárati kapu fölé és barokkosították.
Mivel törökök elleni háborúk alatt a prémontreiek rendházai nagy összegekkel segítették a királyokat, 1697-ben ismét visszakapták jogaikat. II. Rákóczi Ferenc az irattárat is Munkács várába vitette. Az okiratok egy része elpusztult, mert azokat ágyúfojtásra használtak fel. Bercsényi Miklósnak sikerült egy részüket megmenteni.
Amikor 1787-ben II. József eltörölte a rendet, a leleszi levéltárat Budára vitték. 1802 után, amikor a rendet ismét visszaállították, a levéltára is visszakerült Leleszre. 1950 után iskolává alakítottak át.
A kolostor része a román stílusú Szent Mihály kápolna is, amely a kolostorral egyidőben, a 12. század végén épült, a 14. században gótikus freskókkal díszítették.
Gertrúd királyné
Lelesz kolostora kapcsán meg kell említeni III. Béla gyermekeinek, Imrének és Andrásnak a trónért folytatott harcát. A prépostságot alapító Boleszló püspök András oldalán állt, ezért Imre 1199-ben leromboltatta a kolostort. II. András az 1205-ös trónra lépése után megjavíttatta a leleszi kolostort és megerősíti annak birtokait. Többször időzött itt, 1213-ban itt helyezték el a magyar főurak által meggyilkolt feleségének, Gertrúdnak holttestét, egyesek szerint csak szívét vagy a jobb kezét.
A merénylet történetét Katona József Bánk bán drámája és Erkel Ferenc azonos című operája dolgozta fel.
Merániai Gertrudis (Gertrúd) és András magyar herceg esküvőjét 1203-ban tartották meg. Még ebben az évben András nagyszabású felkelést indított bátyja, Imre király (ur. 1196-1204) ellen a trónért. A trónviszályért a magyar főnemesek Gertrúdot okolták és összeesküvést szőttek ellene, mert a király előnyben részesítette a királyné rokonságát a magyarokkal szemben. 1213. szeptember 28-án a pilisi erdőben gyilkolták meg a Bánk bán vezetésével.
A Tihanyi Apátságot alapító és az altemplomában nyugvó II. András és Gertrúd gyermeke volt a jótékonykodásáról és rózsáiról híres Szent Erzsébet és tatárjárás után várakat építő IV. Béla király is.
II. András által 1214-ben kiadott levél tekinthető Lelesz község egyik legjelentősebb dokumentumának.
Nagyon köszönjük a fotókat Kiss P. Dórának!