Korinthoszi-csatorna és magyar tervezői

Korinthoszi-csatorna kimaradhatatlan látnivalója a görögországi körutazásoknak. A 6343 méter hosszú és 21,3 méter széles mesterséges víziutat az Égei-tenger és a Jón-tenger között, a Korinthoszi-földszoros átvágásával hoztak létre 1881–1893 között. Korinthoszi-csatorna megépítésével 400 kilométeres kerülőre úttól szabadultak meg az Adriai-tenger és a Földközi-tenger keleti vizei közt közlekedő hajósok. A csatorna magyar kezdeményezésre, magyar mérnökök tervei és kivitelezése alapján épült.

Korinthoszi-csatorna

Korinthoszi-csatorna rövid története

A Korinthoszi-csatorna egy hajózható vízi út, amely az Égei-tengert és a Jón-tengert összekötve jelentősen lerövidíti az utat a kisebb hajók számára az Adriai-tengerhez. Építésének gondolata már az ókorban, Néró idején is felmerült, de csak terv maradt.

A csatorna megépítését elsőként Periandrosz határozta el. A terv azonban a kor technikai színvonalán megvalósíthatatlan volt. Néró 67-ben 6000 rabszolgát rendelt a csatorna építésére, de a következő évben bekövetkezett halála után a munkálatok leálltak és a terv feledésbe merült.

A hajósok útját jelentősen megkönnyítő és lerövidítő csatorna használatba vételére a 19. század végig kellett várni 1893. augusztus 6-án I. György király megnyította a csatornát, amely építésénél az akkoriban elérhető legkorszerűbb technikákat alkalmazták. A 6343 méter hosszú mesterséges víziút építése előtt 400 km-rel hosszabb utat kellett megtenniük a hajóknak. Kénytelenek voltak megkerülni a Peleponésszosz-félszigetet, hogy az Égei-tengerről a Jón-tengerre, majd az Adriai-tengerre jussanak.

Kis szélessége és sekély vize nem teszi lehetővé a mai modern hajók áthaladhaladását, ennek ellenére mégis jelentős forgalmat bonyolít. Az évente áthaladó 11 000 hajó egy része kisebb teherhajó, másik része pedig az idegenforgalomhoz köthető.

Korinthoszi-csatorna magyar tervezői

Arnhoffer Klárától kaptunk fotókat és ismertetőt a magyar mérnökök munkáját dícsérő vízi útról.

“Egy kis nosztalgia. A Korinthoszi-csatorna 6343 méter hosszú mesterséges víziút, az Égei-tengert és a Jón-tengert köti össze.
Már Kr.e. 7–6.sz. óta több ízben próbálkoztak a csatorna megépítésével, hogy elkerüljék a Peloponnészosz félsziget körbehajózását, amely 400 km-es kerülő utat jelent.

A mai csatorna 1881 és 1893 között épült fel, magyar mérnökök közreműködésével. 1881-ben Türr István (Baja, 1825. aug. 11. – Bp. 1908. máj 3.) megszerezte a görög kormány engedélyét, hogy folytassa a Korinthoszi-földszoros átvágásának elakadt munkálatait. Ezek után Türr István sikeres tevékenységet fejtett ki, hogy kormányokat és magánszemélyeket újabb összegek befektetésére bírja a Korinthoszi-csatorna építésének befejezéséhez.

A tervek elkészítésével majd főmérnökként az építkezés írányításával Gerster Béla (Kassa, 1850. okt. 20. – Bp. 1923. aug. 3.) magyar mérnököt bízták meg. Az építésében még négy magyar mérnök: – Kauser István, Nyári László, Pulszky Garibaldi és Stéghmüller István – vettek részt.

1882-ben négyezer építőmunkással kezdték meg az építkezést. Egyidejűleg két kikötőt és egy vasúti hidat is építettek. Az elkészült művet 1893. augusztus 6-án I. György görög király és felesége, Olga királyné valamint Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében ünnepélyesen avatták fel.

A mai, óriási óceánjárók nem férnek át a csatornán, de így is évente 11 000 hajó halad át rajta. Több vállalkozás szervez oda-vissza hajóutakat, sőt éjjeli hajózásra is van lehetőség is a csatorna két vége között. Mi oda-vissza hajóztunk.”

Nagy köszönjük Klárának a beszámolót és a fotókat!

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

18 − 2 =