Kossuth Lajos nyomában Torinóban
Kossuth Lajos, a 19. századi Magyarország egyik legnagyobb hatású politikusa életének utolsó éveit az olaszországi Torinóban töltötte. Ekkor ragadt rá a „turini remete” jelző. Egykori lakóházán emléktábla, a közeli parkban pedig szobra jelzi, hogy 27 évet itt töltött az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc egyik vezéralakja. Most egy kvízzel próbára teheted a tudásod, hogy kiderüljön, mennyire ismered Kossuth Lajos életét.
Kossuth Lajos élete Torinóban
Kossuth Lajos, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere az 1849-es szabadságharc csúfos bukása után emigrációba kényszerült. Törökország, Anglia és Amerika után 1861-ben Olaszországban telepedett le. Több helyen is élt az ország északi részén, a legismertebb, az utolsó lakhelye Torinóban a Via dei Mille 22. szám alatt található. Itt töltötte élete utolsó napjait és itt is halt meg. A ház falán emléktábla emlékeztet az egykori neves lakóra.
Torinó (több európai nyelven Turin) az egyesült olasz állam megalakulása után 1861-től az ország fővárosa volt. Ma a negyedik legnépesebb olasz város, a gazdasági központok sorában pedig harmadik Róma és Milánó után. A város arról is híres, hogy itt őrzik az egyik legfontosabb egyházi ereklyét: a Torinói leplet.
Kossuth utolsó lakhelyéül szolgáló ház előtti parkban áll Kossuth Lajos mellszobra, amelyhez a ceglédi gimnázium Kossuth-szobra szolgált alapul. Kossuthot többször is megpróbálták hazacsábítani. 1877-ben Ceglédről „százak” keresték fel, hogy hazahívják országgyűlési képviselőnek. A politikus válasza nemleges volt, de a „turini százak” és később a leszármazottaik is mindig megemlékeztek a látogatásról annak évfordulóján. Az Ő ajándékuk a szobor.
Kossuth hamvainak haza szállítása
1894. március 20-án, az akkor 92 éves Kossuthot végleg ledöntötte és magával ragadta influenza. Kossuth, valamint felesége és lánya hamvait különvonattal szállították Budapestre. Az állomásokon gyászolók ezrei álltak, térdeltek a vasút mellett, beszédeket mondtak és Kossuth-nótákat énekeltek. Koporsóját a Magyar Nemzeti Múzeumban ravatalozták fel.
Közadakozásból épült meg a Kerepesi úti temetőben a mauzóleuma. Nemzeti Múzeumtól közel félmilliós temetési menet kísérte a ma már Fiumei úti sírkertnek hívott nemzeti dísztemetőbe. Ferenc József utasítására sem a hadsereg tagjai, sem az államhatalmi szervek munkatársai nem vehettek részt hivatalosan a gyászszertartáson. Temetésén többek közt Jókai Mór is búcsúztatta.
Kossuth Mauzóleum a Fiumei úti sírkertben
