Leányvár (Újvár), Selmecbánya egyik fő szimbóluma
Az UNESCO világörökségi listán is szereplő Selmecbánya (Banská Štiavnica) valaha a Magyar Királyság egyik legjelentősebb bányavárosa volt. A Felvidéken, a mai Szlovákiában található város egyik legjelentősebb látnivalója, a város egyik fő szimbóluma a Leányvár négy sarokbástyás, hagymakupolás, hófehérre meszelt épülete. Az Újvárnak is hívott várat a 16. században, a délről támadó törökök elleni védekezésül építették. A 630 m tengerszint felett magasodó vár négy emeletén A törökellenes háborúk Szlovákiában elnevezésű állandó kiállítás látható. A legfelső emeletről csodálatos panoráma nyílik Selmecbányára és környékére, többek közt Európa egyik legszebb barokk kálváriájára is.
Leányvár (Újvár) legendája és története
A legenda szerint a Leányvár építése a dúsgazdag családból származó Rössel Borbála nevéhez köthető. A dombon előzőleg egy akasztófa állt, aminek látványa nagyon zavarta mesés vagyont öröklő hölgyet. Nagyapja, Rössel Erazmus az állítása szerint olyan sok aranypénzt gyűjtött, hogy azok egymás mellé rakva Selmecbányától egészen Budáig értek volna.
Borbála nemcsak vagyonos, de szép is volt. Szép számmal akadtak kérői, de ő mindegyiket elutasította. Vagyonával nem fukarkodott, két kézzel szórta a pénzt. Borbálát a selmeciek önteltsége és tékozló életmódja miatt Leányvári boszorkánynak nevezték.
Egy alkalommal az aranygyűrűjét a patakba, és azt mondta, addig kitart a vagyona, míg ez a gyűrű elő nem kerül. A gyűrűt később egy halász megtalálta egy hal gyomrában. A jóslat pedig beteljesedett, Borbála szegényen, mindenkitől elhagyatva halt meg. Temetésén óriási vihar kerekedett, amire az emberek a koporsót hátrahagyva elmenekültek. A holttestet kutyák falták fel.
Az igazság azonban az, hogy a négy sarokbástyás és 24 ágyús Leányvár a török veszély idején, 1564 és 1571 között épült két részletben. A várost 24 olasz ágyúval védte a Léva és Bakabánya irányából várható támadásoktól. Ha ellenséges csapatok közeledtek, akkor fekete lobogót tűztek ki. Ha viszont vendég közeledett, az őrség úgynevezett motettát (többszólamú énekelt zenemű, a középkor és a reneszánsz egyik legfontosabb zenei műfaja) fújt.
Tűz esetén nappal vörös lobogóval, éjjel lámpással jelezték a vészt. A tűzőr negyedóránként trombitált, míg az egész órákat harangütés jelezte. Ezért hívták Selmec kétlábú órájának a Leányvárat.
Leányvár kiállításai
A kastély négy emeletén A törökellenes háborúk Szlovákiában elnevezésű állandó kiállítás található. Török és magyar fegyverek, zászlók, az eredetileg az Óvárban lévő eredeti ágyúk, érdekes festett céltáblák idézik fel a végvárak mindennapjait.
Belül az épület emeletei tagolatlanok, kisebb szobákat a sarokban elhelyezett tornyokban találunk. A boltozatos földszintről az emeletre eredetileg nem vezetett feljárat, mivel ott tárolták az őrség lovait.
A legfelső emeletről panorámás kilátás nyílik Selmecbányára és környékére.
