Lajoskomárom, a csupán 200 éves település látnivalói
Lajoskomárom hazánk egyik legfiatalabb községe. A 18. század végén még egy hatalmas, sűrűn benőtt erdő terült el a helyén. 2018-ban azonban az Európai Virágos Városok és Falvak versenyén már ezüst minősítést nyert. Lajoskomárom látnivalói – köztük az 5 horgásztóval – a gyönyörű virágokkal fotózva még vonzóbbá teszik a 200 éves Fejér megyei települést.
Lajoskomárom látnivalói
A mai község területe az enyingi székhelyű Batthyány család birtokolta volt a közeli Mezőkomárommal együtt. 1802-ben herceg Batthyány Lajos Lajoskomáromot azért hozták létre, hogy a hatalmas földeket gazdaságosabban meg tudják műveltetni az ide betelepülőkkel. Igen, jól sejted, honnan származik település nevének első része. Az ország minden tájáról érkeztek betelepülők: svábok, tótok és magyarok, sváb többséggel.
Az ozorai úttól nyugatra elterülő földterület öccséé, Fülöpé volt, ezért ez a Fülöp-hegy nevet kapta. Ide szőlőt telepítettek, azóta is tart a szőlőtermesztés, a pincesoron kellemes sétát tehetünk.
A 19. század végén magasfokon folyt az állattenyésztés és a növénytermesztés. A 20. század első harmadában -az országban előként – önsegélyező egyesület alakult a termelők között, egymás kárainak enyhítésére.
A falu címerét és zászlaját 1993-ban készítették, amely a három felekezetre, és a mezőgazdaság túlsúlyára utal.
A község déli határán folyik a Kutas-ér. A patakon 1879-ben hozták létre az első tavat, melynek zsilipjét 1880-ban készítették el. Ma már öt horgásztó szolgálja a szabadidős tevékenységet. A Kutasi tavon 1932-ben strandfürdőt alakítottak ki.
Az első világháború után, a lakosság a temető felé vezető út mentén gesztenyefákat telepített, a háborúban elesett lajoskomáromi emberek emlékére. Minden áldozatnak egy-egy fát ültettek.
A falu három temploma közül az evangélikus épült fel elsőként, 1817-1822 között a hívek adományaiból. Oltárképe Jézust a Gecsemáné-kertben ábrázolja.
Az órapárkányos, hagymasisakos tornyú református templom 1912-ben épült.
A falu római katolikus templomát, a Borromei Szent Károly templomot Hornig Károly költségén építették, 1901-ben szentelték fel.. Az orgonát a püspök támogatásával a hívek vásárolták. A templomot 1943-ban, majd 2000-ben tatarozták.
A közel 2.500 lakosú településen egészségügyi központ és gyógyszertár is működik.
A település testvérvárosa, a bajorországi Haag ajándékozta az utcanévtáblákat és a Mesterségek fáját Lajoskomáromnak.
A határban hévízforrást is találtak, amelynek hasznosítása még várat magára.
Miért éppen Lajoskomárom?
Idézet a község honlapjáról:
„Lajoskomárom (7567 ha, 2284 fő) 200 éves település, egykor a Batthyány család enyingi uradalmához tartozott. A településhez tartozó Sáripuszta a magyar lótenyésztés egyik nagy múltra visszatekintő és méltán elismert fellegvára. A természet közelségét kedvelők kellemes sétát tehetnek a világháborúban elesett hősök tiszteletére ültetett gesztenyefasor árnyékában, amely kivezet a Fülöp-hegyi borospincékhez. A nyugalomra vágyókat a község határában elterülő, a Kutas-ér felduzzasztásával létrehozott horgásztavak csalogatják.”
Fotók az Európai Virágos Városok és Falvak verseny nevezésének részét képezték, a verseny oldaláról származnak.
