Krakkó óvárosa és látnivalói
Krakkó, az egyik legkedeveltebb turista célpont, méltán népszerű a magyar utazók körében is. A lengyel királyok egykori székhelye számos műemlékkel büszkélkedhet, hangulatos óvárosa 1987 óta az UNESCO világörökség része. Rengeteg étterem, bár, pub és zenés szórakozóhely gondoskodik arról, hogy a városnézés fáradalmait kipihenhessük és feltöltődve indulhassunk az újabb szépségek felfedezésére.
Krakkó rövid történelme
Krakkó Lengyelország második legnépesebb települése, a Kis-lengyelországi vajdaság fővárosa. Lengyelország egyik legfontosabb kulturélis központja.
Bár mi csak Krakkóként emlegetjük, a város teljes neve Krakkó királyi főváros (Stoleczne Krolewskie Miasto Kraków). Az egytelen olyan város Lengyelországban, melnyek szabad hasznánia a lengyel címert a saját címerében. Ilyen lehetőség a heraldikus jogok szerint csak a fővárosi ranggal bíró városoknak jár.
Krakkó legrégebbi része egy erődítmény, ami a Wawel-magaslaton épült ki, s amelyet egykor a Visztulát övező mocsarak vettek körül. A város 1000-től püspöki székhely volt. 1038-ban, Újító Kázmér (Kazimierz Odnowiciel) uralkodása alatt lett Lengyelország fővárosa.
1223-ban épült a gótikus Mária-templom. 1257-ben városi rangot kapott, ekkor kezdett kialakulni a mai Óváros (Stare miasto).
1320-ban koronáztak először lengyel királyt a Wawel katedrálisban Kis Ulászló személyében. 1364-ben alapították az egyetemet. A dóm felszentelésére 1359-ben került sor.
1430-ban Krakkó is csatlakozott a Hanza-szövetséghez. 1555-ben megépült a Posztócsarnok. A királyi udvar 1596-ban Krakkóból Varsóba helyezte át székhelyét.
1794-ben Kosciuszko Tádé vezetésével felkelés kezdődik a lengyel megosztottság ellen. A felkelés ugyan elbukott, de a lengyel tábornok nemzeti hőssé vált. Földi maradványait a Wavel katedrálisában helyezték örök nyugalomra.
1939 és 1845 között német megszállás alá kerül a város. A német cspatok elaknásították az óvárost, a Vörös Hadsereg azonban egy váratlan manőverrel megakadályozta a robbantást. Ennek köszönhetően a történelmi városmag eredeti formájában maradt fenn, így ma is a város egyik legfőbb vonzereje.
Karol Józef Wojtyla (II. János Pál pápa) évtizedeket töltött Krakkóban, mielőtt pápává választották volna.
Krakkói sárkány legendája
A legenda szerint a sárkány a Wawel-domb barlangjában élt, és a város megalapítása előtt pusztította a vidéket.
Krak herceg uralkodása idején az ismeretlenségből egy szörny tűnt fel és a Wawel-domb barlangrendszerében telepedett meg. A sárkány éjszakánként a falvakat járta és tönkretette a kerteket, a földeket, a baromfiállományt.
Krak elrendelte, hogy a barlang bejárata elé mindenki vigyen élelmet, ám ez is kevésnek bizonyult, a sárkány tovább garázdálkodott a környéken. Végül egy leleményes cipészmester egy birkabőrt szurokkal és kénnel tömött ki és ezt tette a barlang elé. A sárkány megette és szörnyű szomját oltva a Visztula folyóhoz ment, ahol olyan sokat ivott, hogy végezetül nagy robajjal szétrobbant. Krak a lányát a cipészhez adta, aki éveken keresztül varrta a cipőket a sárkány bőréből.
A legenda másik változata szerint a sárkány békében élt a barlangjában, egészen addig, amíg Krakkó városa évente háromszáz ifjú szüzet adományozott neki. Miután ezt megtagadták, elkezdte pusztítani a vidéket, majd a legenda előző változathoz hasonlóan itt is egy cipészmester ölte meg.
A waweli katedrálisban található egy szobor a sárkányról, amely emléket állít Krak hercegnek, aki megalapította a várost és palotát emelt a sárkány barlangja fölé. A Sárkány-barlang napjainkban kedvelt turistalátványosság.
Krakkó óvárosa, az UNESCO világörökség
Karkkó a lengyel királyok koronázási helye és a középkori városépítészet szép példája. Ennke köszönheti, hogy 1978-ban UNESCO világörökséggé nyilvánították.
UNESCO oltalom alá tartozó örökségek
- a 12.-17. század közötti főváros, egyben egyetemi város,
- 13. századi középkori város,
- a 14. századból származó erődítmény maradványai,
- a Wavel katedrálisa, a lengyel királyok koronázási és temetkezési helye,
- barokk elemekkel díszített, gótikus Mária templom,
- a középkor legnagyobb piactere,
- a zsidónegyed (Kazimierz),
- a 14.századi zsinagóga.
Krakkó látnivalói, nevezetességei
A Wavel lábánál elterülő város régi és új központja is a piactér.
Rynek Glówny, a piactér
A Rynek Glówny, a főtér Európa egyik legszebb középkori tere. Mindez Szemérmes Boleszlávnak köszönhető, aki a 13. század lközepén újjáépíttette a tatárok által feldúlt Visztula-parti települést.
A 200*200 méteres, négyszög alakú térbe minden irányból széles utcák futnak – így alakult ki a város utcáinak sakktáblaszerű alaprajza, melyet kör alakú városfal vesz körül. Ma az ővárost nagy, kerek park választja el a többi városrésztől.
A főtéren körben kétemeletes, gazdagon díszített, keskeny homlokzatú polgárházakat emeltek, mélyen hátranyúló belső udvarral. Az alsó szinten a műhelyeket, az emeleten pedig a lakóhelyiségeket alakították ki. A házakat eredetileg gótikus stílusban építették, ám a későbbi építészeti stílusoknak megfelelően többször átalakították őket. Bár a szigorú reneszánsz az uralkodó, a ahomlokzatok gyakran játékos barokk jegyeket tükröznek.
A főtér főbb látnivalói:
- Mária-templom (Kościół Mariacki)
- Szent Adalbert-templom (Kościół św. Wojciecha)
- Posztócsarnok (Sukiennice)
- A városháza tornya (Wieża ratuszowa)
- Adam Mickiewicz szobra (Pomnik Adama Mickiewicza)
- Wierzynek étterem
- Bárányokhoz palota (Pałac pod Baranami)
Sukiennice, a Posztócsarnok
Krakkó egyik leglátogatottabb nevezetessége a főtér közelében álló, reneszánsz jellegű épület, ahova sokan csak a külseje és a hangulata miatt látogatnak el. A csarnok közel ötven éven át épült, 1392-ben adták át.
Krakkó több fontos kereskedelmi útvonal csomópontjában helyezkedik el, a kereskedőknek sok kis bódé helyett egy 100 méter hosszú posztócsarnokot építettek. Az árusok fűszerekkel, kelmékkel és állatbőrökkel kereskedtek.
A földszinti boltokban ma népművészeti tárgyak széles választékát kínálják, az emeleten pedig lengyel festők alkotásait csodálhatjuk meg.
Adam Mickiewicz szobra
Bernard Mickiewicz lengyel költő, író a 19. század egyik legnagyobb romantikus lengyel költője. Szobra a főtér közepén áll.
Városkapu
Az egyetlen megmaradt városkapuhoz vezető Ulica Florianskán hajdan a királyok hajtattak keresztül az uralkodói székhelyre menet.
Barbakán
Az 1200-as években, a taárjárást követően egyéertelművé vált, hogy a városnak biztosabb védelmi rendszerre van szüksége, ezért két mérföld hosszű városfal építésébe kezdtek. Közel kétszáz évig tartott a munka, majd a főbb stratégia pontokra hatalmas tornyokat is felhúztak. Így jött létre 1498-ban a Barbakán. egy árokkal körülvett, ronóbosztus őrtorony, aminek a közepén egy csapóhíd található. Egykor még vizesádok is volt körülötte, ami még biztosabbá tette a város védelmét.
Mária-templom
A templom világhírű gótikus oltárát Veit Stoß, nünbergi fafaragó készítette 1477 és 1489 között.
Minden órában a toronyból megszólal a hejnalicy, a híres, félbeszkadó trombitaszó, melynek neve a magyar hajnal szóból fakad. A torony ablakaiban a trombitás a négy égtáj felé elfújja ugyanazt a dallamot, és a negyedik minden alkalommal befejezetlen marad.
A 13. századi tatárdúlás emlékezetét idézi a trombitaszó. A városlakókat riasztóőrt akkor egy fúródó nyílvessző némította el.
Felmászhatunk a toronyba is, ahol megcsodálhatjuk a hatalmas harangot. Kilátásra azonban ne számítsunk.
Régi városháza
A régi városháza tornyának rekonstruált órája 70 méter magasból figyelmeztet az idő múlására.
Maly Rynek – kis piac
A Mária-templom mögötti kis piacon teraszos kávéházakban gyönyörködhetünk, melyekhez hasonlóval csak Gdanskban találkozhatunk.
Királyi palota – Wavel
A Visztula partján, a Wavel dombon magasodik a hatalmas királyi palota és katedrális. A nemzet sorsában osztozott a palota is, a 18. század végén a poroszok kifosztották.
A palotát I. Zsigmond lengyel király építtette 1499-ben. Az építmény jellegzetessége a háromszintes, árkádos, reneszánsz belső udvar, amit Francesco Fiorentino olasz építész tervezett, akit Budáról hívtak, hogy elkészítse a terveket. Máig a reneszánsz építészet egyik legimpozánsabb műemléke.
A lengyel királyok csodálatos reneszánsz palotájának pompás termeinek legfőbb ékessége a flamand takácsmesterek által késíztett, ranyszállal szőtt gobelinek. Köztük 18 óriás falikép, melyken nagyítóval sem találni illesztést, pedig négyzetméterenként készítették a mesterek.
Wavel katedrális
A királyi palotához símuló katedrális bejárata fölé különös ereklyéket függesztettek: három hatalmas csontmaradvány lóg súlyos vasláncokon, és a legenda szerint, ha ezek leszkadnak, súlyos csapás zúdul ismét az országra. A katedrális mélyén dízses jirályi síremlékek találhatók.
Körbesétálva a Wavelt, rálátni a Visztulára és a hajdali zsidónegyedre.
Sárkány-barlang és a tűzokádó sárkány szobra
A Sárkány-barlang (Smocza Jama) egy kisméretű mészkőbarlang a Wawel-domb alatt. Nevét a Wawel legendás sárkányáról kapta. A mészkőbarlangot termálvizek alakították ki, 276 méter hosszú, a magassága 15 méter körül van. A látogatók 81 méter mélyre mehetnek be.
A Sárkány-barlangnak két bejárata van, az egyik természetes, a mesterségeset a 19. században alakították ki. Három nagyobb barlangteremből áll, az őket összekötő folyosókat 1974-ben fedezték fel a waweli székesegyház alatt.
A barlang bejárata elé 1972-ben egy tűzokádó sárkányszobrot állítottak legendás Wawel-sárkány tiszteletére.
Jagelló Egyetem és botanikus kertje
Az 1364-ben alapított egyetemre a kezdetek óta magyarok is ezrével járnak.
A krakkói botanikus kert (Ogród Botaniczny) egy olyan látványosság, ahova ritkán jutnak el a turisták. Ezen nincs mit csodálkozni, Krakkó annyira gazdag látnivalókban és oly sok érdekes programot kínál, hogy Jagelló Egyetem botanikus kertjére többnyire már nem jut idő. Olvasónk csodálatos fotókkal mutatja meg, miért érdemes beiktatni csodálatos növénykertet a legközelebbi krakkói látogatás alkalmával.
Szent Péter-Pál-templom
A templom hatalmas apostolszobrai a levegőszennyezés áldozataivá váltak, amelyet elsősorban a közeli Nowa Huta vaskohóinak mérgező gázai okoztak. A szobrokat másolatokkal helyettesítették, meleyket évente vegyszerrel tisztítanak.
Kazimierz – zsidónegyed
Az óvárostól délre fekvő városrész Krakkó egyik legkülönlegesebb hangulatú része. Az egykori zsidónegyed a szocializmus éveiben eléggé elhagyagolttá vált, de a Schindler listája című filmnek köszönhetően újra a figyelem középpontjába került. Steven Spielberg ugyanis nagyrészt itt forgatta Oscar-díjas filmjét.
A negyed a 14. században alapította Nagy Kázmér király. A második világháborúig ez volt a közép-európai zsidóság szellemi központja. Minden negyedik krakkói zsidó vallású volt.
1945 után: gyász, füst és romok. A nyolcvanas évektől kezdődött új élet, bár a zsidó lakosok száma ma is alig kétszáz. A Spielberg film hatására a városrész fejlesztése rohamléptekkel megindult, a negyedben néhány régi zsidó boltocskát is helyreállítottak. Az ódon kis utcák varázsa vonzza a turistákat: az egyik vendéglő a másikat éri, és igen népszerű a vasárnaoi bolhapiac is.
Ojca Bernatka gyalogos híd
„Krakkóban található az Ojca Bernatka nevű különleges gyalogoshíd, mely a Kazimierz (zsidónegyed) és a Podgórze városrészeket köti össze. Ajánlom mindenkinek, aki szereti a különleges építményeket és a városban jár. A hidat 2010-ben adták át, 130 m hosszú és két párhuzamosan futó, de elkülönülő részből, járdából áll. A két rész között lelátni a folyóra.
Oskar Schindler gyára
A zománcgyár irodaépületében egy múzeum található, amely különleges kiállításnak ad helyet. A tárlat során különböző használati tárgyak segítségével , vagy egy-egy személy sorsán kersztül ismerhetjük meg a lengyelek, a zsidók és a megszálló németek II. világháború alatti életét.
A kiállítás egyediségét az adja, hogy a termek egy-egy utca vagy épület korhű rekonstrukciói, így tényleg olyan érzést kelt, mintha beszállnánk egy időgépbe, és visszarepülnénk abba a korba.
Krakkó múzeumai
A városban 28 múzeum van, köztük:
- Királyi palota Wawelben és itt többek között: Királyi Termek, Királyi Magánlákosztályok, Kincstár és Fegyvertár, Sárkány-barlang és Waweli Székesegyház,
- A Nemzeti Múzeum (Muzeum Narodowe),
- Galéria a Posztócsarnokban (Sukiennice – 19. századi festészet)
- II. János Pál pápa kiállítás
- Jan Matejko-ház
- Manggha-ház (japán gyűjtemény)
- Régészeti múzeum
- Gyógyszerészeti múzeum
- Czartoryski Múzeum (Muzeum książąt Czartoryskich) (klasszikus európai és lengyel festők, pl. Leonardo da Vinci, Rembrandt, Jan Matejko művei)
- Lengyel Repülési Múzeum (Muzeum Lotnictwa Polskiego)
Krakkó látogatása adventkor
A fények, a csillogás a legszebb várost is még varázslatosabbá teszik. Mondanom sem kell, hogy a bűbájos lengyel város, Krakkó advent idején még elbűvölőbb, mint általában.
.
