Kőszegi vár – Jurisics-vár

A középkori hangulatú, bájos kisváros, Kőszeg egyik legismertebb látnivalója a Jurisics-vár a belvárosban magasodik. A gyakran csak kőszegi vár néven emlegetett középkori erődítmény legismertebb várkapitánya után kapta a Jurisics-vár nevet, utolsó tulajdonosai után pedig az Esterházy-vár nevet. A szépen felújított építmény több kiállításnak is és várszínháznak is helyet ad.

A középkori hangulatú, bájos kisváros, Kőszeg egyik legismertebb látnivalója a Jurisics-vár a belvárosban magasodik. A gyakran csak kőszegi vár néven emlegetett középkori erődítmény legismertebb várkapitánya után kapta a Jurisics-vár nevet.

A Vas megyei Kőszeg igazi kis ékszerdoboz, ahova rendszeresen érdemes visszatérni. Az elbűvölő ódon házak és kapualjak mindig tudnak valami újat mutatni és Kőszeg az a város, ahol mindig történik valami.

Kőszegi vár – Jurisics-vár története

Kőszeg vára az egyik legrégebbi várunk, a legtöbb várunkkal ellentétben nem a tatárjáráskor, hanem jóval előtte épült. A vár eredetileg gótikus stílusú, de a reneszánsz és barokk korban történt alakítások is nyomot hagytak rajta. Szerkezete egy elővárból és egy belsővárból áll, mindkettőt vizesárok övezte.

A Kőszeg várának első említése 802-ből származik, amikor is Einhard krónikája említi castellum Guntionis néven. A Héder nemzetség birtoklása alatt, a tatárjárás után kezdődött meg az Alsóvár kiépítése, ami átvette a nehezen megközelíthető Felsővár földesúri birtokközpontjának szerepét.

1289-ben Albert herceg elfoglalta a várat. 1291-ben III. András a hainburgi béke feltételeinek megfelelően az Óvárat leromboltatta. 1327-ben Károly Róbert elfoglalta a Kőszegi családtól a várat, majd győzelme után jelentős privilégiumokkal segítette a város lakosait a fejlődésben. Az osztrák betörések megelőzésére városfalakat és tornyokat emeletek. A falakat övező árkokba a közeli Gyöngyös patak vizét vezették be. 1392-ben a vár a Garai családé, 1445-ben a Habsburgoké volt, tőlük Hunyadi Mátyás 1482-ben visszavette, de 1492-ben a Habsburgok ismét elfoglalták.

Az évszázadok sorá sokszor ostromolták a kereskedővárost az erdélyi, császári és kuruc csapatok, mert gazdag polgárházaival vonzó zsákmányt jelentett.

Legismertebb ostromát az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán óriási seregével vívta. Jurisics Miklós várkapitány közel ezerfőnyi serege kisebb részben katonáikból, nagyobb részt környékbeli jobbágyokból állt. A huszonöt napos küzdelem után közös megegyezéssel nyolc toronyra nyolc török zászlót engedtek kitűzni a magyarok, ami a szultán számára látszólagos győzelmet jelentett. A szultán a Király-völgy, és a Kálvária-hegy közötti dombról követte az eseményeket, amit azóta is Szultán-dombnak hívnak.

Az ostrom alatt az utolsó török katona 11 órakor hagyta el a vár falait. A várvédők emlékére szól még napjainkban is mindennap 11-kor a kőszegi harangszó. 

Kőszeg

Habsburg Ferdinánd a hősies vitézségéért Jurisics Miklóst bárói rangra emelte és neki adományozta Kőszeg városát. Jurisics halála után a vár – fiú utód hiányában – visszakerült a királyi kamara kezelésébe. 1695-ben a vár és az uradalom Esterházy Pál nádor birtokába került. 1777-ben a várat tűzvész pusztította, ekkor bontották le védőműveinek nagyobb részét.

Az Esterházy család egészen 1931-ig birtokolta a kőszegi várat. Ezt követően eladták és honvédségi tulajdonba került 1955-ig.

A  1955 és 1963 között hatalmas felújítás folyt, a helyreállított várban kulturális intézmények kaptak helyet.

Legutóbbi rekonstrukciója 2011-ben kezdődött és 2 évig tartott.

Kőszeg

Jurisics-vár látogatása

A várat 2013. július 2-án nyitották meg újra. A modern technikai eszközökkel felszerelt várban a látogatók megismerkedhetnek a vár történetével, a kezdetektől egészen az Esterházy-korszak végéig. A vetítőteremben Kőszeggel és a Jurisics-várral kapcsolatos filmeket mutatnak be.

Az aranyszobában a Kőszeghez kötődő legértékesebb műtárgyakat, köztük a Szőlő Jövésnek Könyvét tekinthetik meg a látogatók. Ebbe a különleges könyvbe 1740 óta minden április 23-án, azaz Szent György-napon belerajzolják a Kőszeg környéki szőlőkből begyűjtött friss szőlőhajtásokat, azaz a „jövéseket”.

A fegyverszobában a középkori fegyverek és harci ruházatok nemcsak megnézhetők, néhányat kézbe vehetnek, sőt fel is próbálhatnak az érdeklődők.

Igen látványos a belső udvarban, a felső szinten futó reneszánsz árkádos folyosó. A nyugati toronyból bámulatos kilátás nyílik mind a történelmi belvárosra, mind a környékbeli hegyekre.

A gyereket Játszósarok várja, de kipróbálhatják az íjászkodást is.

A vár 1982 óta otthona a Várszínháznak, az 1532. évi ostrom 450. évfordulóján tartották első előadását. Az azóta összművészeti fesztivállá váló programsorozat június közepétől augusztus elejéig várja a látogatókat.

Köszönöm a megosztásokat!
  • 302
  • 3
  •  
  •  
  • 302
  •  
  • 3
  •  

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük