Lechner Ödön világörökségi várományos épületei
Lechner Ödön, a magyar szecessziós építészet megteremtője több mint 40 remek műemléképületet hagyott ránk szerte az országban és a környező országokban is. A legjelentősebb öt premodern épülete 2008 óta szerepel az UNESCO hivatalos világörökségi várományos helyszíneinek listáján. Már is mutatom, melyek Lechner Ödön világörökségi várományos épületei.
Lechner Ödön munkássága
Lechner Ödön (Pest, 1845. augusztus 27. – Budapest, Terézváros, 1914. június 10.) építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője. Fiatal éveiben sokat utazott és inspirálódott Olaszországban, Farnciaországban és Angliában.
Lechner 1869-ben társult Pártos Gyulával és együtt építési irodát nyitottak. Kettejük közül Lechner volt a művész, Pártos pedig a vállalkozó.
Elsőként tervezett épületei még a historizáló stílust képviselik, de ezeken is megjelennek már a népi ornamentika használata. Pl. szegedi városháza 1882-ben, budapesti volt MÁV-nyugdíjintézet bérháza az Andrássy út 25. alatt 1883-ban, amit később az Állami Balettintézet használt, a szegedi Milkó-ház.
1889-ben második angliai útján Zsolnay Vilmossal a Kensington (ma Victoria and Albert) Múzeumban a keleti kerámiákat, elsősorban az indiai díszítő elemeket tanulmányozta.
Ezután Lechner egyre inkább a magyar folklór, az ázsiai illetve perzsa és indiai díszítőművészet elemeit használta. 1897-ben megbízást kapott a Magyar Állami Földtani Intézet Stefánia úti épületére.
A Postatakarékpénztár (ma: Magyar Államkincstár) Hold utcai épületéért 1900-ban a Képzőművészek egyesülete „Nagy Aranyéremmel” tüntette ki. 1900. július 1.-én I. Ferenc József magyar királytól megkapta a „királyi tanácsos” címet is.
Szintén 1900-ban építette testvére, a híres elmegyógyász részére a kolozsvári Lechner Károly-villát.
Egyházi megbízásai közül kiemelkedik a kőbányai Szent László plébániatemplom, amely azonban Barcza Elek korábbi terveinek felhasználása miatt nem tekinthető szuverén alkotásnak. Szintén nem önálló alkotás a szegedi Deutsch-palota, amelynek a homlokzatát és két lépcsőházát tervezte.
Élete utolsó évtizedének legjelentősebb megbízása a pozsonyi katolikus Szent Erzsébet-templom és plébánia volt (1907–13).
1911-ben a római nemzetközi építészeti kiállításon bemutatott életművéért nagy aranyéremmel tüntették ki.
Lechner Ödön világörökségi várományos épületei
Lechner Ödön premodern építészete 2008 óta szerepel az UNESCO hivatalos világörökségi várományos helyszíneinek listáján. A jelölés öt helyszínt – érett korszakának főműveit -, tartalmazza a jelenlegi Magyarország területéről.
A világörökségi várományos listán szereplő, kiemelt épületek:
Iparművészeti Múzeum, Budapest
Az Iparművészeti Múzeum (1893-96) épületének külső díszítései, a mázas cserepek, a pirogránit díszítőelemek, az áttört virágmotívumok indiai, perzsa, mór és magyar népi hatásokról tanúskodnak.
Szent László plébániatemplom, Budapest, Kőbánya
A kőbányai templom számos tervváltozat elvetése után épült fel. Lechnert 1891-ben bízta meg a főváros a templom építkezésének vezetésével, melyet Barcza Elek, a főváros mérnöki hivatalának építésze által készített neogótikus tervek alapján kellett volna véghezvinnie.
Földtani Intézet, Budapest
Postatakarékpénztár, Budapest
Magyar Királyi Postatakarékpénztár épületét (Budapest V. ker., Hold utca 4.) 1901-ben adták át. Ma a Magyar Államkincstár működik benne.
Városháza, Kecskemét
1890-ben írtak ki tervpályázatot egy új városháza épület megalkotására. Az öt beérkezett pályamű közül a bíráló bizottság az első díjat Lechner Ödön és Pártos Gyula terveinek ítélte oda, akik „Sem magasság, sem mélység nem rettent” jeligével pályáztak. 1893 és 1897 között építették fel. 1911-ben, a nagy földrengés után, Lechner ellenőrzése mellett állították helyre.
