Budapest / Építészet / Európa / Magyarország

Léderer-ház, a Bajza utcai szecessziós palota és bérház

Published 2020-02-20 · Updated 2021-01-15

A Bajza és az Aradi utca sarkán található szecessziós gyöngyszem, az egykori Léderer-ház már építésekor felhívta magára a szakma és a város figyelmét. Egyidejűleg volt főúri palota és jövedelmező bérház.

Léderer-ház

Budapesten, a Bajza utca 42. szám alatt áll Léderer Artúr háza, melyet a Bálint-Jámbor építészpáros tervezte 1902-ben. A III. emeleti homlokzaton ritmusban végigfutó, a vakolatba berakott mozaik-fríz Kernstok Károly (1873-1940) rajza alapján Róth Miksa (1865-1944) műhelyében készült el, akárcsak az üvegablakok.

Táncoló nőket és férfiakat, párducos szarvas-vadászatot jelenítenek meg. Belül a kandallón Ligeti Miklós bronzreliefje. A bútorok a belga Art Nouveau hatást tükrözik.

A ház Aradi u-i oldalán helyezték el a bérlakásokat. A ház teljes belső berendezésének megtervezésénél a Gesamtkunstwerk jegyében az építészek, a részt és egészet összehangolva, maguk alkothattak meg mindent. A hall barnára pácolt borovi-fa burkolatot kapott, felette a falat a gipsz-stukkós mennyezetig kékeszöld szövet díszítette. Az ebédlőben a falakon bronzveretes tölgyfa burkolat, és bronzcsillárok. A faburkolat sárga szövetkárpitba ment át.

Az úri szobában a könyvespolcok sötétre pácolt bükkfából készültek, ezüstveretekkel. A szalonban sárga márványfal, stilizált ecetlevél koszorú övezi a kárpitot és a mennyezetet. Az ébenfával és gyöngyházzal berakott bútorok nyugalmat árasztottak. A műlakatos munkák kivitele Forreider és Schillertől, de Bálint és Jámbor tervezésében, itt is dominál az ecetlevél motívum.

Az emeleten a télikertet is a sarokív kőablaka világítja meg. 1900-ban Kiss Gábor tervei szerint a homlokzatot felújították.

A Léderer-ház már az építése idején is magára vont a figyelmet. Az 1908-as Művészet írja a : „a ház jobb hasznosításának, a rája költött pénz jobb gyümölcsöztetésének szempontjai számára egyenesen szükségessé tették azt, hogy a kényelmet kielégítse, s abban mesterkedjék, hogy a bérház szép, nobilis, világos és szellős legyen. …. A két építész a bérház szempontjait és a palota szükségességeit elégítette ki. A háromemeletes épület egyik része a háztulajdonos külön kis palotája, másik része finoman kiképzett bérház. A két jellegnek kidomborítása és mégis egységes érvényesítése a legmegkapóbb művészi ötletek közül való…. A bajza-utcai homlokzat földszintje és első emelete pompás ritmusú kőarchitektura. A magas földszintet a kapu középütt kettéosztja. Jobbra-balra egy-egy magas, keskeny ablakokból egyesített ablaknyílás….. egy-egy terem.”

Léderer család

Néhány adat a kultúrát támogató, arisztokrata/nagypolgári Léderer családról: Vidéken Bácskában Csókán, Jász-Nagykun-Szolnok megyében Pusztakengyelen voltak birtokai. Itt gépesített mintagazdaságot létesítettek. Eredetileg testvérével, Léderer Károllyal Bécsben gazdasági főiskolára jártak.

Csók István (1865-1961) a házigazda jó barátjaként tíz évig (1934-44) lejárt nyaranta, évjáradékot kapott. A család több tagjáról arcképet festett, de a kastély szalonjáról is, és megfestette a virágzó gyümölcsfákat. Közel 30 képet alkotott itt, melyekből 20 kép máig is látható. Ezeken a polgári világ letűnt miliőjét örökítette meg. Pesten is sokszor volt náluk, hiszen Csók műterme a közelben, a Fasor 32. alatt volt, Balló Ede festő házában (aminek falára Schaár Erzsébet emléktáblát is készített).

A házban napjainkban az Orosz Föderáció Kereskedelmi Képviselete működik.

Léderer-ház