Korinthoszi-csatorna és magyar tervezői

Korinthoszi-csatorna kimaradhatatlan látnivalója a görögországi körutazásoknak. Nem véletlenül, hisz a 122 éve átadott csatorna magyar kezdeményezésre, magyar mérnökök tervei és kivitelezése alapján épült.

Korinthoszi-csatorna

Korinthoszi-csatorna és magyar tervezői

A Korinthoszi-csatorna egy hajózható vízi út, amely az Égei-tengert és a Jón-tengert összekötve jelentősen lerövidíti az utat a kisebb hajók számára az Adriai-tengerhez. Építésének gondolata már az ókorban, Néró idején is felmerült, de csak terv maradt.

1893. augusztus 6-án azonban I. György király megnyította a csatornát, amely építésénél az akkoriban elérhető legkorszerűbb technikákat alkalmazták. A 6343 méter hosszú mesterséges víziút építése előtt 400 km-rel hosszabb utat kellett megtenniük a hajóknak. Kénytelenek voltak megkerülni a Peleponésszosz-félszigetet, hogy az Égei-tengerről a Jón-tengerre, majd az Adriai-tengerre jussanak.

Kis szélessége és sekély vize nem teszi lehetővé a mai modern hajók áthaladhaladását, ennek ellenére mégis jelentős forgalmat bonyolít. Az évente áthaladó 11 000 hajó egy része kisebb teherhajó, másik része pedig az idegenforgalomhoz köthető.

Arnhoffer Klárától kaptunk fotókat és ismertetőt a magyar mérnökök munkáját dícsérő vízi útról.

“Egy kis nosztalgia. A Korinthoszi-csatorna 6343 méter hosszú mesterséges víziút, az Égei-tengert és a Jón-tengert köti össze.
Már Kr.e. 7–6.sz. óta több ízben próbálkoztak a csatorna megépítésével, hogy elkerüljék a Peloponnészosz félsziget körbehajózását, amely 400 km-es kerülő utat jelent.

A mai csatorna 1881 és 1893 között épült fel, magyar mérnökök közreműködésével. 1881-ben Türr István (Baja, 1825. aug. 11. – Bp. 1908. máj 3.) megszerezte a görög kormány engedélyét, hogy folytassa a Korinthoszi-földszoros átvágásának elakadt munkálatait. Ezek után Türr István sikeres tevékenységet fejtett ki, hogy kormányokat és magánszemélyeket újabb összegek befektetésére bírja a Korinthoszi-csatorna építésének befejezéséhez.

A tervek elkészítésével majd főmérnökként az építkezés írányításával Gerster Béla (Kassa, 1850. okt. 20. – Bp. 1923. aug. 3.) magyar mérnököt bízták meg. Az építésében még négy magyar mérnök: – Kauser István, Nyári László, Pulszky Garibaldi és Stéghmüller István – vettek részt.

1882-ben négyezer építőmunkással kezdték meg az építkezést. Egyidejűleg két kikötőt és egy vasúti hidat is építettek. Az elkészült művet 1893. augusztus 6-án I. György görög király és felesége, Olga királyné valamint Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében ünnepélyesen avatták fel.

A mai, óriási óceánjárók nem férnek át a csatornán, de így is évente 11 000 hajó halad át rajta. Több vállalkozás szervez oda-vissza hajóutakat, sőt éjjeli hajózásra is van lehetőség is a csatorna két vége között. Mi oda-vissza hajóztunk.”

Nagy köszönjük Klárának a beszámolót és a fotókat!

Köszönöm a megosztásokat!
  • 338
  • 8
  •  
  •  
  • 338
  •  
  • 8
  •  

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük